A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 28. szám - A katonai büntetőjog reformja - Elengedhető-e a váltóóvás a lejárat utáni bizonyos időpontig?

113 a JOG. de ezt a tényt sem tekinthette a bíróság olyannak, a mely a csalárd bukást megállapíthatná, miután Sch másként kölcsönt adni nem akart és azon kölcsön, melyért a kézizálog adatott, az üzletbe befolyt és abból bukott egyéb üzleti tartozásait fedezte, maga azon tény pedig, hogy kézizálog mellett vett fel kölcsönt, büntetendő cselekményt nem képez. A btk. 416. §-ának 4. pontja alóli felmentésre K. Józsefre nézve ugyanazon okok szolgálnak alapul, melyeket a bíróság K. Miksával szemben méltatott. Bűnösnek találta a bíróság K. ]ózsefet a btk. 416. §-ának 1. pontjába ütköző vétkes bukás vétségében azon ténye miatt, hogy a bukás szélén álló E. . . . cég megmentésére 18,223 frtig kötelezettséget vállalt akkor, midőn saját cége is a megélhetés nehézségeivel küzdött. A tömeggondnok helyettesének a végtárgyalás folyamán tett nyilatkozata szerint az E. . . . cég rövid időre a K. cég bukása után szintén megbukott s semmi remény sincsen arra nézve, hogy a K.-féle tömeg részére az E. . . .-féle tömegből valami befolyjon és igy a 18,223 frt elveszeltnek tekintendő. E jelentékeny összeg elvesztése most a K. cég hitelezőinek hátrányára van s miután ezt K. Józsefnek előre látnia vagy legalább feltétel eznie kellett, ennek elmulasztásában a bíróság K. Józseffel szemben a gondatlan üzletvezetést megállapítottnak találta. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vette a bíróság azt, hogy E. Sámuel 18 éven át a K. cég szolgálatában állván, közte és a K. cég tagjai között mintegy családias viszony fejlődött ki és igy midőn bajában segélyért a K. céghez fordult, K. Józsefben a rokonszenv és baráti vonzalom érzete volt az egyik s legfőbb rugó, a mely őt a meggondolatlan segélynyújtásra reá birta. A mellékbüntetés kiszabását az 54. §. alapján mellőzte a biróság. (1887. március 9-én, 8,708. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélö tábla a kir. törvényszék fentebb jelzett keletű és számú Ítéletét az abban felhozott indokok alapján helybenhagyja. (1887. jun. 1-én, 13,481. sz.) A m. kir. Curia: K. József vádlott a btk. 414. §-ának 1. és 3. pontja szerint minősülő csalárd bukás bűntettében nyilvánittatik bűnösnek s e miatt két évi fegyházra, öt évi hivatalvesztésre s politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére Ítéltetik; ennyiben mindkét elsóbirósági Ítélet megváltoztatik, egyebekben pedig a budapesti kir. itélő tábla Ítélete helybenhagyatik. Indokok: A szakértők véleményük 6-ik feleletében azt mondják, hogy a bukott cég szenvedő vagyona a cselekvő vagyont az 1880. év vegével még túl nem haladta ; ezzel szemben azonban mindjárt az arra következett 7-ik számú feleletben azt állítják, hogy a fizetési képtelenséget a csőd előtt már jó idővel, még pedig az ingatlanok átruházásakor, a mi a bemutatott okiratok szerint a nyaralóra nézve 1881. évi január hó 3-án, a házra nézve pedig 1880. évi november 20-áu történt, tudhatta, mig végre végtárgyaláskor a szakértők egyike annak a nézetének adott kifejezést, hogy »bukottak az utolsó percig sem tudhatták, hogy a bukás küszöbén állanak.« A leglényegesebb pontra nézve önmagának ellentmondó ezen szakértői vélemény nem képezheti ugyan általánosságban a birói Ítélet határozott alapját, mindennek dacára azonban mégis annak azon egyes tételei, melyek a bűnvádi eljárás folyamán beszerzett adatokban, főkép vádlott beismerésében támogatásra találnak, megállapítják annak bizonyítékát, hogy vádlott K. József a csalárd bukás bűntettét követte el. Ugyanis ez a vádlott az 1881. évi december hó 21-én történt csődnyitás idejéből, a cég fedezetlen tartozását 9,200 frt 08 krban mutatta ki A szakértők azonban a fedezetlen szenvedő állapot összegét 18,961 frt 26 krra számították. Ezt a számítást helyesnek kell elfogadni, mert vádlott maga beismeri, hogy elfeledte a vagyonkimutatásba felvenni H. . . . M. L.-nek 2,761 frt és F. Miksának 7,000 frt 18 krból álló azt a követelését, melynek hozzászámitása a hiányt már itt 18,9öl frt 26 krra emeli. De a fedezetlen tartozás nemcsak annyiból áll, hanem a fenti összeghez hozzá kell még számítani, a szakértők által további hiányként kiszámított 14,173 frt 68 krból azt a 6,000 frtot, melynek az 1880. évi mérlegbe cselekvő vagyonként lett felvételét vádlott azzal indokolta, hogy az árúkészlet számbavételénél ez összeg erejéig tévedés történt, valamint nem lehet a cselekvő állapotban tényleges vagyonként számításban hagyni a cég részéről F. Miksa ellen elkönyvelt 15,000 frt követelést sem, mert annak megszerzésére a cég vagyonából megfelelő érték nem fordíttatott és az egy I oly nyereményügyletből vont különbözetre van alapítva, melynek [ jogos voltát F. Miksa megtagadta. Ezek szerint a fedezetlen tartozás nem 9,200 frt 08 kr., mint | vádlott kimutatta, hanem 34,961 frt 26 kr., a nélkül, hogy számításba vétetnék az E. . . . cég ellen követelésbe tett 18,223 frt 25 kr., melynek valódisága is kétes nemcsak azért, mert E. . . . S. azt valónak el nem fogadta, hanem azért is, mert vádlott ily nagyobb mérvű árúhitelezés valódiságát a büntető ügy folyamán ki nem mutatta. Miután pedig az 1880. évi mérleg 11,289 frt, helyesebben • a fentebb érintett 6,l0o frt levonásával 5,289 frt tiszta vagyont tüntet ki s vádlott ettől a csődnyitás idejéig sem oly szerencsétlenséget, balesetet vagy fizetéseket ki nem mutatott, melylyel a 34,961 frt 26 kr. fedezetlen hiányt igazolná, ennélfogva ez a hiány kellő bizonyítékát képezi annak, hogy a hitelezők megkárosítása céljából a vagyonnak egy része elvonatott. A vagyonelrejtést bizonyítja továbbá az is, hogy vádlott az 1881. évi eladásoknál előfordulni kellett nyereményt el nem könyvelte ; az előbbi évekhez arányítva 8,200 frt 15 krra túlzottan számított üzleti kiadás szükségét s megtörténtét nem igazolta és hogy a »Sch L. fia- cégtől 1881. évi október hóban kölcsön vett 3,150 Írtnak az üzletbe lett befolyását ki nem mutatta. Vádlottnak fentebbiekben részletezett cselekménye a btk. 414. §-ának 1. pontjába ütközik; az a cselekménye pedig, hogy a »Sch .... L. fia« cégtől 1881. október havában kölcsönvett j összeget árúk zálogbaadásával biztositotta, 1881. évi dec. 1-én | dr. E 600 frt, K. Sándor 570 frt és G. . .nak 700 frt követelését kifizette, a btk. 414. §-ának 3. pontjában foglalt rendelkezés alá esik; mert a cselekvő vagyonnak a szenvedő állapot által lett túlhaladását már az érintett kölcsönzés és fizetés ideje előtt tudnia kellett, ez esetben pedig a kedvezményben részesített követelésekre nézve a törvény különbséget nem tesz a tekintetben, hogy azok a kölcsönzéssel egyidejűleg biztosíttattak, vagy [ pedig a kifizetett követelések már a fizetéskor lejártak. Ezeknélfogva kellett a K. József elleni vád tárgyában az alsóbiróságoktól eltérőleg ítélni, a büntetés kiszabásánál pedig súlyosító körülménynek kellett tekinteni az okozott kár nagyságát és a bukásnak az ingatlanok értéken alól lett átengedésében nyilvánuló tervszerű előkészítését. Egyebekben a budapesti kir. itélő tábla Ítélete felhívott indokainál fogva helybenhagyandó volt. (1888. február 21-én, j 1887. évi 7,929. sz.) A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozataiból. Adóvégrehajtásoknál is, az árverésen vevőnek átadott ingóságok azonnal annak tulajdonába mennek át, és az árverési eljárás Megsemmisítése a vevő által szerzett tulajdonjogra befolyással nem bir. (1888. évi 2100. szám. ) A részvényes vállalatok és közkereseti társaságok esakis ingatlan vagyonukntán tartóinak illeték-egyenértéketfzetni. (18S7. évi 4,971. szám.) A mellékleti bélyeg akkor is a melléklet valamennyi ive után Jizetcndö, ha a beadványban nem a melléklet egész tartalmára, hanem annak csak egyes pontjaira történik hivatkozás. {1887. évi 4,757. szám.) Kivonat a „Budapesti Közlön>«-böl. Csődök: Oppenlieim Ida e, temesvári tszék. bej. jul. 24, félsz. aug. C, csb. Virter Antal, trag. dr. Ehrenfest Mór. — Horák Ede e., kassai tszék, bej. aug. 30, félsz, szept. 3, csb. Teíeky László, tmg. Bulyi Dező. — Szarvasi Sándor e , szegedi tszék, bej. aug. 6, félsz. aug. 24, csb. Nagy Ferencz, tmg. dr. Polgár Sándor. — Marmorstein larnác e., budapesti keresk. és váltótszék, bej. aug 9, félsz. aug. 25, csb. Antos Károly, tmg. Török Zoltán. — Altrichter Antal e., bpesti tszék, bej. aug. 11, félsz, aug. 23, csb. Goczigh József, tmg. Kisbaári Kiss Ferenc. — Seemau Ií. Jakul) c, bpesti keresk. és váltótszék, bej. szept. 4, félsz, szept. 28, csb. Ney Aladár, tmg. Szél Ákos. — Mogyorósi L. e.. bpesti keresk. és váltótszék, bej. aug. 25, félsz, szept. 19, csb. dr. Wetzel Gyula, tmg. Mayer György. Pályázatok : A tapolczai jbságnál II. oszt. segédtelekkönyvve z e t ö i áll. jul. 19-ig. Nyomatott a „Pesti künyvnyomda-részvény-társasáq"-nál. (Hold-utcza 7. szín'.)