A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 27. szám - A hitfelekezet megváltoztatása mint a tulajdonszerzés egy új módja

229 II. A Liszt-Lilienthal-féle büntetőjogi folyóirat 1 (Zeitschrift für die gesamrate Strafrechtswisscnschaft) VIII, kötetének első füzetében > A d a 1 é k Németország b ö r t ö n ü g y é- í nek reformjához* cím alatt az angol börtönügyi viszonyok alapos ismerője: Aschrott érdekes fejtegetése olvasható, melynek tenorján végigvonul az angol intézmények iránti kiváló előszeretet ; ettől eltekintve, itt-ott önálló, eredeti javaslattal is föllép, i Kz után találjuk F r a n k ismertetését » A titkos szerekről«. A füze- ! tet Anglia jogéletét tárgvazó külföldi szemle Loehrtistöl, s ' gazdag tartalmú irodalmi rovat zárja be. Ugyancsak ezen folyóirat Il ik és 111. kettős füzetében j Liszt fejtegeti »A jogi jav jelentőségét a büntető jogban s Gareisnak legújabban megjelent jogi encyelopédiájában. 1 A jogot az egoisiuusból s az emberi létből vezeti le ; a jogi jav pedig nem egyéb, mint a jogilag védett érdek, mely a jogvédelem tárgya. Nagyban és egészben egyetért Gareissel. »A z uzsora a v i d é k e n« cím alatt Lilienthal ismerteti a/, uzsoratörvényre vonat- | kozó allatokat s az uzsora megszüntetésére, vagy legalább is korlá- j tozására vonaíkozó normális javaslatait egyes sociális egyesületeknek. | Ezt követi Z i e g e r- G n ü e h t el terjedelmes értekezése az erdei i 1 o p á sr ó 1. A kérdést gazdasági, jogi és jogtörténeti szempontból a legnagyobb részletességgel tárgyalja. »Adalék a hypnotismus büntetőjogi jelentőségéhez elmegyógyászati szempontból* cím alatt közöl érdekes adatokat dr. Rieger. Ezt követi dr. Beurlén e k ismertetése az osztrák bűnügyi statisztikából. A füzetet bezárja i Ullmann külföldi szemléje Ausztriából s az irodalmi rovat, III. Fridrich » Törvény széki orvostani leveleinek* (Fridrieh's Blátter für gerichtliche Medicin etc.) 1888. évi első füzetében dr. A. .Martin közöl egy rendkívüli érdekes mérgezési esetet, előidézve kéksav belélegzése által; a mi a kérdést érdekessé teszi, az a kéksav azon hatásában áll, mely belélegzés által idéztetik elő. Szerző szerint analóg eset ily precise megfigyelve még nem lett. Dr. Zoggl: egy gyermekölést; Landgraf »Gégezúzódás által előidézett súlyos testisértésre« vonatkozó esetet közöl. Ez után jön dr. Kornfel d értekezése • Egy vödörbe élve szült gyermekről*, mely esetet Ortloff, mint alább látjuk, szintén feldolgozott. A II füzetben a bűntett psychologiájára vonatkozólag érdekes dr. M ü 11 e r értekezése : j »A tudat s atudatza varairól*. Szintén kivá!ólag érdekes : | dr. Mair értekezése »Az orvosok által hivatásuk gyakorlatában elkövetett culposus testi sértésekről«. A III. füzetben dr. br. Kraft-Ebing ismertet egy esetet, midőn koponyasértés folytán aphasia és elmegyöngeség következett be. A második helyen szintén a most emiitett kitűnő elme- ' gyógyásztól találunk egy fejtegetést . »Kóros öntudatlansági állapotban elkövetett veszélyes fenyegetés hystero-epilepticus alapokon*. Ezt követi Kraussnak értekezése: »A gyújtogatok felismeréséhez* cím alatt A negyedik helyen levő értekezés büntetőjogi jelentőséggel nem bir. Az ötödik helyen dr. Kraus polemizáj a »Tribunal« egyik munkatársával. Ezután dr. A. Schuber közöl egy lúgmérgezési esetet; a füzetet Mair fentebb jelzett I értekezésének folytatása zárja be. 1 \ . -Törvényszéki orvostani értekezések és esetek* címmel Ortloff által megindított ugy practicus, mint elméleti szempontból is kiválóan becses folyóirat I-sö füzelében Ortloff értekezik »Gyermek vagy méhmagzat* cím alatt; értekezésének tárgya a fentebb (Fridrich levelei I. f.) érintett eset körül forog. Az anya gyermekét egy vödörbe szülte meg ; ugy orvosszakértői, mint jogi szempontból az képezte a kérdést, hogy a vödörben talált hulla méhmagzat vagy gyermeke ; továbbá a bűntett objectuma élt-e a szülés után vagy sem. A második füzetben két esetet találunk: »Gyilkpsság j vagy öngyilkosság kísérlet e« Sieferttől; s »Álomittas ságban elkövetet t bűntett« Ortlofftól. A hárma- | dik füzetet Ortloffnak egy értekezése tölti be: »A gyógykezelés alkalmával elkövetett gondatlanság* cím alatt. Vargha Ferenc. kir. alügyész B.-Cyulán. Nyilt kérdések és feleletek. mm*:.*:- <•.. I. A végrehajtási törvény 14. és 15. §§-hoz. (Felelet.) A <>Jog« 2(5. számában In c z e József kartárs ur által felvetett ily című kérdéshez röviden hozzászólani kívánok. En a kérdéses 14., ló. §. rendelkezéseit világosnak tartom és tartalmát kielégítőnek Ítélem viszonyainkhoz képest. A 14. és | 15. §. kivételes esetekről szól és a 14. § súlypontja ezen kifejezésen nyugszik : »s ennek alapj án csakis azon v agyonra vezethető a végrehajtás, mely a végrehajtást szenvedőnek hagyatékában találtatik vagy róla szállott át az örökösökre.* A 15. §. főrcndelkezése pedig »a v é g r e h aj t ó kérelme fölött sommás, illetőleg jegyzőkönyvi tárgyalás tárta tik* kifejezésben találja fel kivételességének legfőbb lényegét Ezek tekintbe vételével, ha bíró vagyok: a) elrendelem a végrehajtást a jogerős Ítélet alapján (rendes körülmény); l>) elrendelem a végrehajtást a jogerős Ítélet és azon igazolás alapján, mely legalább valószínűsíti a hagyaték tényleges birtoklási jogát a lefoglalandó javakhoz, illetve elrendelem ítélet mellett még azon birtokbaadási okmány alapján, mely kétségtelenné teszi, hogy a lefoglalandó javak épen az adós örökhagyóról szállottak át, mint positivák, az örökösökre (14. §. ; és végül c) nem rendelem el a végrehajtást a fentiek igazolása mellett sem, hanem tárgyalási határnapot tűzök ki (15. §.), ha az el nem marasztalt örökös ellen van intézve a kérvény közvetlenül. A míg végrehajtató a lefoglalandó vagyon tulajdoni jogát az örökhagyó és örökös közt {b\ e) szerint) nem tisztázta, végrehajtásnak helye nem lévén : nagyon természetes, hogy ennélfogva folytatólagos végrehajtásról ily esetben szó sincs. Bólóni László, báiifthuiiyadi ügyvédII. A bagatelbirósági eljárás köréből. (Felelet.) A »Jog« 25-ik számában dr. Fehér Manó pécskai ügyvéd ur által felvetett I. számú kérdésére (a bagatellbirósági eljárás köréből) van szerencsém feleletképen ez iránti nézetemet következőkben előadni: Ez esetben a kereset a kir. járásbíróság hatásköréhez tartozik, mert míg az 1877. évi XXII. t.-c. ll. §-ának 1-ső pontja 50 forintig terjedő pénz követe léseket emlit, addig az 1881. évi LIX. t.-c. 13. §-a 1-ső pontja mindazon kereseteket utalja sommás eljárás alá, melyeknek a tárgya 500 frt értéket túl nem halad, tekintve tehát, hogy ez esetben a kereset nem 19 frt 41 kr. tőke s járulékainak megfizetésére, hanem lít frt 11 kr. tőke s járulékai erejéig való végrehajtás tűrésére irányul és hogy ennek tárgyát nem pénzkövetelés, hanem végrehajtás tűrése képezi, értéke pedig 500 frtot túl nem halad, nyilvánvaló, hogy a jelzett szakasz értelmében sommás eljárás alá tartozik. Tudtommal törvényszékünk területén ezen praxis dívik. A telekkönyvi hatóság hatásköréhez már csak azért sem tartozhatik, mert ezen halósághoz más, mint előjegyzett zálogjog vagy tulajdonjog igazolása iránti pereljárás nincs utalva. Dr. Neumann Mór, ügyvéd Gulanthán. Sérelmek.* Tandem aliquamlo! (Az igazságügyminiszteinek gyulafehérvári kirándulása. Az igazságügyminiszternek váratlanul és minden szokásos ceremónia mellőzésével június hó 19-én városunkban történt megjelenése a jogkereső közönség körében kellemes meglepetést szült, mert ö nagyméltóságának ismert erélyétől bizton várja elposványosodott judikaturánk orvoslását. Minden képzelhető félreértést kikerülendők, előre kinyilatkoztatjuk, hogy azért, mert ugy a királyi törvényszék, mint járásbíróságunk vasszorgalmát és példáuyszerű munkásságát elismerjük s igy régi kiérdemelt és a legutóbbi időben még növekedett prestige-ét továbbra is megóvni akarjuk, épen nem állithatjuk, hogy a gyulafehérvéri kir. törvényszék már érdemeket szerzett volna arra : hogy a betegeknek designált bíróságok lajstromából meneküljön. Az igazságügyminiszter az ügykezelést minden oldalról megvizsgálva, itt-ott még egyes referádára is kiterjesztette magas * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig.