A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 26. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesitési módjáról. Ötödik közlemény

104 íl JOG. mellett befizetendő 50 frt pénzbüntetésre, behajthatlanság esetén öt napi fogházra és az eljárási s esetleg a rabélelmezesi költségek hordozására Ítéltetik. Indokok: A kir. Cnria 1,828/1885. számú vádhatározatában jogérvényesen kimondotta, hogy vádlottnak 1888. évi március 15-én a Mezőtúr város képviselő-testületéhez interpelláció alakjában intézett beadványa tartalmánál fogva nem interpelláció, hanem vádinditvány, melyben Szilassy Pál városi ügyész hatóság előtt büntetendő cselekményekkel vádoltatik s megbüntetése kéretik. Ezen a jogerős eldöntésen csak az változtatott volna, ha a megrendelt további eljárás rendén ki is tünt volna, hogy vádlott nem a kérdéses vádakat emelte, nem a kérdéses interpellációt tette, vagyis a bűnvádi feljelentéshez ad 1 sz. alatt csatolt interpelláció nem azonos a vádlott által tett interpellációval, erre nézve azonban kétely nem forog fenn. Az egyes honpolgárok becsületét védő törvények semmi ürügy alatt sem engedik meg azt. hogy valaki ellen alaptalan vád büntetlenül emeltessék s a jogos közérdeknek az elsőbirósági ítéletben hangsúlyozott megóvása éppen ugy mint bármely más plausibilisnak látszó ürügy nem szolgálhat alapul az egyéni becsület ellen intézett büntető cselekmény büntethetlenségére, a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása céljából emelt vádnak is büntethetőségét határozottan kimondja a btk. 263. § a amaz intézkedésében, mikép ily esetekben az emelt vád bebizonyítását megengedi s ennek eredményéhez köti a büntethetlenség vagy büntethetőséget. .Miután a kir. Curia jogerős döntvényei ellen, ugyanazon bizonyítékok alapján további jogorvoslatnak helye nincs s annál kevésbé vannak hivatva az alsóbb bíróságok azokat felülvizsgálat alá venni, ebből önként következik, hogy az alsóbb bíróságok által elfogadott indokokban mind az az érvelés, mely minden a további bünvizsgálat rendén ez irányban felmerült bizonyíték s annak alapján a tényállás változása nélkül a legfelsőbb bíróság által jogérvényesen eldöntött kérdést akarja felbolygatni, perrendszerütlen és semmis s az alsóbb bíróságok feladata csak annak további megvizsgálása volt, hogy a vádlott által hatóság előtt emelt vád foglal-e magában rágalmazást, s ha igen, bizonyítható és bizonyittatott-e a rágalmazó állítás vagy nem? s ehhez képest büntethető-e avagy nem büntethető. Ezen megszabott körön túl terjeszkedni, szemben a kir. Curia fennérintett 1828. számú végzésével, ma már magának a kir. Curiának sem áll jogában, mert az megítélt dolog, hogy vádlottnak interpelláció alakjában beadott irata, hatóság előtt emelt vádinditványt képez, ennek jellegén pedig a további vizsgálat és végtárgyalás mit sem változtatott, minthogy az elrendelt további vizsgálat rendjén ez irányban a bizonyítás nem változott s a dolog természete szerint éppen nem változhatott. E szerint a kir. Curia most már csakis »stante concluso« határozhatván, a bizonyítékokból ugy találta, hogy vádlott nem emelt tudva hamis vádat, mert a vádbeli esetek egyrészében az általa vádoltnak eljárása teljesleg korrektnek nem mondható s így helyesen mellőztetett a vád részéről a btk. 227. szakasza s helyesen lett a vád csakis a btk. 260. §-a alapján emelve. A vizsgálati adatokból kitűnik, hogy a vádlott által három pont alatt emelt büntetendő cselekményeket Szilassy Pál el nem követte, az alsóbb bírósági indokolásban felhozott ama körülmények, hogy közajkon forgó hirek által vádlott tévedésbe ejtethetett, figyelmet érdemelnek ugyan, de ezek csakis arra szolgálnak alapul, hogy jelenlegi vádlott csak a btk. 260. §-a alapján volt vád alá helyezhető, miután a vádlottnak interpellációkép beadotc vádinditványára nézve épp ez okból nem állapitható meg az, hogy azt tudva, hamisan terjesztette volna a hatóság elé. Miután azonban a vádlott által emelt ama vádak, melyek bebizonyítás esetében alapul szolgáltak volna Szilassy Pál bűnvádi elitélésére, alaptalanoknak tűntek fel elanynyira, hogy maga a védelem is megengedi azt, hogy az emelt vádaknak csakis valószínűsége lett bebizonyítva s miután a valószínűség még nem bizonyíték, vádlott cselekménye a btk. 260. §-ába ütközik s e miatt őt a rágalmazás vétségében vétkesnek kellett kimondani. A büntetés megállapításánál tekintetbe vétetett az, hogy a vádlott által emelt vádak oly kérdéseket érintettek, a melyek mint községi képviselőnek ellenőrzési joga körébe tartoztak s ezen joga gyakorlatának csak formájában tévedett, mikor alaptalan közhíreken megindulva a helyett, hogy általánosb kérdéseket vetett volna fel, konkrét és határozott vádakat emelt, a felvilágosítás helyett büntetést kért s igy interpelláció helyett indítványt tett; tekintetbe vétetett továbbá az, hogy az interpellációjában emelt vádjaira adott feleleten megnyugodott s azokat jelen bűnvád folyama alatt csak az önvédelem érdekeiből tartotta fenn, miután egyénileg azoknak alaptalanságáról nem volt meggyőződve ; tekintetbe vétetett végül vádlottnak büntetlen elö7 élete, eme lényeges enyhítő körülményeknél fogva a btk. 92. §-a alkalmazhatónak találtatott. (Budapesten, 1888. évi január hó 10-én. 8,429/87. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. Ha a részvények után járó illeték leróva nem lett, és a részvények számát és névértékét kitüntető kimutatás sem terjesztetett elő, a részvénytársaság annak az illetéknek jizetése alól való felmentését azon a címen, mert az csak a részvények kibocsátásától, illetve befizetésétől számított tiz év elmulta után követeltetett, és igy az 1883. évi XLIV. t.-c. 90. §, i. pontjának utolsó bekezdése szerint elévült, nem igényelheti. (i88j. évi 5,723. szám.) Ha a kezelési hivatalnokok vagy díjnokok által felvett lelet tartalmának valódisága egy felebbvaló tisztviselő által bizonyítva nem lett, és a leletben említett bélyegróvidités ténye a fél tagadásával szemben egyéb módon sem igazolható, pusztán a szabályellenesen felvett lelet alapján, bélyegilleték nem követelhető. {1887. évi 4,64.2. szám.) 1. A kir. adófelügyclö az adók és azok módjára beszedendő tartozások behajtása végett ingókra törvénycllenesoi foganatosított árverést megsemmisíteni jogosítva van. 2. Ha a végrehajtást szenvedett fél, a közigazgatási végrehajtásnál előfordult törvényellcncsségck vagy szabálytalanságok miatti panasziratát, az 1883. évi XLIV. t.-cikk 34. $-ban megállapított 8 napi határidőn belül a községi elöljáróságnál benyújtotta, ez a panaszirat tárgyalás alá veendő, habár a kir. adófelügyelőhöz csak a fent emiitett határidőn túl érkezett is. (1887. évi 13,971. szám.) A per bíróságánál meg non leletezett, hanem az által illetékszabás végett közölt ítéletek bélyeghiánya miatt, a peres feleket képviselő ügyvédek terhére illeték elő nem irható. {1887. évi 3.9S6. szám.) Gyakorló ügyvédeknek jogügyletek közvetítéséből eredő jövedelme, nem mint külön jövedelem adóztatandó meg, hanem az illető 'ügyvéd III. oszt. ker. adójának megállapításánál veendő figyelembe. (1887. évi 12,974.. szám) Kivonat a „Budapesti Közlöny">böl. Csődök : „Nóvák és Maksay" e., kolozsvári tszék. bej. jul. 25, félsz. aug. 9, csb. Szász Dénes, tmg. dr. Fischer Lajos. — Ornsteiu Lázár e.. b.-gyulai tszék, bej. aug. 16, félsz, szept. 11, csb. Bócz Géza, tmg. dr. Singer Béla. — Lengyel D. Lajos c., kézdivásárhelyi tszék, bej. szept 6, félsz. okt. 6, csb. Sándor Kálmán, tmg. dr. Bánffy Zsigmond. — Müller Henrik e.. pozsonyi tszék, bej. jul. 31. félsz. aug. ál, csb. Mérey László, tmg. dr. Horváth Gyula. — Weisz Béla e., budapesti ker. és váltószék, bej. aug. 5, félsz. aug. 28, csb. Antos Károly, tmg. dr. Thuróczy Kálmán. — Első budapesti fogyasztási szövetkezet e., budapesti ker. és váltószék, bej. aug. 10, félsz, szept. 1, csb. Wattay Dezső, tmg. dr. Kern Tivadar. Maric Vojin e., vinkoveii tszék, bej. jul. 5, perügyelő dr. Kovacevic Pajo. — ÖZV. Kostic Iíranka e.. mitovicai tszék, bej. jun. 3U, id. tmg. Zsitvay Imre, perügyelő dr. Cobanic Vladimír. — Keinratll Ferenc e., eszéki tszék, bej. jul. 31, perügyelö és id. tmg. Muacevic lován. — BergerJakab e., varazsdi tszék, bej. jun. 3, perügyelő dr. Jurinac Lajos. Pályázatok : A szolnoki jrbságnál díjas joggyakornoki áll. aug. l-ig. — A fehértemplomi tszéknél díjas joggyakornoki áll. jul. I 18 ig. — Az egri tszéknél b i r ó i áll. jul. 5-ig. — A szegedi tszéknél aljegyzői áll. jul. 5-ig. — A kolozsvári tszéknél III. oszt. telekkönyvvezetői áll. jul. 5-ig. — A pécsi tszéknél b i r ó i áll. jul. 6-ig. — A székesfehérvári jrbságnál alj&rásbirói áll. jul. 6-ig. — A mármarosszigeti jrbságnál alügyészi áll jul. 6-ig. — A berettyó-újfalui I jbrságnál járásbirói áll. jul. 6-ig. A szinyérváraljai jrbságnál albirói áll. jul. 6-ig. — A nezsideri jrbságnál albirói áll. jul. 6-ig. — A vámosmikolai jrbságnál járásbirói áll jul. 6-ig. — A nagyváradvárosi jrbságj nál albirói áll. jul. 7-ig — A tapolcai jrbságnál albirói áll. jul. 7-ig. I -- Az eperjesi jrbságnál albirói áll. jul. 7-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társasáq"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)