A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 1. szám - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete

6 íi JOG. kozólag feltüntet. A 24. §. esetében a folyamodvány az illető kir. törvényszéki elnöknél, illetőleg jogiskolai. főnöknél adandó be, ki által ugyancsak 8 nap alatt átteendő az illetékes országos bizottsághoz, oly átirat mellett, mely a folyamodó eddigi működéséről s arról, nincsen-e ellene fegyelmi eljárás folyaimtban, értesítést tartalmaz. Az országos bizottság határozata indokolandó és folyamodóval a felterjesztő hatóság utján Írásban közlendő. 27. §. Visszautasító határozat a kézbesítéstől számítandó 15 nap alatt felebbezhető ugyancsak az illető országos ügyvédavató bizottsághoz, mely a felebbezés felett hét tagú tanácsban, az elsőfokú határozat hozatalában részt vett bizottsági tagok kizárása mellett végleg dönt. A felebbezés a felterjesztő kamaránál, illetve hatóságnál Írásban adandó be. Jogérvényes elutasító határozat az összes ügyvédi kamarákkal közlendő és a hivatalos ügyvédi lapban közzéteendő. Ha az elutasítás oka az erkölcsi minősítés hiányában áll, az ügyvéddé avattatás kérelme csak a jogerejü elutasító határozat vételétől számítandó öt év letelte után újítható meg, mely esetben a kérelemnek hely adandó, ha folyamodó az elutasítás óta lefolyt egész időköz alatti kifogástalan erkölcsi magaviseletét igazolja. 28. § Helytadó határozat esetében az országos bizottság nyomban 3 egymásután következő határnapot tüz ki, melyeken az Írásbeli és két szóbeli ügyvédi vizsga előtte leteendő s erről határozatában folyamodót a felterjesztő hatóság útján é tesiti. 29. §. Ha a jelölt a kitűzött határnapokon nem jelentkezik, vagy vizsgaközben visszalép, a nélkül, hogy ezt nyomban igazolná az országos ügyvédavató bizottság előtt vétlen akadályoztatással, határozatilag kimondandó, hogy hat hó előtt vizsgára nem bocsá'.ható s e határozat a felterjesztő kamarával közlendő, mely azt jegyzékében kitünteti. 3". §. Az Írásbeli vizsga tárgyai: a hazai magánjog, büntetőjog, kereskedelmi- és váltójog. A vizsgázó egyedül, elzárt helyen dolgozik, de mindennemű könyveket használhat. Az első szóbeli vizsga tárgyai : a hazai alkotmányjog, magánjog, kereskedelmi-, váltó- és csödjog. A második szóbeli vizsga tárgyai : a hazai büntetőjog, perjog és közigazgatási jog. Mindkét szóbeli vizsga nyilvános és miként az Írásbeli vizsga, tisztán gyakorlati szellemben tartandó, minek megtartása felett a bizottsági elnök őrködik. (Kolyt. küv.) Nyilt kérdések és feleletek. (Felelet egy nyilt kérdésre.) ;:' Mielőtt az e lap 50. számában felvetett kérdést a végrehajtási törvény szempontjából megfejtenők, a fennforgó jogviszonyokat kell előbb tisztázni. Y. nem szerzett tulajdonjogot X. földjének felületére, dacára annak, hogy az utóbbi neki azt eladta, hanem csakis jogot nyert ő arra, hogy a telek téglagyártásra alkalmas anyagát saját hasznára feldolgozhassa. X. továbbra is a telek nyilvánkönyvi tulajdonosa marad, s ha Y. a föld bizonyos rétegéig terjedő tulajdonjogának a telekkönyvben való bejegyzése iránt folyamodnék, kérelmével egyszerűen elutasítandó volna. Mert olyan osztott tulajdon, mely szerint a telek felső része Y-t, annak alsó rétege pedig X-t illetné, egyszerűen nem létezik. Ha azonban Y. haszonvételi jogának telekkönyvi kitüntetését kéri, ezen kérelmének hely adandó volna. Y. téglaégetőket épített X. telkén. Ezak az ő telekkönyvi tulajdonát nem képezhetik, mivel a telek sem az övé. Az pedig, a ki idegen telken épit, nem magának, hanem a telektulajdonosnak épit. Tulajdonjogát a téglaégetőkre nem fogja tehát bekebeleztetni. Az égetők, ha Y. haszonvételi joga megszűnik, X-nek, mint telektulajdonosnak birtokában maradnak. Már most átmehetünk a kérdésre magára. Y. haszonvételi joga bekebelezve, illetőleg telekkönyvileg biztosítva nincs. A végrehajtási törvény 213. §-a szerint: »Ha végrehajtást szenvedőt valamely ingatlannak haszonvétele illeti, a nélkül, hogy ezen joga telekkönyvileg bejegyezve volna, ezen haszonélvezetre, mint ingóságra foganatosít!atik a végrehajtás.« Már most a kérdés csa k az, hogy a végrehajtási törvénynek az ingókra vonatkozó szakaszainak melyike alkalmazandó a fenforgó esetben? Kétségtelenül a 132. §., melyszerint a hitelező Y-nak a telek haszonélvezetére vonatkozó jogát lefoglalhatja mely végrehajtásból folyólag a bíróság által végzésileg fog feljogosittatni; hogy az általa lefoglalt jogot érvényesíthesse. Mi lesz tehát első teendője? Bizonyára az, hogy pótolni fogja Y. — már most végrehajtást szenvedett — mulasztását és a haszonvételi jogot telekkönyv ilegbefogja jegyeztet ni, a továbbiak iránt pedig a végrehajtási törvénynek az ingatlanra telekkönyvileg bejegyzett haszonélvezeti jog lefoglalásáról szóló 208. és következő §§-ai lesznek irányadók. .Mint a bevezetésben kifejtettekből kiderül Y. — bár a téglaégetőket saját pénzén és anyagával építette — a téglaégetőkre nézve is csak haszonvételi jogot nyer azon időre, a meddig magát a telket használni jogosítva van ; tehát a téglaégetőkre nézve * Helyszűke miatt elkésett. A s~,erk. ugyanazon eljárás követendő, mint magára a telekre nézve. Mert véleményem szerint, miután Y-t nem illeti meg a téglaégetők tulajdona, a végrehajtási törvény 203. §-a a fenforgó esetben sem első, sem utolsó bekezdésében alkalmazást nem nyerhet. Még egy kérdést sem hagyhatunk figyelmen kívül. Igaz, hogy Y, a téglaégetőket X-nek mint telekkönyvi tulajdonosnak építette. Ez alatt azonban nem szabad mást érteni, mint hogy a téglaége| tőknek telekkönyvi tulajdonosa más nem lehet, mint az, a J ki teleknek is nyilvánkönyvi tulajdonosa ; s világos az is, hogy X. j a téglaégetők tulajdonjogát csakis abban a pillanatban fogja meg! szerezni, a mikor Y. haszonvételi joga megszűnik; másrészt azonban kétséget nem szenvedhet, hogy Y. a szerződés tartamán belül a téglaégetőkkel kénye-kedve szerint bánhatik. Ha tehát haszonvételi joga megszűnik, akkor X. köteles lesz, I a mennyiben telkének értéke a téglaégetőkkel emelkedett, Y-t ezekért kárpótolni. Tekintettel azonban arra, hogy a teleknek téglagyártásra alkalmas anyaga ekkor már el lesz fogyva, bizonyára nem emelkedhetett X. kihasznált telkének értéke az által, hogy téglaégetők vannak rajta ; miért is kárpótlásra nem is lesz kötetelezhető. Mit fog tehát Y tenni ? Habár ő az égetőknek nem is lekkönyvi tulajdonosa — az anyaggal, melyből azokat építette, I mint korlátlan tulajdonával kényekedve szerint bánhatik ; le fogja tehát azokat bontani és anyagukat elhordani — ha ugyan rentábilis lesz. Végrehajtató tehát lefoglalhatná még Y. azon követelését I is, mely őt az égetők megváltásából X. irányában illetné, illetőleg | azon hasznot vagy anyagot, mely Y-t a téglaégetők lebontásából megilletné. A fennforgó esetben aligha fogja azt tenni, de ha nem téglaégetőkről volna szó, eredményre juthatna. Dr. Szili Adolf. Sérelmek.* A beregszászi kir. járásbíróság;. 1. E lapok f. évi 51. számában, a »Sérelmek* rovatában »A beregszászi kir. járásbíróság* címe alatt megjelent közleményre indíttatva érzem magam az igazság érdekében és még azért is a következőkben válaszolni, mivel itteni kartársak arra kérettünk fel, hogy a helybeli kir. járásbíróságnál észlelt állapotokról bővebb tudósítást küldjünk e lapoknak. Igen tudnám méltányolni, ha derék járásbiránk Szarka László úr zokon venné indignálódását »Verus* úrnak, mert jog; talanul büntettetik akkor, a mikor a vezetése alatt álló járásbiró! ság ellen valaki is, bármi tekintetben kifogást emel; mivel igazán [ minden hízelgés nélkül kijelenthetem, s mindazok kik működését figyelemmel kisérik ic, csak azt mondhatják, hogy S z a r k a ) László úr képzett, igazságos, példás szorgalmú biró ! Ha panaszkodó úr figyelembe venné azt, hogy ilyen forgalom mellett, mint a minő ezen járásbíróságnál van, másutt még [ egyszer annyi munkaerő működik, hogy derék járásbiránk ez évben eddig egymaga 7,4ü0 számot dolgozott fel, hogy szabadsága november 1-én telvén le, az e napig felgyűlt feldolgozatlan ügyek restánciája az ő nyakába szakadt, hogy a vidéki járásbíróságoknak a statisztikák készítése miatt január 15-ig- terminusokat tűzni lehetetijn, akkor nem panaszkodnék, hogy november 6-án beadott keresetében a következő év január 24-re kap terminust; I ha tekintetbe venné továbbá, de különösen ismerné a bűnügyekkel foglalkozó derék, tehetséges és a nemkülönben szintén olyan a bagatell és hagyatéki ügyeket végző albirák munkásságát, szorgalmát, de főkép ha ismerné Arnold Sándor úr erélv- és tehetségéről széles körben ismert törvényszéki elnökünket : a vezetése^ és felügyelete alatt álló törvényszék és járásbíróságoknál uralkodó példás rendet és szorgalmat, bizonyára nem nyilatkoznék elitélőleg, hanem kijelentené, — mit én is kijelentek ezennel — hogy igenis, a beregszászi kir. járásbíróság valósággal mintabiróság; s nem hivná fel figyelmét Arnold Sándor törvényszéki elnök és még kevésbé az igazságügyi ministerium figyelmét. Az előadottak alapján jogosult mindenki részéről a remény, hogy nálunk a rend mérlegének egyensúlya, miként eddig nem úgy ezután sem fog megzavartatni! ^ ^ ' beregszászi ügyvéd * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.