A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 23. szám - Mikor tartozik kiküldött végrehajtási iratokat a birósághoz visszaterjeszteni? - A csődtörvény alaki hiányai. 5. r.

55. JOG. 195 A három hó eltelte előtt tehát többféle módon eszközölheti ki a végrehajtató, hogy az iratok be ne terjesztessenek. De leggyakorlatibb mód a végrehajtónál a végrehajtásnak később leendő foganatosítása végett jelentkezni, vagy csak egyszeríien jelentkezni a végrehajtónál, hogy az iratokat még ne terjessze be s esetleg erre öt levélben, vagy szóval felhivni. Ezen aktusoktól — mint szorgalmazási cselekményektől — számítandó azután a három havi határidő s ez aktusok annyiszor, a mennyiszer ismételhetők lévén, kieszközölhető, hogy az iratok bármily hosszú ideig legyenek a kiküldöttnél. Szerintem ez a kérdés egyedül helyes megoldási módja, de szívesen venném, ha a t. kartársak ahhoz esetleg más felfogásból kiindulva hozzászólnának. A csődtörvény alaki hiányai. Irta: ONACIU SÁNDOR, kir. törvényszéki biró Brassóban.* V (Befeje2Ö közlemény.) A kényszer egyezségi eljárás érdemben! hiánya az, hogy igen meg van szorítva a 40°/H-kal; e mellett a 312. §. rendelkezései túlszigorúak, mivel a gyakorlatban tapasztaltatott, hogy az első tárgyaláson nem éretik el az eredmény, t. i. a megjelent hitelezők 2/3-ada és hogy az egyezséget elfogadó hitelezők követelései a szavazásra jogosított hitelezők összes követeléseinek 4/s ód részét képezze. Minek folytán újabb és újabb tárgyalást kell tartani, ehhez hozzájárul, hogy a törvényszék az egyezségi eljárásról felvett jegyzőkönyveta csödbiztosnak visszaadhatja alakszerűségek pótlása végett, sőt a másodbiróság fel is oldhatja az első bíróság helybenhagyó határozatát és hiánypótlást rendelhet. (216., 219. §§.) Az eljárás alakszerűségeit gyakorlati és célszerűségi szempontból taxatíve úgy kellett volna elősorolni, hogy az egyezség el- vagy el nem fogadása felett a törvényszék végérvényesen határozhasson. Most a kényszer-egyezségi eljárás oly hosszadalmas — évekig eltarthat, — hogy e miatt, kivált kereskedőknél, nincs értelme. Ez az oka, hogy oly kevés csőd fejeztetik be ezen eljárással. Concret alakban két perjogi hiányt hozunk fel, mely a gyakorlatban előfordult. Egyik hiány az, hogy a törvénj 203. §-a nem határozza meg szabatosan, hogy kik nem birnak szavazati joggal. A törvény értelme szerint azok nem birnak : a kiket külön kielégítési vagy vissz akövetelési jog illet. Ezen j o g pedig csakis a csődtömegre, vagy annak egyes részére szerzett zálogjogra vonatkozik; mivel csődeljárásban kielégítés csakis a csődtömegből követelhető. De ha a hitelezőnek követelése biztosítva van egy harmatlik — nem a közadós — ellen, bír e akkor szavazati joggal ? nyílt kérdésnek maradt. Ezen eset pedig előfordult a következőképen. Egyik pénzintézet a közadósnak folyó számlára hitelt nyitott: ezen hitel biztosítására - 5,000 frt erejéig — apósa jelzálogi biztosítást adott a banknak és az óvadéki okirat alapján a zálogjog bekebleztetett. A banknál nyitott ezen hitelt a közadós igénybe vette az 5000 frt erejéig, úgy, hogy a csődnyitáskor a bank követelése épen ennyit tett, mely bejelentetvén, folyósittatott is. Közadós kérelmére a kény szeregyezségi eljárás be lett vezetve és a bank úgy jelentkezett, mint a többi hitelezők es szavazati jogot követelt az egész bejelentett és folyósított összeg erejéig, azon az alapon, hogy ötet a csődtömegből külön kielégítési jog nem illeti. A többi hitelezők ezt határozottan ellenezték, hivatkozván az após ingatlanaira bekeblezett zálogjogra, mely neki külön kielégítési alapul szolgál és felhozták azt, hogy könnyű a banknak bármily kevés százalékban kiegyezni és ily értelemben szavazni, mivel a fölöslegre nézve biztosítva van a jelzálogjoggal. A hitelezőknek igazuk volt, de a törvény alapján a bank szavazati jogát elvonni nem lehetett; mivel a törvény 199. §-a szerint a hitelező jogai, melyek őt illetik a kezes ellen, itt a jelzálog tekin- j tétében, az egyezség által nem érintetnek. A kényszer-egyezség praecis megkötését a törvény nagyon megnehezíti az által, hogy annak érvényességét a csődbirósági jóváhagyástól teszi függővé, tehát bizonytalan időhöz kötött feltételtől, — miután e tekintetben zárhatáridő nem köttetett ki ; — * Előbbi közlemények a .Jog i !)., 13., 15. és 19. számaiban minek folytán abban a fizetésre vonatkozólag fix határidők nem köthetők ki; mert előre nem tudható, mikor lesz az jogérvénvesen jóváhagyva, mennyiben a jóváhagyó csődbirósági végzés megfolyamodható a másod- és esetleg a harmad bírósághoz is. Az ily egyezségek rendesen így köttetnek meg: Az adós fizet minden bejelentett és folyósított követelés-összegből 45u/n-kot és pedig 4 egyenlő részben, az első részletet ezen kényszeregyezség bírói jóváhagyásától számítva •'! hónap múlva, a másodikat G hónaj) inulva, a harmadikat 9 hónap múlva és a negyediket 12 hónap múlva. Ez aztán végrehajtható jóváhagyás esetében. A törvény 220. §-a szerint az ily egyezség jóváhagyás után, az összes érdekelteknek b i r ó i e g y e z s é g alakjában kiadandó. De hogy milyen ez az alak, azt nem határozza meg, s ebben rejlik a második perjogi hiány, a melyet a gyakorlat kell hogy megállapítson; mert hogy a bírói egyezség mily alakban adassék ki. azt a törvénykezési rendtartás nem határozza meg, sem pedig a birói ügyviteli szabályok nem szabályozzák. Agyakorlat pedig különböző. Némely törvényszékek az egyezségnél felvett jegyzőkönyvet egész terjedelmében kiadják a közjegyzői okiratok alakjában, némelyek pedig határozat alakjában, üy képen: az i tszék által igazoltatik, hogy N. N. felperesnek N- N. alperes elleni perében a felek között a következő birói egyezség jött létre Azután következik az egyezség szószerinti tartalma. Hogy melyik a célszerű itt nem vitatjuk, hanem vizsgáljuk, hogy csődeljárásban hozott kényszer - egyezség mikép és mily alakban adandó ki. Akármelyik gyakorlat szerint is adatik ki az egyezség, a bíróságnak fárasztó és ok nélküli munkát ád, mert vegyünk fel eg) esetet, a melyben csak 30 csődhitelező van, az egyezségben mindeniket ki kell tüntetni teljes név- és lakhel lyel, a bejelentett és folyósított összeg pontos megjelölésével és hogy az egyezség kifogástalan legyen, ki kell számítani a kialkudott százalékot és azt a fizetési határidők szerint felosztani. Nézetünk szerint a törvény 220. §-ának gyakorlati alkalmazása helyes és a célnak megfelelő, ha a csődbíróság rövid, velős végzéssel — melyben ki legyen tüntetve a százalék és a fizetési határidők időpont szerint — az egyezséget helybenhagyja és ezen helybenhagyó végzést kézbesitteti az érdekelteknek. Ezen végzés kézbesítése azért elégséges, mivel a csödbi/.tos által felvett jegyzőkönyvben az összes csödhitelezők előfordulnak, bejelentett s folyósított követelésük pontos számszerű megjelelésével és ez a tulajdonképi egyezség. A ki például 300 forinttal fordul elő és az egyezség ó0 százalékban köttetett meg, a törvényszéki végzésből tudhatja, hogy ő 15() Irtot kell hogy kikapjon a végzésben is kitüntetett meghatározott időpontban; és ha ekkor a fizetés nem teljesíttetik, ezen végzés alapján a kezes ellen végrehajtást intézhet, mivel a végrehajtási törvény 6. §-a szerint elégséges az egyezségrei hivatkozás, miután az eredeti a bíróságnál megvan. Miből következik, hogy a kényszer - egyezségi jegyzőkönyv teljes szövegben valamennyi csődhitelező íélemlitésével kiadása perjogilag nem szükséges. Oly esetekben pedig, a hol jótálló nincs, felesleges is az egyezség kiadása a hitelezőknek, mert ha a közadós elvállalt kötelességeinek eleget nem tesz, az egyezség alapján ugy sem lehet ellene végrehajtást intézni, hanem csakis a csőd újbóli megnyitását lehet kérni a 226. §. szerint. A csődtömeg kezelése, úgyszólván a számadással fejeztetik be, mely tény igen fontos ugy a tömeggondnokra, valamint a csődhitelezőkre és közadósra nézve is. A számadás által állapittatik meg a felosztandó érték. A törvény ezen lényeges cselekményt négy rövid szakaszban tárgyalja. (161—164. §.) Ezekben bentfoglaltatik ugy az anyagi intézkedés, mint az eljárási szabályok. A perjogi hiány itten az, hogy nem jelöli meg azon ténykörülményeket, a melyek miatt és a melyek ellen a közadós és a csődhitelezők észrevételeikel megtehetik nemcsak, de még azt sem határozza meg, hogy az észrevételek hová adandók be. E mellett ezen szakaszok nin csenek összhangzásba az elöbbeni szakaszokkal úgyannyira, hogy némely intézkedések foganat nélküliek. A 162. §. hiánya az, hogy nincs megmondva benne, hogy az észrevételek hová adandók be. A csődbiztos a számadást kiadja a választmányi elnöknek, a ki csak a kitűzött tárgyalásra hozza el. Tehát csak ott tekinthető meg ; de kérdés, hogy az észrevétel a csődbiztosnál, a választmánynál adandó-e be, vagy pedig a tárgyalási napon terjesztendő elő? Hogy ennek a törvénybeni meghatározása mennyire szük-