A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 22. szám - Még egyszer a zálogjog elsőbbségének kérdéséhez

JL JOG. 189 büntető törvénykönyvnek, valamint egyéb törvényeknek és törvényes intézkedéseknek kapcsolatos határozatai, nemkülönben a bűnvádi eljárásra vonatkozó fontosabb szabályok, ugy hogy a gyakorlati jogász, biró, ügyész és ügyvéd fáradság nélkül a concret esetre vonatkozó egész anyagot a törvényszakok szövegénél csoportosítva megtalálja. Rövid idő múlva jelenik meg a Singer és Wolfner cégnél második javított és bővített kiadásban: >A m. kir. birúságok szervezete és területi beosztása". Hivatalos adatok alapján közzéteszik: Dr. I. á z á r Elek és R e i n e r Ignác igazságügyministeri fogalmazók. Első kiadása e műnek két év alatt végleg elfogyott s már egy év óta nem kapható, nem mulaszthatjuk el azért már jó eleve fölhívni az érdeklődök figyelmét e hézagpótló és szükséges kézikönyvre — annyival is inkább, mivel az utolsó évben sok változás történt. Vegyesek. Y Dr. Dell'Adami Rezső. A magyar ügyvédi kart mély veszteség érte. Egyik legfényesebb tehetsége szállt korai sírba D e 1 l'A d a m i v a 1. Nagyobb olvasottságú, általánosabb műveltséggel biró tagja alig volt ez idő szerint a magyar ügyvédségnek. Kimagasló tehetség, hatalmas szónoki erő és örökké harcra kész kíméletlen polemikus irányzat voltak fejlődésének fő jellemvonásai. A jogászgyülések, a jogászegylet, a szakirodalom voltak azon küzdterek, melyek csaknem folytonosan visszhangoztak fegyverei csörtetésétöl. Habár törekvéseiben sok volt a túlzás és ép ezért a a kitűzött célokat nem is érhette el mindig; ezen túlzás nem hiányt jelzett nála, hanem bőséget, a szellemi erők gazdagságát. Minden jogászi vagy igazságszolgáltatási érdek közelről érinté ; de mindenek fölött ügyvéd volt és az ügyvédség érdekeiért a legerélyesebben és legmelegebben síkra szállt mindenkor. Béke lengjen porai felett. Az országos ügy védgj ülés bizottság3, május 3l-én ülést tart. Tárgy: Az ügyvédi nyugdíj és segélyalap ügyében kiküldött albizottság jelentése. 2. Egyéb intézkedések tárgyában indítványok megvitatása. Aidéki jogélet. Minden tekintetben kitűnő járásbiránk: dr. J á r o s i Károly ur, birói minőségben a kassai kir. törvényszékhez helyeztetvén át, ma vált meg irteni állásától. — fiz évi ittműködése alatt kiváló képzettsége, kitartó szorgalma s pártatlan igazságszeretetének annyi fényes jelét adta, hogy járásunk igazságkereső közönségére nézve távozása valóban veszteség s a kassai kir. törvényszék — őszintén szólva — gratulálhat magának, hogy tagjai közé számithat ily kitűnő bírót, kinek nagy érdeme az is, hogy az abaujszántói kir. járásbíróság területén a zugirászat nem tudott lábrakapni. — A midőn tehát a távozó biró urnák fájdalmasan mondunk »Isten hozzád«-ot, legyen szabad ama vágyunk s óhajunknak adnunk kifejezést, vajha utódául eddigi aljárásbiránk : Horváth Sándor ur léptettetnék elő, mert benne összpontositva látjuk s tudjuk mindama kellékeket, melyek biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy járásbíróságunk jó hírét továbbra is fentartva, azt az eddigi helyes irányban vezesse, kinek képzettsége, jelleme, igazságszeretete s tisztakezüsége, nemkülönben szolgálati ideje és egy kitűnő előd iránti emléke méltóvá s hivatottá teszik őt az abaujszántói kir. járásbíróság vezetésére. J u s t u s, Abauj-Szántó. Regény és jogtudomány. Ragyogó fantáziájú regényírónk egyik remekében, az E g y az Isten-ben az ügyvéd, — természetes hogy ellenszenves ember, mert ügyvéd, — a következő felvilágosítást ,adja Blanka grófnőnek: »Én bebizonyítottam nekik, hogy a végrendélet záradéka nem alkalmas az ön esetére, mert az igy szól: »Ha kitér a | katholikus hitből valamely más keresztyén felekezetbe, | akkor veszítse el a birtokjogát«. Úgyde a grófné nem egy keresztyén felekezetbe tért ki, hanem egy pogányba, egy istentagadóba ; és igy azt kitérésnek sem lehet nevezni, csak ateismusnak: erről | pedig nem szólt a végrendelet. S a törvényszék az én érvelésemet hagyta helybe«. És Blanka grófnő, a buzgó u n i t ár i a nő válaszképen irt valamit. Kérdik övéi: — Mit irtál, drágám ? — Nyilatkozatot a se mmitő- törvényszékhez, melyben felvilágosítom a bírákat a felől, hogy nem vagyunk istentagadók. Most már csak a következőket szeretnők tudni : í. Há feltette a birákról Blanka, hogy tájékozottság és a tárgy ismerete nélkül ítéltek, mint legelső fórum : megtette-e a szenátus ellen a fegyelmi feljelentést? 2. Milyen eredményt I j célzott a grófnő az utólag tett felvilágositással ? 3. A nyilatko| zatot kérvény kapcsán adta-e be a grófnő és közvetlenül I a semmitő-törvényszékhez ? 4. Milyen határozatot hozott a semmitő-törvényszék a bizonyára női perrendtartás szerint készült nyilatkozatra ? 5. Egyelőre nem leletezték-e meg a nyilatkozatot, minthogy az nem volt felbélyegezve ? Csetényi Adolf. A győri ügyvédi kamara - ügyvédnek — — ü,u jelölt viseletéről szóló jelentése felett határozott: Tekintve, hogy a jelentés szerint — — 1887. okt. 1-től kezdve önkéntesi kötelezettségének leszolgálása végett a katonasághoz bevonult, tekintve, hogy ez által joggyakorlatát kén) telén volt félbeszakítani; tekintve hogy e szolgálat idejét tökéletesen igénybe is veszi, úgy, hogy a gyakorlatot nem is képes folytatni: mindezek alapján az ügyvédjelöltek lajstromából 1.887. október 1-től töröltetni határoztatik. A kir. Curia : az ügyvédi kamara választmányának végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1888. márc. 21. 1/209.) Kereskedelmi cég állal fizetett adóban valamennyi üzlettársra eső adó beafoglaltatván, a cég által fizetett adó alapján, a mennyiben az csak teljes egészében adna jogot a /irilis névjegyzékbe való felvételre, az üzlettársak egyike sem vehető fel a legtöbb adótfizető törvényhatósági bizottsági tagok sorába. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek X. város főispánjához 1887. évi október hó 28-án 67,244. sz. alatt intézett következő rendeletében : X. sz. kir. város biráló választmányának folyó évi október hó 9-én 1. sz. a. hozott határozatát, mely szerint »I\ M. testvérek« ottani kereskedelmi társas cég által fizetett 1,099 frt 70 krnyi adóösszeg alapján az üzlet társak egyike P. M. F.-nak a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékébe való felvételét elrendelő 14,887. sz. igazoló választmányi határozat helybenhagyatott, az ezen határozat ellen címed részéről 1. évi október 13-án 300. sz. a. kelt felterjesztési folytán ezennel meg| semmisítem, mert a cég által fizetett adóban valamennyi üzlettársra i eső adó benfoglaltatik, már pedig egyik üzlettárs adója sem számitható be a másik üzlettárs adójába, ennélfogva a cég által fizetett adó alapján egyik üzlettárs sem vehető fel a bizottsági tagok sorálja. A büntető eljárás szabályai szerint a kihágás vádja alól felmenteti fél kártérítésben sem marasztalható el. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek Hontmegye közönségéhez a/. 1888. évi március 4-én 740/kih. szám alatt intézett következő rendeletében: A megye alispánjának mult évi november hó 28-án 71/87. sz. alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a n.-csalomjai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet részbeni feloldásával és részbeni módosításával H. B. azért, hogy agarai idegen vadászterületen 5 drb. nyulat elfogtak, az 188-'i. évi XX. t.-cikk 17. §-a alapján 10 frt kártérítésben, 3 frt 40 kr. eljárási költségben marasztaltatott el, panaszló M. J. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, feloldó részében indokaiból helybenhagyatik, módosító részében azonban megváltoztattatik és panaszló M. J. kártérítési keresetével polgári perre utasittátik ; mert a büntető eljárás szabályai szerint a kihágás vádja alól felmentett fél kártérítésben sem marasztalható el. Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó /evelezést tévedések kikerülése végeit kérjük tniiuliy liiatlóhivataluuklioz intézni. Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Arad. Dr. S P. A f. k. Reich B. K. — Sándor J. ügyet a C. f. hó .(i án hh. ; Bulati Zs. — Victorisz S. és neje ügyet a T. f. hó 12-én mv. — P. A. A f. k Rimszky Ly., — Rimszky J. és Rimszky M -nek — Rimszky S. elleni háromrendbeli ügyét a T f. hó 15-én hh. ; Rimszky R. — Rimszky S. ügyét ugyanakkor mv. — Jtaja. Sz. J. A f. k. Gyurinovits Mihály b. ügyét a T. f hó 16-án rhh , rmv. ; Kartali F. és A. — Szarvas F. ügyet a T. f. 16-án rend. — Blírtfa. Ií J. A f k. Biloveszky J. — Toronszky L. ügyben a T. f hó i5-én részben vu. a felebbezést, rmv. —Kékúi. J, K. A f. k. Pillitzer P. — Kromer J. és tsa közti 600 frtos ügyet a T. f. hó 22-én mv. í ugyanazon felek közti 1014 frtos ügyet ugyanakkor hh. ; ugyanazon felek közti 99 > frtos ügyet pedig rhh , rmv. — Ú.-Csaba. F. K. A {. k. Gyebrovszky — Vleskó ügyet a T. f. hó 22-én hh. - líillét. V. Ö. Busch Gy. — Dain R. ügyet a T. f. hó 15-én hh. — S. N. Ad 1. Blau J. és neje - Reiter F. ügyet a T. 52172/87 sz. a. márc. 27-én mv ; ad 2. Wirth G. — Kraemer K. ügyet a T. 56 i87/>>7 sz. a. f. hó 3-án hh. ; ad 3. Paki M. — Schuster F. érk. 56683/S7 sz. a , n. e., eld. Zsembery ; ad 4.