A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 19. szám - A Curia új elnöke

Hetedik évfolyam. 19. szám. Szerkesztőség: V. sas - utca 14. szár Kiadóhivatal: V. sas - utca 14. szám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök 12 A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) A HABYAR ÜGYVÉD). BÍRÓI, ÜGYÉSZI É5 KÖZJE61 Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS. — Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. helyben vagy vidékre bérmentve küldve: egész évre 6 fit — kr. fél » . . 8 » — » negyed » . 1 » 50 » Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalványnyal küldendők. TARTALOM : A Curia uj elnöke. — Igazságügyi hirek. (A curia másodelnöki állása — A bűnvádi eljárás tervezete. — Az ügyvédi rendtartás tervezete.) — Kritikai szemelvények az öröklési jogról szóló törvényjavaslatból. Irta : Bánffay Simon. kir. tanácsos, pécsi kir. közjegyző. — A tlkvi. rend. 71. és az 1881. évi LX. t.-c. 182. §-a. Irta: dr. Orosdy Lajos, nagytapolcsányi kir. aljárásbiró. — A csődtörvény alaki hiányai. Irta : Onaciu Sándor, kir. tszéki biró Brassóban. — Végrehajtói díjak meg nem tartott árverés esetében. Irta: Goldglauz W. Ignác, bir. végrehajtó MarosLudason. — Nyilt kérdések és feleletek. (Szabadság büntetés átváltoztatása pénzbüntetésre kegyelem folytán. Irta: Fongrácz Dezső, Besztercebánya.) — Sérelem. (Ki gyakorolja a felügyeletet a zombori kir. járásbíróság felett ? Irta: Antal Sándor, ügyvéd Nagy-Körösön.) —Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági hatáiozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-bül. (Csődök. — Pályázatok.) A „Jog Töwényttíi'd'' t. elősetői jelen számunkhoz mellékelve veszik a folyó éui törvények J. és 4. ívét (33—64. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük 8 napon belül hozzánk intézni. Az 1888. évi törvényekre és igazságügyministeri rendele= tekre még mindig elfogadunk előfizetéseket. Előfizetési ár -2 frt. A Curia új elnöke. Birótársai örömteljes jókívánsága s az egész közvélemény egyértelmű helyeslése mellett foglalta el helyét a kir. Curia első székén Szabó Miklós a legmagasabb birói testület újon kinevezett elnöke. A Felség bizalma, kartársai osztatlan becsülése s még ennél is inkább egy kifogástalan pályafutás emelte oda. S kinevezésében, éppen ugy, mint személyében a multak szebb hagyományai egyesülnek a jelen törekvéseivel és jövő várakozásaival. Ámult időkből Szabó Miklós a jobb részt hozta el magával. Azon nemesebb kor emlékeit, a melynek voltak ideáljai. Mikor a jellem egymagában értékkel birt s nem szorult aranypapirosból álló dekorácziókra, hogy föltűnjék az emberek előtt. Mikor mindenki annál könnyebben emelkedett, minél nagyobb volt egyéni súlya s nem megfordítva. Mikor a jogászi és hazafiúi kötelességek teljesítése még nem volt osztályozva s az ügyvédi karból is kitűnő bírák emelkedtek ki, a mint kiemelkedett ő is. Magával hozta azonkívül azon tisztább liberális fölfogást, a tőrvény előtti egyenlőségnek ama nemesebb érzékét, a mely már csak az '>öregebbek« szivében van meghamisitatlan eredetiségben. Azokéban, a kik mint ő, ott állottak 1848-ban modern államrendünk születésénél. A kik mint ő, részesei voltak élő alkotmányunk alapításának. S a kik, mint ő, közreműködtek az 1867 — 1870. évek közé eső kor igazságszolgáltatási intézményeinek életbeléptetésénél. A mi a jelent illeti, jogászainkra nézve csakugyan ez a küzdelem kora és a törekvéseké. A küzdelem azon visszaesés ellen folyik, mely nemcsak a politikai intézményeket, de a jogiakat is folytonosan támadja. Magát a judikaturát is, mely mindenütt lazul, a hol nem tartóztatják föl a szétesés folyamatát kiváló szellemi képességekkel, jellemmel és erélylyel biró emberek. S Szabó Miklósban éppen ilyen embert nyer a legmagasabb birói testület; általa tehát az egész jogszolgáltatási organizmus. Mint a budapesti kir. ítélőtáblának 1871-től 1884-ig elnöke, sokkal ismeretesebb érdemei vannak e téren, hogysem külön kellene világosítani vagy okadatolni álláspontját. Kitűnő vezetőerőnek az idő és a siker bizonyította. S jobb részben az ő érdeme, ha igazságszolgáltatásunk zöme szerte nem züllött a kodextelenség és tapogatózás legnehezebb éveiben. S a mint képes volt akkor megbirkózni a fölbomlasztó és annyira veszélyes áramlatokkal, ugy képes lesz bizonyára mostani állásában is a birói széket még mindig körülvevő nyugtalanító áramlatok között. A mi pedig a törekvéseket, a haladást s a készülő új alkotások életbeléptetését illeti, Horváth Boldizsár egykori államtitkára, a birói függetlenség és kir. bírósági szervezet életbeléptetője éppen azon helyen ül most, mely számára mintegy az idők folyása által rendeltetett. A j ö v ő mindenesetre várakozással van telve. A befejezetlen alkotások befejezése. A hiányzó törvénykönyvek megalkotása. A magánjog rendezése. A szóbeliség. Közvetlenség. Decentralizáció. A birói szervezet reformja. Az ügyvédség reformja. A bűnvádi eljárás. Mind-mind ott van valamennyi jogász napi imádságában, sőt részben már a közeli megvalósulás reményében is. S a kir. Curia új elnökének fog feladati közé tartozni, hogy ezen alkotásokat, ha nem is mind, de nagyobb részükben a judikaturába átvigye. Mindenesetre nagy és nehéz föladat az, mint azt a büntető kódex gyakorlati alkalmazása is mutatja, de szerencse, hogy ezen jobbára civilis reformok a kir. Curia élén egy kitűnő civilis jogászt s egy ritka administrativ tehetséget fognak találni. Szabó Miklós egyéniségének és pályafutásának legjelentékenyebb vonása mindenesetre ez a kettő. Kiváló civilista s szinte páratlan administrátor. A birói administrátió az utóbbi időben, főképen az irodalom előtt, sokat veszített tekintélyben. A szónak jó hangzása elromlott az imént lefolyt évtized alatt, mikor a birói administrátió az alsóbb fokokon a statistikai táblázatok kiállítására a toll, papir, irón és porzó kezelésére s általában a segédhivatalok irodai munkájának színvonalára hanyatlott alá. Szinte fölösleges is mondani, hogy Szabó Miklós administrativ érdemei nem ezen a téren, hanem a judicatura terén keresendők. S a várakozás is, mely személyében összpontosul éppen azért oly nagy, mivel tőle reménylik a kir. Curia vezető és irányadó judicaturájának összhangba hozatalát. Mert erre csakugyan szükség van, nem annyira a büntetőjogi téren (bár ott is), mint inkább a civilis téren. A haladó és fejlődő élettel járó ezer és ezerféle új jogviszony kódex hiján nagyon furcsa helyzetet teremtett a kir. Curián. A régibb decisiókat és megállapításokat az újabb törvények mellett a változott gyakorlat nagyrészt kiküszöbölte.