A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 18. szám - Egy nő hajának eltulajdonitási célzattal történt levágása minő büntetendő cselekményt állapit meg ?

154 JOG. Az ellenfél megtámadta a bevezetés helyességét és jogerejüségét, előbbit bírói szemlével, utóbbit egy ellenem, a bevezetést követő 3 nap alatt az ő jogelődje és tlkvi tulajdonosa B . .. v. Vláda és társai személyében indított végrehajtás-megszüntetési kereset fclzettel igazolta. Nem használt védekezésem, hogy ha megtámadva van is bevezettetésem, annak eldöntéséig birtoklásom megvédendő és hogy a sommás biró a bevezetés helyességét és így a tlkvi hatóság eljárását felülbírálni jogosítva nincs, a sommás visszahelyezési pert I., II. és harmadbiróilag is elvesztettem. Vigasztaltam magamai, hiszen ott van a telekkönyvi per, abban el fog biráltatni competens bíróság által a bevezetés helyessége vagy helytelensége és ekkor biztos támpontom lesz a további eljárásra, de csalódtam ; mert habár az elsőbiróság iparkodott ez irányban tisztázni az ügyet, a 11-od bíróság általam nem is érvényesített elkésés indokából utasította el ellenfelem keresetét, mit és bár felebbezésemben nehézrnényeztem, a legfőbb Ítélőszék helybenhagyott. Ezekben iparkodtam a tényállást lehetőleg kétségteleniteni és most van szerencsém feltenni a kérdést: M i e 1 j á r á s követendő, hogy én, mint árverési vevő az általam bírói árverésen megvett, a m o k rini 1,755. számú tjkvben 7,011. h r. számú 1 hold 1,400 •ölnyi ingatlan birtokába juthassak? Mint árverési vevő képtelenségnek tartom, hogy kényszeríttethessem tlkvi tulajdonjogom alapján birtokpert indítani, másrészt nem levén tisztázva a kérdés, vájjon helyes-e a bevezetés, vagy nem ? a per kimenetele is kétes. Ujabb bevezetést kérni talán jogom vau, mert a telekkönyvi hatóság tartozik nekem, mint árverési vevőnek, kimutatni és birtokomba is átadni az általam megvett ingatlant, de nem-e mondhatja, hogy ő már eszközölte a bevezetést, az hatálytalanítva nincsen, újabb bevezetést nem tartozik rendelni? Feltéve, hogy elrendeli az új bevezetést, ugyanazon állapot forog fenn a tényleges birtokossal szemben, a mely azelőtt, ismét ki leszek téve, hogy a birtokos ki nem megy, sommás visszahelyezésemmel elutasittatom. Nehogy a tekintetes szerkesztőség azon véleményben lehessen, hogy talán nem létező ingatlanról vagyon szó, beügyelem még 10-/. alatt az ellenem indítva volt megszüntetési keresetet, a melynek A) alatti melléklete a &/. alatti felebbezésemben foglalt rajz az eredeti birtokbavezetési jkv., valamint a tlkvi térképpel egybevágóan tünteti fel a kérdéses ingatlan topographiai fekvését és történt bevezettetésemet, tehát az ingatlan természetben létezik. Az egész zavar onnan keletkezett, miként közben kitudtam, hogy M . . . községben létezett 2 B . . . v Nécza nevű ember, az egyiktől vett egy ingatlant végrehajtást szenvedett B. . . y Zsiva és a másik B . . . v Nécza nevén állott tlkvi és hr. szám íratván a szerződésbe, nem az íratott át vevőre, a mit meg és birtokba vett, hanem egy általa nem birtokolt részlet és igy történt, hogy bár végrehajtást szenvedett tlkvi tulajdonát képező itt kérdésben levő ingatlan elárvereztetett, általam megvétetett, végrehajtást szenvedettem a legnagyobb nyugalommal és békében használja birtokát. Megjegyzem még, hogy az általam megvett és ez idő szerint is még K. Lázár által birtokolt ingatlan és a végrehajtást szenvedett B . .. y Zsiva által birtokolt ingatlan között rendkívüli különbség van, mert míg az általam megvett ingatlan 1 hold 1400 öl területű és országút mellett, tehát kitűnő helyen fekszik és jó minőségű, addig a végrehajtás szenvedett által birtokolt, belső düllőn majdnem hozzáférhetlen rossz fekvésű, minőségű és alig 800 • öl területű. Meggyőződvén becses lapjukból, milyen örömest segítnek bonyodalmas kérdések megoldásában vidéki kartársaknak, én is előterjesztem a fenti ügyet nyílt kérdéskép, kikérvén a t. kartársak szives véleményét. Deutsch Zsigmond h. ngyv. O-Kanizsán. Sérelmek..* Kolozsvári dolgod. I. (Bagatell nyomorúság.) A kolozsvár-városi kir. járás-, mint kisebb polg. perbíróság előtt Cz. P. keresetet tett folyamatba K. I. ellen 24 frt * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. 10 kr. hátraléktőke s jár. iránt. A tárgyaláson alperes K. 1. azon kifogást emeli, hogy ő és felperes közt oly szóbeli egyezség jött létre, mely szerint tartozását havonkénti — a hónapon belül tetszés szerinti napon fizetendő— 5 frtos részletek ben fizethesse és fizesse; e megegyezés bizonyítására • visszautasítható főesküt ajánl. Felperes az esküt elfogadja, kere1 setét pedig az időközben fizetett 5 frt részlet beszámításával leszállítja. Erre a járásbíróság (Szikszay Gyula albiró ur) hozza ; 1,263 — 1887. kp. sz. alatt a következő Ítéletet: »Alperes csak azon esetben köteles a keresett leszállított 19 frt 10 kr. tőkét stb. felperesnek 8 nap alatt megfizetni, ha fel[ peres főesküt tesz, hogy őnem egyezett úgy alperessel, j hogy tartozását akkor fi z e s s e , a mikor neki t e t ! szik. 11a felperes nem esküszik, keresetével el van utasítva. A végrehajtás elrendeltetik. Indokok: Alperes kifogása bár a törvénykezés terén majdnem páratlan, mindazáltal valódisága esetén a kereseti jogot kizárja; e részben azonban a tanúbizonyitás nem sikerülvén, felperes főesküjétől volt a per kimenetele függővé teendő*. Alperes ezen Ítélet ellen semmiségi panaszszal élt ugyan, de igen könnyen megeshetik, hogy az Ítélet minden sérelmes volta mellett is — az 1877. évi XXII. t.-c. jóvoltából — meg fog állani s akkor felperes minden lelkiismereti furdalás nélkül teszi le a megítélt főesküt, mert igaza van, hogy oly megállapodás a felek közt nem jött létre; a bagatell-birák pedig még nagyobb buzgalommal gyárthatják a valóban párailan Ítéleteket, melyek orvoslását a nyomorék törvény nem engedi meg. II. (Közjegyzői gyorsaság.) Egyik kolozsvári kir. közjegyző, a ki a közjegyzői intézmény meghonosítása körül tett sikeres fáradozásaiért és szerzett bokros érdemeiért csak nem régen lett kir. tanácsossá, f. é. február 12-én kézbesitteté 54/1885. számú hagyatéki tárgyalásra hivó idézvényét, • a mely idézvény nem is régen, csak 1887. évi február 15-én kelt; a tárgyalási határnap pedig kitűzetett 1888. február 2l-re. Verne Gyula hálás thémát dolgoznék fel, ha megírná regúnyét azon physikai akadályokról, melyek miatt Kolozsvár egyik utcájáról a másikra a kézbesítés 362 napot igényel. Miként folyhatnak az ügyek az oly közjegyzőnél, a ki semmi kitüntetésre nem érdemes, ha a kitüntetettnél ily cs:gamódra haladnak? X. Y. kolozsvári ügyvéd. Irodalom. A bíínkisérlet tana. (Die Lehre vom Versuche der Verbrechen.) Büntetőjogi tanulmány, irta Dr. Baumgarten I. egyet, magántanár és budapesti kir. alügyész. Stuttgart, 1888. Enke Ferdinánd kiadása. Nagy 8-adrét VIII. és 471. 1. Dr. Baumgarten Izidor budapesti alügyész és jeles criminalistánk ismert munkája a bíínkisérlet tanáról, melyet a m. tud. Akádémia is dicséretével tüntetett ki, e napokban jelent meg német fordításban. Fentartva ezen ktváló szakmunka behatóbb ismertetését, már e helyütt is hazafias megelégedésünket fejezzük ki a fölött, hogy belföldi szakember lépett a tudomány nemzetközi küzdterére oly kiváló szakmunkával, mely a külföld szellemi niveauját teljesen és legalább is megüti. Futólagos átlapozás mellett is sajnálattal látjuk azonban, hogy szerzőt könyvtechnikai térszüke miatti körülmények késztették arra, hogy jeles monographiájából, annak nézetünk szerint valóban értékes, mert teljesen önálló részét kihagyja, értjük a kísérlet tanának állását a dogmatika ésjudicatura szempontjából Magyarországon. Még sem tartjuk e körülményt — ugy mint ezt egyik szaklap teszi — elég lényegesnek arra, hogy ezért az értékes munkát e hiány által devalváltnak tekinthetnők. Dr. Sz. L. Vegyesek. Az igazságiigyministerium megküldte az ö r ö k 1 é s i jogról szóló törvényjavaslat 1—128. §§-ainak a képviselőház igazságügyi bizottsága által megállapított szövegét. A jog- és államtud. államvizsgálatok szigorítása. A jogés államtud. államvizsgálatok részint a jelentkezők átlagos készültségének gyöngesége, részint a vizsgáló-bizottságok enyhe eljárása folytán nagyon alantas színvonalra sülyedvén le — mint illetékes forrásból értesülünk — a vallás- és közoktatásügyi ministér rendelkezett az iránt, hogy ezen vizsgálatok, melyek az illető-