A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 15. szám - A vevőnek az árúminőség hiányolásából keletkező jogigényei és azok érvényesítési módjáról. 1. r.

Ji JOG. 127 szakosztályaiban. (A budapesti keresk. és váltó törvényszéknél és egyébütt is, a jelenlegi igazságügyminister alatt (ki maga is szepességi) azonban már észlelhető a céltudatos restauratió munkája.) * Ezen fogyatkozáson ügyes administrativ intézkedéssel, a munkaerők helyes alkalmazásával, szóval józan igazságügyi politikával kell és lehet segíteni. Pedig segiteni kell; mert való tény, hogy inig a német, osztrák és svájci biróságok a kártérítési és hasonnemíí perekben több mint 30% marasztaló Ítéletet hoznak, addig nálunk alig tjo/o-ot. A baj a már emiitett sajátos viszonyainkon kivül főleg még onnan ered, hogy a perlekedő ügyfelek zöme (azok akik magasabb keresk. tanfolyamot nem végeztek), ha foglalkozott is, általában, csak felületesen foglalkozott a kártérítési és adásvétel ügyleti joggal: a mi pedig jó részben azt is okozza, hogy ezen inferiorisabb elemek az u. n. kereskedői coulantia fogalmával sincsenek tisztában, a mi nélkül pedig ép kereskedelmi jogérzék s viszont e nélkül a jogszabályok helyes átértése (Das Herausfühlen des Rechtes) lehetetlen. Innen van azután, hogy a cliens rendesen csak akkor hozza ügyvédéhez a per anyagát, a mikor az már rég hasznavehetetlenné vált; a miről (ügyvédek is) vajmi kevesen bírnak tudomással, és igy aztán a biróságok, ügyvédek egyre-másra végzik az áldatlan sisiphusi munkát. Ily viszás körülmények közt jónak látjuk addig is, mig jobb erők lépnek a sorompóba, az eszmék tisztázásához saját csekély erőnkkel közrehatni, és ezen nagyon is elasticus jogi kérdések főbb ágazatát organicus összefüggő egészszé rendszeresíteni; mert e nélkül a kérdés alatti jog anyagának áttekintése s egyben a vonatkozó jogszabályok ratiójának helyes felfogása lehetetlen. A módszer, melyet tárgyunk kifejtése végett követünk, gyakorlati, miért is a keresk. törvényben foglalt joganyag beosztásához lehetőleg alkalmazkodni kívánunk. Lássuk tehát az egyes kérdéseket, a mint azok a kereskedelmi törvényben következnek. I. Az árú-hiányolás és annak jogkövetkezményei általában. (Qualitats-Bemangelung.) Mig az általános magánjog szerint a v e v ö szerződésszegő eladója ellenében (a menuyiben a szerződéstől egyszerűen elállani nem kiván) első sorban csak a szerződés teljesítését igényelheti, csak ha ellenfele kötelme teljesitésére képtelen, fordulhat ellene — subsidialiter — kártérítésre irányuló követeléssel; 1 addig a kereskedelmi törvény 348. §., az árú hiányossága esetén, a vevőt a nem kellő minőségben teljesítő eladó irányában alternative —- szabadválasztást engedve — azon kettős principális joggal ruházza fö1, mondván, hogy »ha az árú a kikötött vagy törvényes kellékeknek - meg nem felel, a vevőnek jogában áll az ügylettől elállni, vagy a vételár aránylagos leszállítását igényleni és e mellett mindegyik esetben netáni kára megtérítését is követelheti«.3 Ha azonban az árúnak csak egy része nem felel m e g a kikötött vagy törvényes kellékeknek, a vevő az érintett jogokat az egész árú-mennyiségre nézve csupán akkor gyakorolhatja, ha a vétel tárgya s illetve ugy az árú, mint a vételár mindkét félre vonatkozólag oszthatlan; ha ellenben osztható, a vevő az őt illető jogokkal e g y e d ü 1 a hiányos részre nézve élhet; p. o. az ügylettőli elállás jogával, stb.4 Megjegyzendő mindazáltal, miszerint a vevőnek egyáltalán csak joga, de nem kötelessége a nem kellő minőségű árút elfogadni íktr. 346., 347. §.) és illetve, hogy a vevő c s a k i s akkor köteles az árút (és pedig haladék nélkül) átvenni, ha az »a szerződésnek, vagy különös megállapodás hiányában a törvényi kellékeknek (321. §.) megfelek, mig ellenkező esetben — és a mennyiben más helyről küldött árúról van szó — a vevő a hiányolt árút csak egyelőre »megőrizni« tartozik. (Ktv. 1 L. 4,346/876. sz. curiai ítélet. Dtár XVI. 35. 1. 2 A keresk. törvény 321. §. szerint »ha a szerződésben az árú faja és minősége iránt közelebbi meghatározás nem foglaltatik, az adós középfajú és minőségű árút tartozik szolgáltatni.« 8 A vevő az eladónak az árú átadásávali késedelme esetén »vagy a szerződés teljesítését s a késedelemből eredő kár megtérítését, vagy a teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítést követelhet, vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az meg sem köttetett voloa. (Ktv. 353. §.) 4 L. Dtár XXVII 106. í. 347. §.) A törvényi kellékeknek megfelelő árú gyanánt az adós »középfajú és minőségű árút tartozik szolgáltatni*. Megemlítjük még, miszerint az u. n. tisztán kereskedelmi vételeknél (Handelskauf) nem elég, ha az árú egyes consumensek részére használható ; hanem annak a közforgalomra is használhatónak — közkelendőségünek (Handelsbarkeit, merchantable quality, qualité loyale et marchande) kell lenni. 5 Ezen szabály nemcsak a nem- és fajbeli dolgokból álló árúkra nézve (Genus-Kauf), hanem általánosan elterjedt nézet szerint az egyes speciest képező árúkra nézve (Species-Kaufe) is áll. A fentebb emiitett keresk. törvény 348. §-ában vagylagosan felsorolt kereshetőségi jogokra nézve még felemlítendő, miszerint ezen jogokat — s illetve azok egyikét vagy másikát — csak bizonyos előfeltételek betartása után és illetve csak akkor támaszthatja a vevő, ha a keresk. törv. 346. §. és 347. §-ban foglalt jogalkotó cselekvényeket kellőleg eszközli. A keresk. törv. 348. §-ban felsorolt vagylagos jogigényekre visszatérve, mint már fennebb említve lön, eme jogigények konkrét — actiora alkalmas — joggá csak a törvényszabta jogcselekvények segélyével érnek meg. A keresk. törvény 347. §-a szerint ugyanis »a vevő az esetben, ha a más helyről küldött árú ellen kifogásai vannak, azt egyszerűen vissza nem küldheti", hanem a keresk. törvény 346. §. rendelkezéséhez képest, mindenek előtt az »árút — a mennyiben az a rendes üzleti kezelés mellett lehetséges — az átvétel után haladéktalanul megvizsgálni s ha az a kikötött vagy törvényes kellékeknek meg nem felel, e körülményről az eladót azonnal é r t e s i t e n i« és hozzá egyben miheztartás végett felszólítást intézni és az értesített eladó további dispositiójáig a keresk. törvény 347. §-a értelmében »az árúnak az eladó rendelkezésére bocsátásával annak megőrzéséről egyelőre gondoskodni tartozik«.6 A keresk. törv. 346. §-ban tehát kötelességévé tétetik az árút kifogásoló vevőnek, a hiányolt árú megvizsgálása és annak konstatálása, hogy az árú a »kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel« ; a mi pedig hatályosan csak ugy eszközölhető, hogy az árú megvizsgálási procedúra az árú átadása7 után lehetőleg haladék nélkül történik és pedig az eladó ügyfél ellenőrzési jogának telhető respektálásával. Az előadottakon kivül köteles még a vevő az árúhiányolás (Bemángelung) eredményéről az eladót haladéktalanul é r t e s it e n i s hozzá egyúttal mihez tartás végett felszólítást (Androhung) is intézni. Szükséges továbbá, hogy az eladónak az árú feletti rendelkezésijoga — a keresk. törv. 347. §-a értelmében — a vita végleges eldőltéig épségben maradjon és a bekövetkezhető kár lehetőleg mellőztessék, illetve a minimumra redukáltassák.8 Ezúttal még meg kell jegyeznünk, miszerint hogy ha az eladó által megrendelési mustrák (Muster) vagy pedig próbaküldemények (Ausfahlmuster) adattak át a vevőnek s illetve küldettek neki, ugy a v e v ő oly kifogásokkal nem élhet, melyek már ezekből merülhettek fel.fl Kiemelendő még, miszerint az á r ú-m inőségi kifogás érvényesítésére szükségelt jogalkotó cselekvények szem6 »stb. and in every contract to furnish manufactured goods a warranty is implied, that they shall be ofa merchantable q u a 1 i t y.« (Schmith, A Compendium of mercantile law Sixth edition.) »stb. they (the goods) shall be of a quality saleable in the markét.* (Stephen New Commentaries on the laws of England fourth edition. Dr. Hanauschek. »Die Haftung des Verkáufers« I. Abth. I. Pag. 69.) 8 »Der Küufer darf die übersendete Waare nicht sofőrt ohne vorherige Anzeige und erhaltene Antwort zurücksenden stb.« (Lásd dr. Heinr. Thöl »D a s H a n d e 1 s r e c h t.« 311. lan. Leipzig 1876.) ' A 3,269/880. sz. a. hozott elvi jelentőségű budapesti kir. táblai határozat kimondotta, miszerint a más helyről küldött, de még á t nem vett árú az időközben csőd alá került vevő tömegéhez csak akkor leltározható, ha a fuvarlevél neki már előbb kiszolgáltatott; erre az »aviso« átvétele nem elégséges. Csődtörvény 112. §. (L. a »Jog« 1887. jun. 12-ki számát.) 8 K á r követelésnek csak olyan jogellenes cselekvény vagy mulasztás szolgálhat alapul, melynek elhárítása az illetőnek tehetségében nem állott (L. 6,474/876. sz. curiai ítélet. Dtár. 16. köt 98 1.) 9 (L. Schnierer »Ker. törv. magyarázata* 346. §. Budapest 1867. évi kiadás.)