A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 14. szám - A végrehajtási eljárásról szóló törvény 37. §-ához

54 a JOG. A cseléd és gazda közti viszonyból szolgálati díj címén támadt követelés érvényesítése nem tartozik a polgári eljárás alá. A monori kir. járásbíróság (1887. febr. 18-án, 417/87. p. sz. a.): Mikola László ügyvéd által képviselt H. Pál felperesnek, dr. Mezei Mór ügyvéd által képviselt Fr. Miksa alperes elleni 144 frt s jár. iránti perében itélt: Felperes keresetével elutasittatik, stb. I n d o k o k: Alperes a felperesi keresettel szemben a 2"/. a. csatolt egyezséggel védekezik s állítván, hogy ennek alapján fogadja fel cselédjének egy évre és hogy az év lejártával a szer- j ződési viszony megszűnt. Ezen egyezség felperessel szemben teljes bizonyitó erővel birónak tekintendő, miután egyrészt érdemileg nem tagadta, másrészt azt, hogy közte és alperes között egy más szerződési viszony létesült volna, alperes határozott tagadásával szemben nem igazolta. Ezen egyezmény szerint felperesnek az ezen alapuló szolgálati viszonya 1887. évi január 1-én megszűnt, alperesnek azon állítása tehát, hogy felperes elbocsátása idején csak havi fizetéses cseléd volt, valódinak veendő volt és ebből kifolyólag felperes egy nem igazolt szerződéses viszonyra alapított keresetével elutasítandó volt. A budapesti kir. ítélő tábla (1887. június 30-án, s ,006/87. p. sz. a.): Az elsöbiróság ítéletét felperest keresetével 44 frt erejéig elutasító részében helybenhagyja, többiben azonban megváltoztatja s ha felperes leteszi a póteskiit arra, hogy alperesnek gazdatisztje, K. Mór neki a szolgálatot 1885. év letelte előtti időre felmondta és hogy a szolgálatból 1885. évi szeptember l én ilyen módon lépett ki, az esetben alperest 100 frt s jár. megfizetésére kötelezi Indokok: Az alperes által 2-/. alatt bemellékelt okirattal, valamint azon körülménynyel, hogy felperes alperesnél 1883. évi január hó i-től 1885. évi szeptember l-ig folyton szolgált, bebizonyítottnak kellett venni ama felperesi állítást, hogy ő alpereshez 3 évre szegődött számadó kondásnak. És így, minthogy felperes P. József tanú vallomásával részbizonyiték erejüleg kimutatta, hogy szolgálatából az év letelte, vagyis a szerződésileg megszabott idő előtt elbocsáttatott, kártérítés iránti keresetének az esetre, hogy ha ebbeli részbizonyitékát póteskiijével teljes bizonyíték erőre emelte, helyt adni és ehez képest alperest feltételesen az utolsó évi utolsó 4 hónapra járó bérösszeg megfizetésében marasztalni kellett; felperest a 100 frtot meghaladó többi 44 frt iránti keresetével elutasítani, illetve e részben az elsőbirósági ítéletet helybenhagyni kellett, mert ez iránti keresetének valódiságát a 2-/. alatti okirat tartalma és azon körülmény, hogy lb85. évi szeptember l-ig járó bérére nézve ki van elégítve, megcáfolja. A m. kir. Curia (1888. február 24-én, 6,658/87. p. sz. a.): Mindkét alsóbiróság ítélete az egész eljárással hivatalból megsemmisíttetik s a kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik ; mert a gazda és cseléd közti jogviszony az 1876. évi XIII. t.-c. által szabályoztatván, az érdekelt felek között támadható, vitás kérdések elintézésére az idézett tőrvény 115. és 118. §-ai értelmében arra való tekintet nélkül, vájjon az elintézés a jogviszony tartama alatt, vagy ennek megszűnte után vétetik igénybe : általában a közigazgatási hatóságok nyilváníttattak illetékeseknek; tekintve, hogy felperes keresetében az 1885. évre hátralékos bérét követeli, mely követelés tehát oly kártérítést nem tartalmaz, melyet az idézett törvény-.továbbra is a polgári bíróságok hatósága aiatt meghagyott'; tekintve, hogy a fentebbiek értelmében az ügy nem tartozván a polgári bíróság hatósága alá, az alsóbiróságok perbeli eljárása az 1881 : LIX. t.-c. 39. §-a b) pontjába ütközik, ítéleteiket az egész eljárással együtt megsemmisíteni kellett. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Határidöhez kötött (fix) ügyletnek esete akkor forog fenn, ha a szerződésnek bizonyos határidőben való teljesítése a szerződés oly lényeges feltételét képezi, hogy a másik fél a későbbi teljesítést elfogadni nem köteles. A teljesítés határozott megtagadása ugy a megintést, miut az utólagos teljesítésre határidő engedését feleslegessé teszi, minek köyetkeztében a teljesítést megtagadó ellen a keresk. törvény 351., 352. és 353. §-aiban körülírt jogok feltétlenül gyakorolhatók. A vétel tárgyát egyedileg: megharározott árú csak azon esetben képezi, ha az a szerződés megkötésekor a szerződésben megjelölt helyen már tényleg létezik és ngy minőségileg, mint egyébként is félreismerhetetlenül körül van írva. A szombathelyi kir. járásbíróság: Jünker Gusztáv ügyvéd által képviselt L. és D. cég felperesnek, Markovics József ügyvéd által védett Cz. József és társa cég alperesnek 415 frt 65 kr. árkülönbözet s jár. iránti keresk. perében iti'lt: Alperes Cz. József és társa kereskedők kötelesek felperes L. és D. bejegyzett cégű kereskedők által keresetbe vett 415 frt 65 kr. tőkét s járulékait 8 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt egyetemlegesen megfizetni. Indokok: Mert felperes cég a G. alatti okirattal az árkülönbözetet teljesen igazolta. Mert alperesek a tárgyalás folyamán önmaguk beismerték, hogy felperes cégnek 5Ö0 métermázsa és pedig az A. alatti szerződés szerint azon búzát árusították el, melyet L. Kohn testvérektől vásároltak, a mely ugyanazok raktárában elhelyezve volt, hogy pedig ezen búzakészletnek átadását L. Kohn testvérek megtagadták s hogy eme megtagadásról alperes felek is értesíttettek, szintén elismerték és igy kétségtelen, hogy az eredetileg megkötött szerződésnek épen alperesek nem feleltek meg. Való ugyan, hogy felperes cég ezen eredeti szerződéstől eltérőleg később az L. Kohn-féle búzának más búzával való helyettesítésébe is belenyugodott, mindennek dacára alperesek felperes cég javára nemcsak szerződésszerű, de egyáltalán búzát nem is szállítottak, sőt hogy a szállítást a szombathelyi vasúti állomásra tényleg megkisérlették volna, a perben nem is állították, ezzel szemben azon alperesi védekezést, hogy felperes zsákokat nem küldött s ez által a szállítást épen önmaga tette volna lehetetlenné, bírói figyelembe venni annál kevésbé lehetett, mert alperesek felperes cégtől zsákokat nem is kértek, de a helyet sem nevezték meg, hogy a zsákok hova küldessenek, de hogy felperes cég a zsákok küldését magára vállalta volna, alperesileg nem is bizonyittatott. Tekintve tehát, hogy alperesek az A. alatti szerződésnek egyáltalán meg nem feleltek, felperes cégnek a kártérítéshez a keresk. törv. 350 és 356. § ai értelmében joga beállott annál is iükább, mert hogy az alperesek által kínált búzának a teljesítés helyén való átvételét felperes megtagadte volna, egyáltalán nem bizonyittatott s különösen nem igazoltatott, hogy alperesek a később szóval átvételre kínált búzát a teljesítés helyére kiszállították volna, sőt a B. alatt a perben csatolt közjegyzői tanusit ványnyal be van bizonyítva, hogy oda buza felperes javára alperesek által nem is szállíttatott. Mindezekhez képest alpereseket a keresetbe vett kártérítési összeg megfizetésében marasztalni kellett. (1886. évi április hó 17-én, 2,272. sz. a.) A budapesti kir. ítélő tábla az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Határidőhöz kötött (fix) ügyletnek esete akkor forog fenn, ha a szerződésnek bizonyos határidőben való teljesítése a szerződés oly lényeges feltételét képezi, hogy a másik fél a későbbi teljesítést elfogadni nem köteles. A felek előadásából és magából az A. alatti okiratból kitűnik, hogy felek között nem ily ügylet jött létre, minélfogva jelen esetben nem a kt. 355., hanem a 354. §-a alkalmazandó. A kt. 354. §-a szerint a szerződő felek közül az, ki teljesítés helyett kártérítést követelni, vagy a szerződéstől elállani kíván, erről a másik felet azonnal értesíteni s ennek, ha az ügylet természete megengedi, az utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. A dolog természetéből következik azonban, hogy ha az egyik fél a szerződés teljesítését határozottan megtagadja, a másik fél azon kötelezettség alól, melyet a ktörv. 354. §-a előír, fel vau mentve, mert a teljesítés határozott megtagadása ugy a megintést, mint az utólagos teljesítésre határidő engedését feleslegessé teszi s a másik fél a kt. 351., 352. és 353. §-aiban körűiirt jogokat feltétlenül gyakorolhatja. De M. József és F. Lajos tanuk egyező vallomásával bizonyítva van, hogy felperes alperes által a K.-féle buza helyett a teljesítési határidőn belül 1885. ápr. 18 án átvétel végett ajánlott buza átvételét nem a buza minőségi hiánya, nem is a miatt, hogy ezt csak a vasútnál lenne köt.eles átvenni, mint ezt a per során állította, hanem M. József vallomása szerint minden indokolás nélkül, F. Lajos vallomása szerint pedig azért, mert ő csak a K.-féle búzát lenne köteles átvenni, határozottan megtagadta. Nem szolgálhat az átvétel megtagadására okul azon körülmény, hogy felperes csak azon búzát lett volna köteles átvenni, melyet alperesnek Brüder L. K. cég szállított, de melyet ez felperesnek átadni nem akart, mert az A. alatti szerződés szerint alperes felperesnek azon szerződés értelmében, melyet alperes Brüder L. K. céggel kötött, 500 métermázsa egészséges, rostált, felek lakhelyének vidékéről való, hectoliterenkint 76 kgr. súlyú búzát adott el métermázsánkint 8 frt 50 kr. árban s meghatároztatott, hogy a szállítandó buza ára felperes által K.-nak lesz