A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 14. szám - Az elidegenítési és terhelési tilalom. Tizenegyedik közlemény

118 a JOG. rendreutasítja; de ez a rendreutasitás ugyan le nem mossa a megsértett becsületén ejtett szennyet. De megtörténik — mert hiszen a biró is gyarló ember — hogy ellenszenv, vagy más okból elfogult az egyik fél ellenében s ha ez lesz sértve, nem fog érezni oly fokú fölháborodást, mikép rendbüntetés alkalmazásának helyét lássa. Aztán a járásbirói hatáskörhez utalt bűnügyek fölött való eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 85. £-a nyilván ki is mondja, hogy a biró rendbüntetést csak ismételt sértésre mérhet ki; a mi más szóval azt jelenti, hogy a támadónak első atakja lehet, bármily súlyos, bármily meggyalázó, egy kis ártatlan rendreutasitásnál egyéb baj nem érheti. De mondjunk nagyot. Mondjuk, hogy 100 eset közül egy esetben a biró a sértő felet rendbüntetéssel sújtja, olyan sértő állításért például, a mi a legsúlyosabb rágalmazás tényálladékát képezi. Elitéli 10, vagy 100 írt pénzbirságra. Hát nem absurdum az, hogy oly tényért, melyre a btk. 6 havi fogházat és 500 frt pénzbüntetést szab elő, valaki csak egy pár forint pénzbirsággal büntettessék, csakis azért, mert véletlenül e sértést nem a korcsmában, hanem a biró előtt, az igazságszolgáltatás templomában követte el ? És nem még nagyobb absurdum-e az, hogy a biró e bírságot is csak akkor exequalja, ha az illetőnek vagyona van. Ha pedig nincs, ugy határozatát szépen irattárra teszi pihenni, mert a rendbüntetést szabadságbüntetésre átváltoztatni nem áll jogában ?! A rendbüntetés ma nem garantia tehát, hanem egyenlő a semmivel. Nem sok biró lesz széles e hazában, a kinek egyszermásszor ne sajgott volna az a békó, a mit a btk. 266. §-a kezeire rakott, lllustratióképen egy pár esetet mondok el: A. asszony beperli B.-t becsületsértés miatt, mert ez őt roszfélének nevezte. Tárgyaláskor 13. tagadja a vádat, de kijelenti: »ne legyen A. oly kényes a hírnevére, mert tegnap este is látta őt a kapu alatt saját hetesével szerelmeskedni.« A. tisztességes, férjes nő; a teremben a birón kívül több tanú van jelen; az állítás koholt. B. szabadul egy rendreintéssel. C. nő perlekedik D. úrral pénzkölcsön miatt. Tárgyaláskor D. elismeri a kölcsönzést, de kifogásul veti, hogy: »C. nővel több ízben közösült s szóbeli egyezkedésük szerint ez által C. nőnél tartozását kiegyenlítette.« A legmeggyalázóbb vád ez C-vel szemben, a ki tisztességes, férjes uri nő. De azért D. ur, ki vagyontalan s így a biró által kiszabott 10 frt rendbírságot megfizetni nem képes, büntetlenül maradt. Íme, a gyakorlati élet példái kiáltó tanúságot tesznek arról, hogy a társadalmi jogérzet rovására mennyire elfajult s hová fajulhat még azon előjog, melyet a btk. 266. §-a szentesitett; tanúságot tesznek arról, hogy nagyon is elérkezett már az idő, mikép a föltevéseiben csalatkozott törvényhozó találjon immár utat és módot a társadalom érdekei s a legszentebb egyéni jogok megvédelmezésére. Ily értéktelen garantiák mellett c kivételes intézkedést tovább fentartani nem tanácsos. Nem tanácsos a biróság szentélyét oly asyllummá avatni, hol a gyalázattal büntetlenül lehet dobálódni. Radicalis cura csak az lehet, ha a btk. 266. §. hatálya alul a rágalmazás k i v o n a t i k. Nehéz lesz azonban odáig várni, mig a törvényhozás ráveszi magát a btk. revideálása és corrigálására. Addig is kellene és lehetne, annyira-mennyire segíteni a visszás állapoton. Az ügyvédek és közjegyzők ellenében talán fegyelmi szabályzataik szigorításával; a felekkel szemben pedig a rendbüntetés rendszeres szabályozása és szigorítása által, a mivel túlcsapongásaik némileg ellensúlyozhatok legyenek. x Az elidegenítési és terhelési tilalom * Irta : LÁNYI BERTALAN rimaszombati kir. törvényszéki biró. (Tizenegyedik közlemény.,** D) A szerződési tilalom. A szerződés újabbkori elmélete az egyéni akaratszabadság elvére van alapítva. A kötelmi jog egész területén a felek szabad * Előző közlemények a »Jog« mult évi 24., 25., 26., 29., 33., 37., 42., 45., 47. és f. évi 7. számában. ** Azon t. olvasóinkat, kik kitűnő munkatársunk ezen nagy gyakorlati fontosságú szép dolgozata iránt érdeklödnek, értesítjük, hogy az egész közlemény befejezése után külön lenyomatban is meg fog jelenni. A szerk. egyezkedés útján határozhatják meg vagyonjogi viszonyaikat; s ezen szabály alól csak a jognak egyes sarkalatos intézményeire, az általános érvényű jogi alapelvekre nézve van kivételnek helye.12" Ily sarkalatos jogintézmény is, melyen — úgyszólván — a jogrendszer egész épülete nyugszik s mely hatályának egyes nyilvánulásaiban többféle módosításnak lehet ugyan alávetve, de a melynek jogi lényege s közgazdasági jelentősége a szerződő felek akaratából sem forgatható ki. A szerződési szabadság és a tulajdonjog elemi hatásai közötti egyensúly helyreállításában keresendő tehát azon határvonal megállapításának helyes módja, melyen belül a tulajtion korlátozása — a jog alapelveinek sérelme nélkül — helyt foghat, s ezen szem! pont szolgál vezérfonálul azon, eddigelé még kevéssé tisztázott ; kérdés megoldásánál is: mikor és mily előfeltételek alatt következhetik be a tulajdonjogban inhaereáló elidegenítési jogosultságnak szerződés általi jogérvényes elvonása ? vagyis : melyek a szerződésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom esetei? Az álláspont, melyet ezen kérdésre vonatkozólag elfoglalunk, megfelel annak az elvi felfogásnak, melyet fenébb, a végrendeleti tilalom tárgyalása alkalmával kifejtettünk, természetesen azon eltérésekkel, melyeket a szerződő felek közti viszonynak, a jogok és kötelezettségek kölcsönössége által jellegzett különös minősége szükségképen magával hoz. A szerződési tilalom lényegének kifejtésénél azon elvből indulunk ki, hogy valamely jog érvényes fennállása egyenesen a jogosított személynek j ogi érdekétől van feltételezve,121 s ugyan' csak az obligato érvényes létrejöttéhez elengedhetlenül megkívántatik, hogy az, a ki a kötelmi viszonyban hitelező-(jogositott;-ként szerepel, az általa kikötött teljesítés által jogilag érdekelve legyen.122 Ebből következik, hogy abban az esetben, a midőn valaki az elidegenítési jogosultság gyakorlatának abbanhagyását köti ki a tulajdonossal szemben, a nélkül, hogy ezen kötelezettség teljesítése vagy nem teljesítése valamely konkrét jogi érdekét érintené : a jelzett szerződési kikötés a másik szerződő felet, a kötelmi viszonyban adós-(kötelezett j-ként szereplő egyént, személyesen sem fogja kötelezni.123 Ehhez képest az oly szerződési megállapodás, melynél fogva I valamely dolog tulajdonosa arra nézve vállal kötelezettséget, hogy ! a tulajdonához tartozó dolgot elidegeniteni nem fogja, általa| nosságban véve csak akkor tekintendő jogérvényesnek, ha az ily tartalmú kötelem teljesítése a jogosított félnek jogi, különö! sen pedig vagyonjogi érdekében fekszik.121 Az ezen előfeltételnek megfelelő szerződési kikötésnek jogi i eredménye azonban különböző lesz a szerint, a mint az általa ' megóvandó jogi érdek az elidegeníthetőségre nézve megkötni j szándékolt dologgal közvetlen, avagy csak közvetett vonatkozásban áll. Ha az elidegenítést tilalmazó megállapodás indokát csupán csak oly jog megóvása képezi, melynek fennállása esetleg érvényesítése a tulajdonos és a tulajdonához tartozó dolog közti absolut uralmi viszony megszüntetése nélkül is képzelhető s melynek érvényesítése által a jogosított fél a tilalom által kötelezett '10 »Még a legkevésbé kifejlődött közönségek joga is mindinkább puszta felületté válik, a mely alatt a szerződési szabályoknak folytonosan változó tömege fekszik, a melyekbe ritkán avatkozik, kivévén midőn néhány alapelvnek kész engedelmességet követel, vagy a midőn a rosszhiszeműség megbüntetésére segédkezet nyujt«, Mai ne: A jog őskora. Ford. Pulszky Ágost, 247. 1. 121 »Jedes Recht setzt zu seiner Existenz und seinem Fortbestehen ein juiistisches Interessé auf Seite des Berechtigten voraus.« Unger: System I. 400. 1. — V. ö. B o z ó k y : Pandekták. 130. 1. 122 Ezt kívánják az újabb törvénykönyvek is ; igy a szász polg. törvénykönyv 622. §-a. — V. ö. Z 1 i n s z k y : Magánjog 363. 1. B o z ó k y : i. m. :i3«. 1. Vécsey i. m. 357. 1. Randa: Eigenthumsrecht. 199. 1. 123Unger is (System I. 490. 1. 5. jegyzet) azért mondja rendszerint semmisnek az oly szerződést, melyben valaki aria kötelezi magát, hogy telkét a másik fél beleegyezése nélkül eladni nem fogja, mert az ily egyszerű kijelentésben a jogi érdek ismérvei nem foglaltatnak. Randa i. h. 44. j.: »Das Veiausserungs-Verbot oh ne alles rechtliche Interessé ware einc willkürliche, irrationelle, der ökonomischen Bestimmung des Eigenthums widersprechende Verkehrsbelastigung, und würde daher schon darum nicht weniger ungültigsein, als etwa der Vertrag, die Sache überhaupt nicht zu benutzen.« "'Randa i. h. Steinbach (i. m. 16-2. 1.) szerint nem okvetlenül szükséges, hogy a jogi érdek vagyoni értékre visszavezethető legyen ; ez azonban a jogtudomány mai állásának megfelelően, általában a kötelem fennállásához sem kívántatik meg feltétlenül.