A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 10. szám - Az állított rágalmazó tény valódiságának bebizonyítása - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Befejező közlemény

40 a JOG. A budapesti kir. itélö tábla. A kír. itélü-tábla az elsőbiróság Ítéletét felhozott indokainál fogva azzal a változtatással hagyja helyben, hogy a B. T. K. 94. §-a rendelkezésének megfelelően, a vádlottak által vizsgálati fogságban töltött idő szabadságvesztés büntetésükbe beszámítandó, vagyis a reájuk kiszabott félévi, illetőleg egy évi fogház 1887. évi június 29-étől mint letartóztatásuk napjától számítandó. (1887. szeptember 5-én 31,280. sz.) A m. kir. Curia : Tekintve, hogy a vádlottaknak ama cselekményeik, hogy hazulról reggel történt eltávoztukkor Stefánia nevű 3—4 éves leánygyermeküket lakásukba bezárták, és azt ugyanott az nap estig, bekövetkezett hazajövetelükig elzárva tartották, vádlottaknak foglalkozására és családi viszanyaikra való figyelemmel, a személyes szabadságnak megsértését meg nem állapítják, ugyanazért a kir. itélő-tábla ítéletének felebbezett része a személyes szabadságnak megsértésére nézve ezen, egyebekben pedig az abban elfogadott és felhozott indokoknál fogva helyben, nem felebbezett része pedig érintetlenül hagyatik. (1887. évi november hó 9-én K,401. sz.) Valamint az Élt. 45. §-a szeriut a kir. törvényszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását elrendelő határozata ellen sem lehet felébb vitelnek helye : eképen ugyanazon indokoknál fogva azon végzése ellen, melyben a feljelentés elintézésének s esetleg a bűnvádi eljárás megindításának illetékessége mondatik ki, jogorvoslatnak helye szintén nincs. A m. kir. Curia: Valamint a magyar büntető törvénykönyvek életbe léptetését tárgyazó 1880: XXXVII. t.-c. 40. §-a szerint, a kir. járásbíróságnak azon határozata ellen, melylyel azon esetekben, midőn hat hónapi időtartamot meghaladó fogházbüntetés mutatkozik kiszabandónak, az ügyiratokat szabályszerű elintézés végett az illetékes kir. törvényszékhez terjeszti, jogorvoslatnak helye nincsen, s valamint az Élt. 45. §-a szerint a kir. törvényszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását elrendelő határozata ellen sem lehet felebbvitelríek helye, eképen ugyanazon indokoknál fogva a fenforgó esetben is a kir, törvényszéknek 1886. évi december 20-án hozott 16,786. számú azon végzése ellen, melyben a feljelentés elintézésének s esetleg a bűnvádi eljárás megindításának illetékessége mondatik ki, jogorvoslatnak helye szintén nem lévén: ugyanazért ezen végzésnek érintetlenül hagyása mellett, s az az ellen közbevetett felebbezvény visszautasításával a budapesti kir. itélő tábla végzésének a kir. törvényszék idézett végzését helybenhagyó része megsemmisíttetik s a kir. törvényszék 1887. évi 931. számú végzésére vonatkozó része ellen közbevetett felebbezés az 1874 : XXXIV. t.-c. 67. §-a alapján és hivatkozással a kir. Curiának 1882. évi május hó 22-én hozott 8. számú döntvényére szintén visszautasittatik. (1887. dec. 23-án 4,341. sz.) A magy. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság teljes ülési döntvénye. 40. szám. Midőn a kereset tárgyát volt földesúri jogból származtatott malomjog tulajdonának elismerése és tulajdonjog be keble zésének tűrése, s ezzel kapcsolatosan ezen jog használata után bizonyos évi állandó bér (taxa) megítélése és telekkönyvi bekeblezése képezi, ily esetben az Ítéleti, valamint felebbezési illeték lerovása szempontjából, a per tárgy értéke megbeesülhetőnek, vagy megbecsülhetetlennek tekintendö-c ? (Az 1885. évi 4,994. számhoz.) Határozat: Midőn a kereset tárgyát volt földesuri jogból származtatott malomjog tulajdonának elismerése és tulajdonjog bekeblezésének tűrése s ezzel kapcsolatosan ezen jog használata ntán bizonyos évi állandó bér (taxa) megítélése és telekkönyvi bekeblezése képezi; ily esetben az ítéleti, valamint felebbezési illeték lerovása szempontjából, a pertárgy értéke megbeesülhetőnek tekintendő. Indokok: Uletékszabás szempontjából meg nem becsülhető az a pertárgy, melynek értéke az illetékszabályok értelmében pénzbeli összegben meg nem állapitható. E döntvényre okul oly perekben beadott felebbezések bélyegilletéke szolgált, mely pereket a kir. kincstár, mint volt földesúr, | ingatlanságokkal biró egyes községbeli lakosok ellen, a tulajdonukat képező ingatlanokkal kapcsolatos, de állítólag a kir. kincstárt — mint volt földesurat illető — malomjog tulajdonának elismerése s járulékai iránt indított. A keresetekben a felperesként fellépő kincstár részéről, eme földesuri jogon alapuló malomjog ellenértékéül más nem állíttatott, de megítéltetni sem kéretett, mint az egyes alperesek ellenében követelésbe vett évi állandó bér (taxa) ugy, hogy a keresetileg érvényesített jog pénzbeli értéke tisztán és egyedül ez évi járandósághoz való jogosultsággal egyenlő s a per eredménye — minden egyes esetben — felperesre kedvező kimenetel esetén, egyedül e taxa szedésének jogát, ellenkező esetben pedig alperesnek a taxa fizetése alól való mentességét jelenti. Ezek szerint, tekintettél arra, hogy az alanyi értelemben vett jogot, t. i. mint bizonyos személyt bizonyos tárgyra vonatkozólag megillető jogosítványt, ezekben az esetekben az évi állandó bér mindkét peres féllel szemben teljesen kifejezi s ama jognak egyedüli ellenértékét ez képezi: a malomjogot, az ellenértékét képező állandó bérszedési jogtól elválasztani és ez alapon az illetéki díjjegyzék 48. tétel D) dj pontját s illetőleg az annak végbekezdésében hivatkozott 62. §-t alkalmazni nem lehetett azért, mert a kincstár által a per tárgyává tett jog mást, mint az emiitett taxák szedésére való jogosultságot, — saját előadása szerint — egyáltalán nem tartalmazott, tehát az egyes alperesek ellen érvényesitett jognak, e taxaszedési jogosultságon túl menő más megbecsülhetlen alkotó eleme nincs. Mindez okokból ki kellett mondani, hogy: midőn a kereset tárgyát volt földesuri jogból származtatott malomjog tulajdonának elismerése és tulajdonjog bekeblezésének tűrése s ezzel kapcsolatosan ezen jog használata után bizonyos évi állandó bér (taxa) megítélése és telekkönyvi bekeblezése képezi, ily esetben az Ítéleti, valamint a felebbezési illeték lerovása szempontjából, a pertárgy értéke megbeesülhetőnek tekintendő. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak 1888. évi február hó 15-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten, 1888. február hó 22-én tartott teljes tanácsülésében. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Csődök : Nagy József e , budapesti ker. és váltótszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 25, csb. Sárváry Gusztáv, ting. Baintner Imre. — Lippmann Adolf e. bpesti ker- és váltótszék, bej. márc. 28, félsz. ápr. 18, csb. Bubla Ferencz, tmg Vértesy Károly. — Jagerovits Szvetozár e., zombori tszék, bej. márc. 8, félsz. máj. 29, csb. Dabnay Tál, tmg. dr. Czvetkovits Péter. — Bauer Gábor e., nagy-kanizsai tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 14, csb. Erdődy Lajos, tmg. dr. Rotschild Jakab. — Haschka A. e., fehértemplomi tszék, bej. márc. 18, félsz. ápr. 17, csb. dr. Lallossevits János, tmg. Scháffer Dezső — Wiener Náthán e., bpesti tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 25, csb. Chira Elek, tmg dr. Weiszberger Miklós - F. Jovanovíts e., fehértemplomi tszék, bej. márc. 25, félsz. ápr. 21-, csb. dr. Lallesovits János, tmg Nemesik Gyula. — Weisz J. Ferencz e,, budapesti ker. és váltótszék, bej. ápr. 14, félsz. máj. 9, csb. Istvánffy József, tmg. Szerb György, Ozv. Doman Móriczné e , b.-gyarmati tszék, bej. ápr. 3, félsz. ápr. 21, csb. Imrik Péter, tmg. Grünbaum Henrik. — Grünwald Jakab e., komáromi tszék, bej ápr. 4, félsz. ápr. 13, csb. Hegymeghy László, tmg. dr. Bátor Mór. — Zakariás Kristóf e., kézdivásárhelyi tszék, bej. április 15, félsz, máj. 14, csb. Elekes Béla, tmg. Antos József. Pályázatok : A bajai kir. közjegyzői áll. ápr. 20-ig. — A kaposvári tszéknél b i r ó i áll. márc. 9-ig. — A vaáli jrbságnál a 1 j e g y z 3 i áll. márc. 10-ig. — A kubini jrbságnál albirói áll. márc 10-ig. — Az alsó-kubini jrbságnál aljárásbirói áll. márc. 10-ig. — A b.-gyulai jrbságnál albirói áll. márc. 10 ig. — A paksi jrbságnál díjas j o g g y ak o r n o k i áll. márc. 24-ig. — A b.-gyulai tszéknél II. oszt jegyzői áll. márc. 10-ig. — A privigyei jrbságnál albirói áll. márc. 10-ig — A miskolci tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 11-ig — A szarvasi járásbíróságnál díjas joggyakornoki áll. márc. 11-ig. — A kolozsvári tszéknél birói áll. márc. 11-ig. — Az erzsébetvárosi jrbságnál albirói áll. márc. 11-ig. — A szigetvári jrbságnál albirói áll márc 11-ig — A trencséni jrbságnál albirói áll. márc 13-ig. - A zsolna, jrbságnál aljegyzői áll. márc. 13-ig. — A nagyváradi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. márc. 13-ig. — Az apatini jrbságnál albirói áll. márc. 13-ig - A pécsi kir. ügyészségnél al ügyészi áll. márc. 13-ig. — A szászrégeni jrbságnál albirói áll. márc. 13-ig — A szatmárnémeti tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 14-ig. — A kézdivásárhelyi tszéknél birói áll. márc. 14-ig. — A pancsovai tszéknél aljegyzői áll. márc. 14-ig. — A szombathelyi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 11-ig. — A kassai tszéknél birói áll. márc. 15-ig. — A szepesszombati jrbságnál járásbirói áll. márc. 15-ig. — A b-gyarmati tszéknél díjas joggyakornoki áll. márc. IG-ig- — Az ungvári jrbságnál aljegyzői áll. márc. 10-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-re'szvény-társaság"-nál. (Hold-utcza 7. szám.)