A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 10. szám - Az állított rágalmazó tény valódiságának bebizonyítása - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Befejező közlemény

S8 hogy a francia törvény szerint alkotandó municipialis felügyelő bizottság egyik tagjának okvetlenül ügyvédnek kell lennie és hogy az angol törvény szerint a master of lunatics (főfelügyelő) szintén csak ügyvéd lehet, de kinek legalább 10 évi gyakorlata van. Így becsülik meg másutt az ügyvédeket. Az e könyvben tárgyalt kérdés nálunk is aktuális. Nem csupán az állam, de a törvényhatóság is — és ez tán első sorban — van hivatva az elmebetegekről gondoskodni. Azért mindazoknak, kik hivatva lehetnek e kérdés megoldására befolyást venni, csak ajánlhatni Reuss alapos munkáját. - Dr. Stiller Mór. A bélyeg- és illetéki törvények és szabályok teljes gyűjteménye és a betűrendes illetéki díjjegyzék, magyarázva az azokra vonatkozó pénzügyi közigazgatási, birósági döntvényekkel és miniszteri rendeletekkel, függelékül %-os illetéki díjtáblák és Ko/0 késedelmi kamattáblák. Budapest, Pallas részv.-társ. kiadása 1887. Ara 2 frt. Az 1887: XLV. törvénycikk tudvalevőleg jelentékenyen módosította a pénzügyminiszter által összeállított bélyegtörvény és díjjegyzék szövegét, miáltal szükséges volt e szöveg helyreigazítása mindama §-oknál, melyeket az új törvény érint. A jelen kiadás teljesítette ezt, miáltal a bélyeg- és illetéki törvények gyűjteményét mai érvényükben adja. A szöveg értékét jelentékenyen emeli, hogy az egyes szakaszoknál az azokat értelmezi") miniszteri rendeletek közöltetnek s végül, hogy a pénzügyi biróság elvi jelentőségű döntvényei is bennfoglalvák. Vegyesek. Marasztalni, de nem indokolni. Apancsovai törvényszék P. Torna elleni ügyben, kit gyújtogatás miatt öt évi fegyházra itélt, Ítéletét a következő rövidséggel és magyarsággal indokolta: Miután végtárgyaláson tanuk s vádlott által kétségtelenül igazoltatott, hogy a büntettet egyedül vádlott követte el; miután maga vádlott sincsen tagadásban s annak általai elkövethetését megengedi s csupán túlittas s beszámithatlan állapotára hivatkozván, ezen összefüggésben álló s vádlottat kétségtelenül terhelő körülmények alapján kellett őtet fentiek szerint marasztalni. A budapesti kir. tábla az Ítéletet a végtárgyalással megsemmisítette, vádlott elmebeli állapotának megvizsgálását és védő ügyvéd kirendelését rendelvén el, egyúttal kimondotta, hogy az Ítélet indokolása sem kimerítőnek, sem szabályszerűnek nem tekinthető. Felebbezési költség megfizetésében marasztalt birák. A budapesti kir. tábla 5,091/887. számú határozatában Kirileszku Gyula b.-gyulai tszéki birót és Ferenczy Alajos kereskedelmi ulnököt 6 frt 65 kr. felebbezési költség megfizetésében marasztalta el, mert egy keresk. perben beadott felebbezést mint elkésettet utasítottak vissza. A tábla ugyanis megmagyarázta a b.-gyulai tszéknek, hogy a visszautasító határozatában hivatkozott keresk. elj. 39. §-a csak perenkivüli eljárásban hozott határozatokra alkalmazható, a peres eljárásban hozott határozatok ellen használt felebbviteli beadványok beadási idejére nézve pedig a keresk. elj. 2. §. értelmében a törv. rendtartás szabályai alkalmazandók. Megcsípett brassói zugirász. Brassói rendes levelezőnktől következő érdekes közleményt kaptuk : A zugirászat országszerte prosperál és a tiltó törvény dacára nemcsak volt ügyvédi Írnokok, bukott kereskedők, ügynökök, de fegyencházakból kikerült egyéneken kivül számos birósági díjnok, írnok, telekkönyvvezető és legkivált végrehajtó az, mely a zugirászatban élvezetet és mellékkeresetet keres. Brassóban különösen egy gyújtogatás miatt több éven át fegyházi magasabb kiképeztetésben részesült egyén az, ki a zugirászat terén kartásait rég felül multa, nemcsak termete, de azon raffinirozott ügyessége által is, melylyel eddig minden feljelentést és minden vizsgálatot meghiusitni tudott. Hosszas időn át a bíróságoknál sommás és kisebb bűnügyekben nyíltan mint a felek képviselője lépett fel, rendes meghatalmazást produkált és a bíróságok nemcsak tűrték, de díjait megállapították, sokszor jobban, mint az ügyvédnek és még azoD kiváltságokat is meg tudta magának szerezni, mert szász, hogy mikor a levéltár és telekkönyv senkinek nyitva nem volt, ő ott szabadon kutathatott és dolgozhatott, mit én világért sem akarok azzal összefüggésbe hozni, hogy a telekkönyvnél sok vagy legalább több telekkönyv és irat hiányzik. Működésének ezen aranykora sokáig tartván, midőn egyszer a gyujtogatási bűnügyben károsultak kártérítésük miatta »kollega« ur ellen felléptek, a kollega vagyonát nejére irattá és mert a vagyonszerzés dolgában egy kis bűnügyi vizsgálat is folyt, a zugirászat egy más formájára vetette magát a »kollega« és többé idegent nem képviselt, hanem csak nejét képviselte; de persze, hogy nejét képviselhesse, szükséges volt, hogy nejének pere is legyen, a perszerzésre pedig a legegyszerűbb mód volt, másoktól pro forma a követeléseket megvenni neje részére, illetve nevére és aztán így neje nevében perelni. Mindezt sokan jól tudtuk, hogy a korcsmákban és falvakban szerzi a »kollega* igy a pereket és, habár egy-egy panaszolt is, I annyira soha sem mehettünk, hogy a »kollega« ur perszerzési viszketegét hivatalból megvakartatgathattuk. Végre azonban ennek is megjött az ideje, de persze előbb nagy birósági és ügyészségi változásoknak kellett beállani, mi megtörténvén, uj kir. ügyészünk initiativájára a napokban egyik legújabb albiránk, az ugyancsak uj alügyész úrral a zugiró kollegához kiszállván, ott házmotozást tartottak, de motozás nélkül is \ egy rendszeresen beállított ügyvédi irodát, indexet, meghatalmazásokat, levéltárt, kötvény könyvet találtak és foglaltak le. íme évek hosszú sora óta várt itt számtalan ember ezen lépésre és habár köztudatú volt a »kollega« zugiráskodása, hisz az ügyvédek is szokásból collegának szólították, csak most történhetett meg az, az ügyészség eléggé nem méltányolható erélye következtében, mely bizonyára a kötelességtudás és lelkiismeretességnek is igen szép jele. Mint halljuk, a vizsgálat arra is kiterjesztetik, igen helyesen, hogy hogyan, nem-e pro forma vásároltattak a követelések a nő nevére, s e végből az eladók mind kihallgattatnak és hogy a telekkönyvi és járásbirósági levéltár is kutatás tárgyává tétetik, annak konstatálására, hogy a kollega mely beadványokat készítette és kik részére. Az eredmény elé nagy érdeklődéssel nézünk és ügyészségünk erélyét dicséretesen kiemelni kötelességünk. r. I. - A »TribunaI«, melyet számos bel- és külföldi kriminali sta közreműködésével dr, Belmonte S. A. hamburgi ügyvéd ad ki, február havi füzete Dr. G r u b e r Lajos budapesti ügyvédtől is hoz következő közleményt: Egy házasságtörőnő megölése és vádlottnak felmentése. Az adókincstár részéről foganatosított árverések alkalmából állandóan felmerülő visszaélések megakadályozása tárgyában Dr. Maislis Mór budapesti ügyvéd részéről indítvány terjesztetett a budapesti ügyvédi kamara elé, melyből a következőket közlünk : Az 1874 : XXXIV. t.-c. szabványai szerint az ügyvédi kamarák hatáskörébe tartozik, az igazságszolgáltatás terén mutatkozó hiányok orvoslása, esetleg lábrakapott visszaélések megszüntetése iránt illetékes helyen a kellő javaslatokat megtenni. Kamaránk ezen kötelességét mindig hiven teljesítette, nem tekintvén azt, hogy felterjesztései nem mindig méltattak azon mérvben s oly sürgős elintézésre, a mint ez az igazságszolgáltatás érdekében kívánatos lett volna. Mindazonáltal azonban el kell ismerni, hogy nem egy üdvös törvény és ministeri rendelet kamaránk ép jelzett kezdeményezésének és sürgetésének köszöni létét. Es ezen tudat ösztönöz arra, hogy a t választmány figyelmét egy az igazságszolgáltatás terén már évek óta fenforgó, de újabbi időben absolute tarthatlanná vált állapotra felhívjam s annak orvoslása czéliából az alant köve'kezö inditványt megtegyem. A baj, melynek orvoslása szerény indítványom által contempláltatik, azon félszegségből származik, hogy a magán hitelezők adósuk ellen kitűzött, vagy foganatosított adóárverésröl értesitést nem nyernek és ennek következtében az általuk nagy költségek árán lefoglalt és gondozott tömeg adóárverés ürügye alatt végképen füstbe megy. Az 1881 : LX. t.-c. azon intézkedése, hogy a főváros területén foganatosított végrehajtások birósági cselekményei központosittassanak , azon intentióból történt, hogy a hitelező az adósa ellen más oldalról célba vett vagy foganatosított végrehajtási lépésekről tudomást szerezhessen, az árverésről értesíttethessék s ilyformán érdekét megóvhassa. Ezen üdvös intézkedés azonban, teljesen illusoriussá tétetik az által, hogy a magánhitelező az adókincstár által adósa ellen kitűzött, illetve tényleg megtartott árverésről, a bejött vételár mennyiségéről, annak mi módon történt felosztásáról, illetve hováforditásáról stb. absolute semmi legcsekélyebb értesitést nem nyer. A célba vett rendelkezés, vagyis azon intézkedés, hogy a d ó á r v erésekről a magánhitelezők is értesíttessenek, mindenesetre az adókezelöségi közegeket megterhelni fogja, szükséges lesz tehát pénzügyi viszonyainkat szem előtt tartva, arra ügyelni, hogy a javaslat által az emiitett közegekre rovandó munkaszaporitás aránytalan nagy terhet ne képezzen s azért célszerűnek tartom, hogy az intézmény a lehető legszűkebb alapra fektettessék, ugy azonban, hogy a célba vett eredmény mégis elérhető legyen. Erre nézve pedig — tiszta praktikus szempontból kiindulva — teljesen kielégítőnek találom, hogy az értesités csupán a kereskedők és iparosok ellen kitűzött adóárverésekre szorítkozzék. Azon ritkább esetek, a hol szakember is jelentékeny adóssággal és számos hitelezővel bir, nem igazolná azon jelentékeny költségeket és nagy apparátust, mely okvetlenül szükséges volna akkor, ha célba vétetnék, hogy kivétel nélkül és minden egyes adóárverésről a magánhitelezők értesitést nyerjenek és nem menthetné ki azon félszegséget, hogy pénzügyi nehézségek miatt a fentjelzett szűkebb téren mozgó, de elkerülhetlen szükséges és kielégítő újitás még továbbra is elhalasztassék. Figyelembe veendő e helyütt különösen, hogy a szakember rendesen vagy jelzálogos hitelt nyer — melylyel jelen tárgy nem foglalkozik,