A Jog, 1888 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1888 / 10. szám - Az állított rágalmazó tény valódiságának bebizonyítása - Az ügyvédségről szóló törvényjavaslatnak előadói tervezete. Befejező közlemény

86 ü JOG. személyesen gyakorolható, A választás viszonylagos szótöbbséggel történik, a választás érvényéhez azonban a kamarai szavazásra jogosult tagok legalább egyharmadának részvétele és a beadott összes szavazatok legalább egy­harmadának elnyerése szükséges. Ellenkező esetben új választás, illetve pót választás végett 15 nap alatt új közgyűlés hivandó egybe. A második válasz­tásnál a viszonylagos szótöbbség feltéllenül elegendő. Ha többen egyenlő számú szavazatot nyertek és a választmány tagjainak száma, illetve a vonat­kozó tisztviselői állás nem engedi meg mindegyik választott felvételét, az elnök sorshúzása dönt. 14-2- §. A választmány nemtisztviselö tagjainak egyharmada egy évi működés után kisorsolandó s helyébe megfelelő számú új tagok válasz­tandók Hasonló pótválasztás rendelendő el, midőn választmányi vagy tiszt­viselői hely az illetőnek kihagyása, vagy kizárása, vagy kitörlés folytán ürül meg. A második év végével a két év óta működő nemtisztviselő választ­mányi tagok fele sorsoltatik ki és potoltatik újakkal. Ezentúl mindig a már három éven át működött tagok lépnek ki és pótolta'nak újakkal. 143. íj A tisztviselővé vagy választmányi taggá választott a tisztséget elfogadni és három éven át viselni köteles, különbeni kizárás terhe alatt. A ki azonban már három éven át, mint tisztviselő vagy választmányi tag működött, újabb megválasztatását elfogadni nem köteles mindaddig, a míg más választható tagok rendelkezésre állanak. 144. §. A kamara jogában áll kiadásai fedezésére közgyűlésén évi tagdijakat kivetni, melyek azonban a budapesti kamaránál 25 frtot, más kamaránál 1~> frtot meg nem haladhatnák. Azok behajtása a kamarai ügyész megkeresésére az illetékes kir. bíróságok által közvetlen végrehajtás utján eszközlendő. Egyidejűleg a késedelmes tagok ellen a kizárási eljárás meg­indítandó. A fizetési módozatok megállapítása és a hiv. ügyvédi lapban kihirdetése, valamint a szegénység miatti felmentvény megadása a választ­mány hatáskörébe tartozik. A dijelengedés iránt folyamodó a visszautasító határozat ellen, annak kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a legközelebbi közgyűlésre felebbezhet A felebbezés Írásban adandó be a kamaránál. A felebbezés nem gátolja az időközbeni esetleges kizárást. Ií5. §. A kamata jogában áll ügyvédi nyugdijalapot létesíteni és e célból tagjaira ügyvédi kereseti adójuk 10%"á,> mult pótadót kivetni, mely­nek behajtására nézve az előző §. intézkedései alkalmazandók. Ily nyugdíj­alap létesiiését elrendelő közgyűlési határozat érvényéhez a kamarai tagok legalább felének jelenléte és a jelenlevők két harmadának hozzájárulása szükséges. A létesítés elhatározása esetében a kiviteli és kezelési módo­zatokat az igazságügyminiszter külön rendeletben állapítja meg. 146. A kamarák kiküldöttjeik által országos értekezletre gyülekez­hetnek, esetleg állandó egyesületet alkothatnak a kamarai célok elő­mozdítására. 147. §. A választmány igazgatja a kamarát, kezeli vagyonát, ellen­őrzi tisztviselőit, előkészíti a közgyűléseket, végrehajtja azok határozatait és általában a közgyűlésnek fenn nem tartott esetekben gyakorolja a jelen törvényben a kamarákra ruházott összes jogokat, illetve teljesiti a vonatkozó kötelességeket. Ülésein a kamara tagjai és joggyakoinokai jelen lehetnek. A választmány határoz a segélyalap kamatainak szétosztása iránt is szegény ügyvédek, özvegyeik és árváik között. Segélyt megtrgadó határozat folya­modó által a 144. §-ban előirt módon a közgyűlésre felebbezhetö. 148. §. A választmány határozatait szótöbbséggel hozza. Azok érvényé­hez az elnökön vagy helyettesén kivül legalább két tag részvétele szükséges. A határozat indokolandó és az érdekelt kamarai taggal Írásban közlendő, ki az ellen a közgyűléshez felebbezhet a 144. § ban előirt módon. 149. §. A választmány határoz a kamarai ügyész véleményének meghallgatása után azon esetben, midőn valamely kamarai tag ügyvédi jogsérelem megtorlását a kamara utján, illetve ennek csatlakozását kéri. Ezen határozat is felebbezhetö a közgyűléshez. 150 §. A választmányi tagok és tisztviselők megbízatásukban híven és pontosan eljárni kötelesek. Minden kötelességszegés vagy visszaélés e tisztségek gyakorlásával fegyelmi vétséget képez. 151. §. A kamarai elnök vezeti a választmányi üléseket és közgyűlé­seket és felosztja a munkát — lehetőleg egyenlően — a választmányi tagok és tisztviselők között. A kamarát kifelé képviseli. Annak leveleit, felterjesz­téseit, átiratait és határozatait aláírja. A kamara érintkezését a hatóságokkal és bíróságokkal közvetíti. A titkár vagy ügyész akadályoztatása esetében helyettest nevez. A kamarai tagok és joggyakornokok közt felmerülő viszály esetében az érdekelteket megidézni, meghallgatni és közöttük a békés kiegyenlítést megkísérteni jogosult, mely célból a kamara oly tagjait is meghívhatja, kiknek közreműködésétől jó eredményt vár. Akadályoztatás esetében valamely alelnököt, vagy a választmánynak leghosszabb ügyvédi gyakorlattal bíró tagját helyettesítésével bízza meg 152. § A titkár a választmányi ülések és közgyűlések jegyzőkönyvét vezeti, a kamarai jelentéseket, felterjesztéseket stb. fogalmazza, a kamarai jegyzékeket vezeti és azokból kimutatásokat, bizonyítványokat stb. készit és kiad, illetve azok vezetését és készítését ellenőrzi. Ore a kamarai pecsétnek, mely a kamara minden hivatalos okmányán alkalmazandó. 153. §• Az ügyész a kamarát jogügyeiben képviseli és a fegyelmi perekben mint közvádló szerepel. 154-. §. A kamara jogában áll egyes tagja vagy választmánya indít­ványára közgyűlésén oly ügyvédet, ki már nem folytat gyakorlatot vagy más kamaránál van bejegyezve, az ügyvédkedés és jogfejlődés terén szerzett érdemeinek elismeréséül, élethossziglanos tiszteletbeli taggá megválasztani. E választás szótöbbséggel történik. A megválasztott minden kamarai közgyűlésre külön meghívandó s azon a szólás és indítványtétel jogát gyakorolja. Részt vehet továbbá azon tevékenységben, melyet a kamara a joggyakornokok kiképzésére fordít. XI. EEJEZET. Curiai ügyvédségi tanács. 155. §. A kir. Curián egy, vagy szükség esetében több ügyvédség' tanács alakítandó, mely a jelen törvényben meghatározott esetekben, mint felebbviteli biróság működik. Ezen tanács, illetve tanácsok következőleg alakulnak meg • A budapesti ügyvédi kamara közgyűlése a 37. §-ban körülírt minősítéssel biró tagjai közül 36 tagot választ az ugyanott részletezett módon ; ezek közül az igazságügyminiszter 12 tagot három évre nevez ki a kir. Curia ügyvédségi tanácsának tagjaivá. E kinevezések a hivatalos lapban közéteendők. Ezen választást, illetve kinevezést az illetők elfogadni nem kötelesek, de elfogadása esetében a későbbi lemondás hatálya az igazságügy­miniszter jóváhagyásától függ. Ezen esetben pótválasztás, illetőleg kinevezés­nek van helye. A kir. Curia ügyvédségi tanácsának elnökét és curiai birói tagjait a kir. Curia elnöke minden év elején jelöli ki. A kijelöltek név­jegyzéke a hivatalos lapban közlendő. A szükséges számú ügyvédtagokat a tanácselnök hivja be és ugyan ö osztja fel egyenlően a munkát az összes tanácstagok között. A behívás ugy eszközlendő, hogy minden kinevezett ügyvédtag lehetőleg egyenlően részesüljön e tisztség viselésében. A kir. Curia minden ügyvédségi tanácsa öt tagból áll, kik közül az elnök és két tag I curiai biró, két tag pedig ügyvéd. 150. §. A kir. Curia ügyvédségi tanácsa határozatait szótöbbséggel hozza meg Az ügyvédtagok érdekeltség miatti mellőzése és fegyelmi fele­| lössége tekintetében ugyanazon szabályok irányadók, mint a kamarai választ­i mányi tagok elsőfokú bíráskodásánál. A kir. Curia ügyvédségi tanácsának ügyvédtagjai m'nden ülés után tiszteletdijat húznak az állam pénztárából, | melynek összegét a budapesti ügyvédi kamara meghallgatása után az igaz­I ságügym'niszter a pénzügyminiszterrel egyetértve, állapítja meg. XII. FEJEZET. Átmeneti és végrehajtási intézkedések. 157. §. Jelen törvény életbeléptetésével az 1874 : XXXIV. t.-c. és minden a jelen törvényben foglaltakkal ellenkező, illetve azoktól eltérő | korábbi törvény és jogszabály hatályát veszti. 1: 8. §. Jelen törvénynek a joggyakorlat megkezdésének feltételeire, 1 illetve annak tartamára vonatkozó határozatai a törvény életbeléptekor már bejegyzett ügyvédjelöltekre nem alkalmazhatók. 159. §. Az 1874 : XXXIV. t.-c. t.6. §-a alapján folyamatba telt és még jogérvényesen el nem intézett ügyek átteendök az illetékes ügyvédi kamarához további eljárás végett a jelen törvény értelmében. 160. §• Jelen törvény életbeléptekor már folyamatba tett fegyelmi ügyekben a további eljárásra nézve jelen törvény alkalmazandó. A jelen törvényben részletezett fegyelmi vétségek, a mennyiben az 1874 : XXXIV. t.-c. elvi határozmányainak folyományai, akkor is büntetendők jelen törvény szerint, ha ennek életbelépte előtt követíettek el. Hasonlókép alkalmazandó a kizárás, habár annak oka jelen törvény életbelépte előtt merült fel. 161. §. Az igazságügyminiszter valamely szaklapot rendeleti uton hiva'alos ügyvédi lap jellegével ruház fel E lap minden kamarának ingyen megküldendő Összes hivatalos hirdetményei illetékmentesek. A kamarák évi jelentéseit közölni tartozik. 162. §. Jelen törvény V. fejezete a helyi szokás szerint külön ki­hirdetés végeit minden község elöljáróságának megküldendő. 163. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminiszter bizatik meg. Az igazságügyminiszter felhatalmaztatik a szükséges kiegészítő ren­deletek kibocsátására. Nyilt kérdések és feleletek. (Feleletek.) Az utolsó hófiivások és perrendtartásunk. I. Az 1881: LX. t.-c. 97. §-a, midőn az igényperekben az elmulasztott határnapokra nézve, sem igazolási, sem perujitási jogorvoslattal való élhetést meg nem enged, — hézagosan intéz­kedik ; — és habár a feltett kérdésben jelzett hófúvások, köz­tudomásúlag a közlekedést gyakran és több napokig megakadá­lyozták is, — mindazonáltal a hivatolt törvény, az igénykeresetekben tűzött határnapok mulasztásai esetében, mereven intézkedvén, a felek érdekeinek megóvására, nézetem szerint, biztos út nem létezik. Az 1881 : L1X. t.-c. 32., 39., 51., 61., 69. §-ai felsorolják a ' jogorvoslat nemeit és eseteit, azonban azokból a jelen kérdésre egyet sem lehet alkalmazni. Szerény nézetem szerint ezen eclatans tárgy esetében a beadott igazolási keresetet visszautasító végzés ellen alkalmas lett volna felfolyamodással élni, bár bizonyossággal nem merem állítani, de elő álhatott volna az 1881: L1X. t.-c. 58. §-a utolsó pontja alapján azon eset, hogy az elsöbiró felek j meghallgatására, új határozat hozására utasíttatván, ezáltal alkalom szolgáltathatott volna a hézagos törvény kipótlására hozandó leg­felsőbb birói döntvényre s ez alapon a kérdéses ügy kedvező ellntéz­i hetesére.

Next

/
Thumbnails
Contents