A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 4. szám - Az ügyvédi szólásszabadság

A JOG. 35 1886-ban beérkezett 12,134, semmiségi kereset : 1 Befejeztetett: Ítélettel 6,612, végzéssel 4,70">, egyezséggel 1,096, hátralékban maradt tehát 1,789 sommás per. Folyó ügy összesen 1,011 lett elintézve. Átmeneti ügy felterjesztetett a 11-od bírósághoz 989, a III-ad bírósághoz 137. Leérkezett: a Il-od biróságtól 844, a III-ad bíróságtól pedig 14S ügydarab. llirősági kinevezések. Kineveztettek törvényszéki biróvá a komáromi törvényszékhez : Farkas Lajos ottani alügyész ; a 1 b i r á kk á a lugosi járásbirósághoz : Mikler Gusztáv ottani törvényszéki jegyző; a maro^ilyei járásbírósághoz: Farkas Árpád algyógyi; a n.-károlyi járásbírósághoz :dr. Róth Ferenc ottani aljegyző ; a török-kanizsai járásbirósághoz : dr. Keler Sándor ügyvéd. — A fiumei törvényszékhez biróvá : Tolnai Antal budapesti ügyvéd és L u c i c h Kelemen ottani törvényszéki jegyző. — A budapesti ítélő táblához bírákká : dr. A v a r f y Károly aradi és Ternovszky Béla lugosi törvényszéki bíró, számfeletti biróvá pedig: Bök János budapesti ügyész; a szegedi ügyészséghez : A p á t h y Gyula szegedi járásbirósági albiró, a szolnoki ügyészséghez: dr. I.iszy Viktor beregszászi és a temesvári ügyészséghez: dr. G e r ő Antal budapesti törvényszéki aljegyző lett kinevezve. Kihágási eljárás folyamában, ha a marasztalt felebbezési jogára az eljárási szabályok 75. §-ának megfelelőleg ki nem taníttatott, az általa elkésetten beadott felebbezés elkésés indokából vissza nem utasítható. Ily értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter JászNagykun-Szolnok vármegye közönségéhez 2,160. sz. a. intézett következő rendeletében. A vármegye alispánjának 1885. évi november hó 5-én 239,'k. sz. a, kelt II. fokú Ítélete, mely szerint a Szolnok város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet módosításával Terebélvi András szolnoki lakos, bűzös folyadéknak az utcára bocsátása miatt, az 1879. évi XL. t.-c. 125. §-a alapján, 15 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében mr rasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: a felebbezést visszautasító végzések hatályon kívül helyezésével minősítés tekintetében raegváltoztatik, s vádlott a közegészség szempontjából tett hatósági intézkedés megszegése miatt az 1876. évi XIV. t.-c. 10. és 7. §-ok alapján marasztaltatik el a 15 forint — közegészségügyi célokra fordítandó — pénzbüntetésben, melynek helyébe nem fizethetés esetében 3 napi elzárás lép. Felülvizsgáltatott érdemileg ez ügy, mert az iratok nem tanúskodnak arról, hogy vádlott felebbezés jogára az elj, szab 6., 8. s illetve 75. §-oknak megfelelöleg kitaníttatott volna. Az ítélet a fentebbi módon volt minősitendő, mert vádlott nem a kbtk. 125. §-ában körülirt szabályt vagy hatósági tilalmat, hanem a közegészségi törvény 10. §. 3. bekezdése alapján tett hatósági intézkedést szegte meg. Büntetés végrehajtása in contumaciam«. A »L'Etoile belge« következő érdekes itéletvégrehajtásról emlékezik meg. A Brüsselbe illetékes, de ismeretlen tartózkodásu könyvkereskedő Brancart erkölcstelen nyomtatványok árulása miatt G havi fogházra ítéltetett. Az e célra meghatározott helyre megjelent egy napon Bontquin a hóhér, katonák és csendőrök kíséretében felállította a pellengért, arra az Ítéletet megerősítette, környezete pedig kivont karddal egy óráig őrt állott az ítéletnél, míg a hóhér fel és alá sétálgatott. Egy óra eltelte után a hóhér kíséretével eltávozott és a törvénynek elég tétetett. Magyar állampolgár részéről külföldön kötött s a magyar törvények* szerint különben törvényesnek tekintendő házasság érvénye előzetes áza>sági engedélytől nincs feltételezve, mivel ily engedélyek csak a házasságkötés könnyebbitése céljából állíttatnak ki. Ezen kijelentés foglaltatik a m. kir. ígazsagügyminisztérnek a vallás- és közoktatási m. kir. miniszterhez 1885- évi október hó 27-én 52,023. sz. alatt intézett következő átiratában: Folyó 1885. évi október hó 8-án 39,355. sz. a. kelt nagybecsű átiratában méltóztatott címed véleményemet kikérni a Bécsben székelő német nagykövetség által felvetett azon kérdésre nézve, vájjon a magyar állampolgárok által külföldön kötni szándékolt házasságnak Magyarországban leendő érvényessége iránt kiállítandó bizonylatnak a házasulandó felek általi beszerzése magának a házasságnak érvényére szükséges-e vagy sem? A cs. és kir. közös külügyminisztérium által címedhez 1885. évi február hó 26-án 3,912. sz. a. intézett és címed által hozzám áttett átiratnak visszaküldése mellett van szerencsém a felvetett kérdésre vonatkozó nézetemet címeddel a következőkben közölni: 1. A magyar állampolgár által külföldön kötött házasság más érvénytelenítő házassági akadály nem létében Magyarországban kétségtelenül érvényes, ha az eskető vagy összeadó lelkésznek a szóban forgó bizonyítvány nem is adatott át. Az érvényben levő állam és egyházi jog szerint külföldön kötött házasságok érvénye ily bizonyítvány bemutatásától nem tételeztetik fel. Törvényeink ilyféle érvénytelenítő házassági akadályt nem ismernek. 2. Egyébiránt az 1876. évi október 3-án tartott minisztertanácsban hozott határozatnak és a címed által annak alapján 18«6. évi október hó 19-én 24,077. sz. a. kibocsátott rendeletnek nem is az volt a célja, hogy újabb érvénytelenítő házassági akadályt állapítson meg. Számos külföldi állam törvényei megkövetelik azt, hogy a más államban "honos férfi a házasságkötési hely hatósága előtt beigazolja, miszerint az általa kötendő házasság azon államban, a melynek honosa a férfi, érvényesnek fog tekintetni. Teszik ezt azért, hogy kikerültessék azon eshetőség, hogy a házasságkötési hely törvényei szerint érvényes házasság a férfi hazájában érvénytelennek ki ne mondassák. A házasság által keletkező számos, a közigazgatási család és örökösödési jogba vágó fontos viszonyaikat tekintve, nem tagadható, hogy egyes külföldi államok ezen eljárása indokolt. A közlekedés és forgalom könnyűsége és gyakorisága gyakorivá tette a különféle államok honosainak egymás közötti házasságot is. A külföldön házasságra lépő magyar állampolgároknak a szóban forgó bizonyítványra gyakran volt szükségük. Magyarországban azonban oly hatóságot, a mely a kérdéses bizonyítványt részükre hatálylyal kiállíthatta volna, nem találhattak. Ezen hiányon segítendő, hozta a minisztertanács a fölebb hivatkozott minisztertanácsi határozatot, a melynek egyedüli célja csak az volt, hogy a magyar állampolgároknak mód nyujtassék arra nézve, hogy ezek oly államokban is, a melyekben a házasságnak külföldivel megkötése az ily bizonyítvány bemutatásától van függővé téve, házassági frigyre léphessenek. A felmerült kétely tehát csakis a minisztertanács 1876. évi október hó 3-iki határozatának vagy az annak alapján kibocsátott 1883. évi augusztus 1 én 34,453. sz. alatti miniszteri rendelet félreértelmezésén alapszik. 3. A feltett kérdés ezen okokból annak kijelentésével volna megoldandó, hogy magyar honosnak külföldön kötött házassága érvényére hatósági házassági engedély nem szükséges, hogy ily házasság érvénye a vallás- és közoktatási minisztérium fennérintett bizonyítványától itteni jog szerint épen nem feltételezhető; hogy a kérdéses bizonyítványok nem is hazai jogunk szempontjából, hanem a külföldi törvényhozásokra való tekintetből és azért állíttatnak ki, hogy kérvényező magyar honosok ottani jogszabályok szerint a kívánt házasságra léphessenek, esetleg a magyar jog szerint érvénytelen házasságra lépések megakadályoztathassanak. =J Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtafanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük mindig kiudóhivatalunkhox intézni. Azon ügyeket, melyekről e rovat alatt egyszer értesitést adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Arad. L. L. Fényessy Zs. — Gulácsi J. érk. 3102S/8 5 sz. a, n. e., eld. Lipthay ; Arad megyei gyámptár — Slander J., EdeLheim Gyulai L. Szulkovszky h., Beér & Fuchsschmidt — Ibner F. és E. és Lukácsy L. — Opra M. ügyek még nem jöttek fel a T.-hoz. — Ar.-Maröth. R. T. Ad 1. Porba közs. — Br. Rüdt és tsai urb. per a C.-hoz érk. 43/86 sz. a., n. e., eld. Szászy; ad 2. Sutka J. —• Skuteli Grünschnek J. ügyben a C. f. hó 12-én vu. a felebbezést. — Baja. H. Gy. A f. k. EfTinger G. — Debre A. -né ügyet a T. f. hó 12-én rmv. — Bártfa. 15. J. A f. k. Markusz N.' — Hnat F. ügyet a T. f. hó 10-én fo. — Beregszász. Dr. F. M. Ad 6. Dr. Grósz M.-né — Sternberger D. érk. 31815/86 sz. a., n. e., eld. Zsembery; ad 7. Buzáth F. — Dr. Magaziner J. érk. 52580/8S sz. a., n. e. , eld. Horváth Kálmán; ad 8. Eötvös J. — Klein F. és t. ügy még n. j. fel a T.-hoz; ad 9. Krausz D. — Gerendási J. érk. 48500 86 sz. a , n. e , eld. Hűvös; ad 10. Weisz D. — Roth Á. ügyet a T. 55241/83 sz. a. f. hó 11-én hh. — Brassó. H. L. A f k. Székely Gy. — Nagy I. ügyet a C. f. hó 14-én hh., — Veres Gyula b. ügyét mv. — Debrecen. B. S. A f. k. özv. Gáli J.-né — Csicsó L. ügyet a C. f. hó 12-én hh. — Dr. 0. I. A f. k. Bakos S. — Szabó G. és neje ügyet a T. f. hó 18-án rend. — Eger. Dr. U. J. A f. k. Hajdú Orbán b. ügyét a C. f. hó 19-én rmv., rhh. — Eperjes. P. J. A f. k. Feuerlicht A. és tsai — Rosenberg E. ügyet a T. f. hó 12-én hh. — Esztergom. Dr. F 1. A f. k. Epöl közs. Novoszátzky ügyet a C. f. hó lt-én hh., — Hajabács — Dogosi I. ügyet a T. f. hó íá-án rmv. — Fehértemplom. Sz. I. A f. k. Stojakovics Döme b. ügyét a T. f. hó 15-én hh. — GálszéCS. Dr. K. D. A f. k. Wottitz K. — Wintner Á. ügyet a C. f. hó 18-án hh. — Gyöngyös. B. I. Az 1011/S'j sz. ker. ügy a C.-án még n. e. — Kalocsa. Dr. W. S. D. Kiss S. — Petró K. ügyet a T. t. hó 13 án rhh., rmv. — Kassa. R. R. A f. k. Forgách J. — gr. Forgách S. ügyet a T. f. hó 18-án mv. —