A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 4. szám - Az ügyvédi szólásszabadság

A JOG. 33 vénynek, a rendőrség itélt s elitélt. Ezt igy hagyni nem lehet. I Kihez forduljunk jogorvoslásért? Nem agitacional'is mozgalmakat, ! hanem a törvényes állapot helyreállítását akarjuk. Ahhoz a fér- ' fiúhoz kell fordulni, kinek állásából folyó kötelessége, hogy őre | legyen a törvényeknek s az igazságszolgáltatás törvényességének. I Fel kell tenni és még nincs ok kételkedni azon, hogy az igazságügyminiszter teljesitent fogja kötelességét. Majd ha ezt nem tenné, akkor lesz idején elhatározni, hogy akkor a kar mit te- ! gyen? A feliratot, annak nyugodt hangját és annak gondolatmenetét teljesen helyesli és magáévá teszi. Egyes szavak mindig módosíthatók ott, hol egy ember müvét több ember birálja. Q pártolja a felirat elfogadását, némely irályi módosítást a szerkesztő s az elnökség egyetértöleg tehet majd. Hódossy Imre beszédét élénk és hosszas éljenzés követte, mire a feliratot egyhangúlag elfogadták és elhatározták, hogy a csatlakozás végett az ország összes ügyvédi kamaráival kö- i zöltessék. Ezzel a gyűlés véget ért. Sérelmek. * Szóbeliség és közvetlenség- a budapesti V. kerületi járásbíróságnál. December 21-ike volt, két kellően igazolt ügyvédjelölt jelentkezik az V. kerületi járásbíróság egy közkedveltségnek örvendő, daliás termetű albirájánál, azzal a kérelemmel, hogy a mára kitűzött folytatólagos tárgyalást közös megegyezéssel elhalasztani kívánják. A bíró — ugy látszik a peres felek hivatalbóli és az ügyvédek fölé helyezett képviselőjének tartván magát — szóval megtagadja e kérelmet és jegyzőkönyv felvételét, mire a két ügyvédjelölt udvarias köszöntéssel elhagyja a tárgyalási termet, az ügyet a ptts 113. §-a szerinti sorsára bizva. Néhány nappal később a peres felek meghatalmazott ügyvédjeinek ez ügyben felperest keresetével elutasító ítélet kézbesittetik, felperesnek pedig a per újra felvétele iránti kérelme, mint tárgytalan, visszaadatik. Ugy az itéletbeu, mint a visszaadó végzésben az a birói enunciatió tündököl, hogy az érdemleges határozat a felek meg nem jelenése folytán hozatott. Hogy ki fogja majd az Ítéleti bélyeg-lelet költségeit viselni, a I felek-e avagy a biró, az még eddigelé eldöntetlen kérdést képez, annyi azonban bizonyos, hogy egygyel több érdemleges határozat szerepel az illető biró tevékenységét ábrázoló 1886-ik évi kimutatásban ! Kár, hogy ezen az V kerületi járásbíróságnál különös praeei-átással kitöltetni szokott statisztikai tabellákban külön rovat nem létezik a »peres felek akarata ellenére és Ítélethirdetésre való idézés nélkül Írásban hozott szóbeli itéletek« számainak kimutatása végett és hogy az igy contemplált rovat számtéíelei aztán a reá következő évben a 11-od fokú bíróság feloldásai alapján utólagos kiigazításnak alá nem vettetnek. Mégis csak primitív ez a mi igazságügyi statisztikánk! Egy, a kivel megtörtén!. Adalék a hagyatéki ügyek lassúságának okaihoz. E cím alatt a »Jog« m. évi 52. számában a »Sérelraek< közt panasz foglaltatik, melyre egy nálam letett végrendelet kihir detése körül tanúsított késedelem szolgál alapul. Messze útról érkezve, csak most uyilatkozhatom. A panasz azon részére, mely szerint az esztergomi, kir. járásbíróság megkeresése folytán a nálam letett végrendeletet , kihirdetés végett, az említett kir. járásbírósághoz áttenni elmulasztottam : t. kartársam Tokaji Nagy Lajos e lapok f. é '%. számában már megadta a választ; kimutatván alaposan s az illető törvényhelyekre hivatkozva, miszerint erre a kir. közjegyző nemcsak hogy nem köteles, de nem is jogosított. Különben a panasz eme részének tisztázása végett megjegyzem, hogy. az esztergomi kir. járásbíróság a kezeimnél levő végzés szerint nem a végrendelet áttételét, hanem a letéteményezett magán végrendelet hiteles másolatának »k i h i r d e t é s v é g e 11 i átszármaztatását* kérte. E lapok t. jogász - olvasói előtt fölösleges tán mondanom, miszerint a kir. közjegyzőnél letett végrendelet az 1876 : XVI. t.-c. 24. s köv. §§-nak megfelelöleg, borítékba zárva, lepecsételve, zsinórral áth'i/.ve s a letéti jegyző* Ezen rovatban, piogrammunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen | rovat al itt közlöt tekéit nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha I kivántiVik. Velünk azonban az mindig tudatandó. // szerkesztősig. \ könyvhöz fűzve és pecsételve őriztetik s hogy annak a jegyzőkönyvtől elválasztása és felbontása egyedül az illetékes bíróság, fővárosunkban a budapesti kir. törvényszéknek áll jogában s hogy a közjegyző, ha a panaszló kívánsága szerint jár vala el : a legsúlyosabb fegyelmi vétséget követte volna el s érvénytelenné tehette volna, esetleg, a végrendeletet. Határozottan vissza kell tehát utasítanom a panaszló abbeli feltevését, mintha én a végrendeletet azért küldtem volna a budapesti kir. törvényszékhez, hogy még tovább húzódjék az ügy lebonyolítása. Azt se érti a panaszló, miért kellett a végrendelet kihirdetéséhez halottlevél ? Hát azért, mert e nélkül a végrendelet ki nem hirdethető, ha csak az illetékes bíróság a halálesetről hivatalos tudomással nem bir. Hogy bírt volna : ezt a panaszló maga sem állítja. De kell a kihirdetéshez más is. A bírónak, hogy a kihirdetésről felvett jegyzökönyvet szabatosan elintézze, tudnia kell : vannak-e a hagyatéknál gyámhatóság illetősége alá tartozók, örökösként érdekelve s van-e helye birói beavatkozásnak ; tudnia kell továbbá a netáui hagyományosok lakását, hogy őket a végrendelet tartalmáról törvényszerűen értesíthesse. A közjegyző, főleg ily zárt végrendelet esetében, különben is vidéki érdekeltekről s viszonyaikról alig adhatna tájékozást ; ama kellemetlenségnek van tehát kitéve, hogy a bíróság által újabb és újabb jelentéstételre hivatik fel, a hagyatéki ügy pedig egy lépést sem halad előre, valameddig a kivánt adatok be nem érkeznek. Ezért figyelmeztette irodai segédeim egyike azon küldöttet, ki ez ügyben hozzá fordult, hogy az érdekeltek valamelyike legyen jelen a végrendelet kihirdetésén. Várta is azoknak vagy jelentkezését, vagy abbeli üzenetüket, hogy nem jönnek, a mint hogy nem is jelent meg senki. Mert, hogy irodám készséggel várt a kihirdetés lehetőségére : azon körülmény mutatja, miszerint a halotti anyakönyvi kivonat Esztergomban l88i. évi október 9-k é n lett kiállítva, a végrendelet letételéről felvett jegyzőkönyvnek a bíróság részére készült másolata pedigmároktóberl2-én 1,212. sorszám alatt hitelesítve készen állott s egyszerű jelentkezésére a szorgalmazó félnek vagy megbízottjának a kihirdetés már akkor lehető lett volna. A panasz tehát adalékkal a hagyatéki ügyek lassúságához csak annyiban járult, a mennyiben az eljárással ismeretes olvasó előtt kétségtelenné tette, miszerint a lassúságnak nem mindig a kir. közjegyző az oka. Okr'óss Bálint, kir, tanácsot, kSfjfgyzo, Budapcsttn. Irodalom. »Yisszapillantások hazánk régi igazságszolgáltatási viszonyaira^ című jogtörténeti munkára megrendelési felhívás. Irta : makói M a k a y Dezső, kir. tszéki biró N.-Kanizsa. Előfizetési ára: 1 frt 80 kr., mely összeg postai utalványon szerzőhöz (Nagy-Kanizsára) legkésőbb február hó végéig kéretik megküldetni. A megrendelési fölhívásban közlött tartalomjegyzék után ítélve, igen érdekesnek Ígérkezik e hirdetett mű. A bűntettekről, vétségekről és kihágásokról szóló magyar büntető törvénykönyvek magyarázata, tekintettel az életbeléptetési és egyéb törvényekre, rendeletekre és legf. itélőszéki döntvényeire, stb. Irta: Dr. Illés Károly, aradi ügyv., II. köt. 2. füzet. Budapest, Z i l a h y Sámuel bizom. Ara 2 frt 30 kr. Ezen füzet, mely a büntettek és vétségekről szóló büut. tvk. 126—332. §-ai magyarázatát tartalmazza, méltón sorakozik az előző füzetekhez. Illés ebben is mutatja, hogy szeret a dolgok mélyére hatni és semmi controvers kérdés elöl ki nem térni. E mellett nem kerüli ki figyelmét semmi jelentősebb irodalmi dolgozat. Kellő méltatásban részesül lapunk is, mint a judieatura ismertetésének egyik dús forrása, mely elismerést szívesen fogadunk szerény érdemül. Kívánatos volna, ha e nagyobb szabású mü mielőbb befejezést nyerne. Vegyesek. A magyar jogász-egylet f. hó 19-én Csemegi Károly curiai tanácselnök elnöklete alatt teljes ülést tartott, a melyen Szen tgyörgyi Imre curiai tanácselnök a b i r ó s á g i szerve-