A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 52. szám - Párbaj és kártérítés

Hatodik évfolyam. 52. szám. Budapest, 1887. december 25. Szertesztőség: V. sas - utca 14. szám. Kiadóhivatal: Y. sas-utca 14. szám. K éziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Ü IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELEM, A MAGYAR Ml, III, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: lelyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre fél » negyed » 6 frt — kx. 3 » — » 1 » 50 > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalránynyal küldendők. TARTALOM: Párbaj és káitérités. Irta: dr. Schwarz (Jusztáv, budapesti ügyvéd, egyetemi m.-tanár. — Uj ügyvédi rendtartás. — A perfeljegyzés, ívta : dr. H a 1 m o s s y Endre, budapesti kir. curiai biró. — Végrehajtási zálogjog bekebelezése képezi-e kitörlési kereset tárgyát. Irta: dr. Imi ing Konrád, kir. táblai biró Budapesten. — A bemutatóra szóló papírok kibocsátása és telekkönyvi bejegyzése. Irta: dr. Je Ilinek Arthur, budapesti ügyvéd és orsz. képviselő. — Az öröklési jogról szóló törvényjavaslat 74. és 75. §-ai. Irta: Bánffay Simon pécsi kir. közjegyző és királyi tanácsos. — Jogesetek a kereskedelmi meghálál mazás köréből. Irta : dr. \V i 11 m a n n Mór, budapesti ügyvéd. — Vétkes bukás és czégbejegyzés elmulasztása. Vargha Ferenc b.-gyulai alügyész. Ausztria és külföld. (Igazságügyi reformmozgalom Bulgáriában. Irta: dr. S. St. M.) — Nyilt kérdések és feleletek. (Nyilt kérdés. Kovács Lajos kisvárdai ügyvédtől. Felelet egy nyilt kérdésre. Irta: dr. O r o s d y Lajos turócz-szt -mártóni kir. tszéki aljegyző.) — Sérelmek. (Koldus ügyvédi dij megállapítás a kir. Táblán és a megfeneklett igazságszolgáltatás. Irta Zsíros József módosi ügyvéd.) — Irodalom. (A magyar házassági vagyonjog. Irta : J a n c s ó György, Dr. Katona Mór győri kir. jogakadémiai tanártól. — A jogakadémiák kérdéséhez. Irta : dr. Kovács Pál. — Az osztrák általános polgári törvénykönyv magyarázata, írták: dr. Pfaff Lipót és dr. Hofmann Ferenc). Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁACA: Jellem és büntetés. Irta: Székács Ferenc, a budapesti kir. törvényszék alelnöke. MKLLÉKLKT : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a •> Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) X. Olvasóinkhoz! Lapunkat ajánlani, nem tarthatjuk a mi feladatunknak. Lapunk maga tegye ezt. Azon rendkívüli pártolás után ítélve, melyben az ország- összes jogász- j sága lapunkat részesiti, hinnünk kell, hogy sikerrel teszi is ezt. Ezzel szemben nekünk csak egy kötelességünk van és ez az, hogy lapunk köré, mint eddig, sorakoztassuk jövőre is jogi Íróink legjavát és ezek szives közreműködése mellett nyújtsuk a szakmánkba vágó lehető legjobbat. kapunk mint eddig, ugy jövőben is függetlenségét felfelé és lefelé meg fogja óvni és mindig azon harci zászló alatt fog küzdeni, melyen e bátoritó felirat van : igazság és tudomány. A szerkesztőség. 1888. január hó 1-jétöl új elöiizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, a kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönnyebbítése végett postautalványt csatoltunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap j pontos megküldése iránt. J T. előfizetőink ezután is — mint eddig — pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyek röl és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudat,uk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük t. előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikeI rült a „Jog törvénytára** megjelenését biztosítani és hogy arra, az eddigi feltételek mellett 2 frttal az előfizetést elfogadjuk. Lapunk olvasói azon helyzetben lesznek, hogy a megjelenő törvényeket és rendeleteket, mielőtt még a könyvkereskedésben kaphatók volnának, kitűnő kiállításban, elismert szerzőktől származó magyarázó jegyzetekkel ellátva bírhassák. Lapunk előfizetési ára : Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. Félévre 3 írtEgész évre 6 frt. ,,A JOG" kiadóhivatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. ^< Párbaj és kártérítés. Irta : Dr. SCHWARZ GUSZTÁV ügyvéd, egyetemi magántanár Budapesten. Mit szól a párbajhoz a magánjog? Egy fővárosi napilap a minap a legújabb párbajtragődia alkalmából fölvetette e kérdést és ezzel — szerintem — elevenjére talált a dolognak. Eddig közvélemény, sajtó, meg a jogászvilág is, ha jogilag szemre vették a párbaj kérdését, jobbadán csak a büntetendő cselekményt látták benne. E szempontból azután hol a büntetendő törvényen találtak gáncsot, a miért a párviadalt szigorúbban nem fenyíti, hol a bíróságokon, a miért oly szőrmentén bánnak a bűnössel, hol felsőbb helyen, a hol az elitéltnek álló gyakorlat szerint már mintegy szerzett jogként megadatik a kegyelem. A büntető jog gyöngének bizonyult e társadalmi fekélylyel szemben. Nem birt vele. Két-három havi fogház miatt a kirántott pengét nem lökjük vissza a hüvelybe, a marokba fogott puskát nem akasztjuk vissza a falra, a végtárgyalás meg nem szégyenít, a büntetés el nem rettent. Ellenkezőleg — ha jól értem fiatal párbajhőseink szive dobogását — a párbaj büntetőjogi sanctiójában van valami regényiesen csábító. Ott vannak az újsághírek, melyek Szélbeli Szélbely Titán uracsot egyszerre a nap hősévé teszik. Ott van a végtárgyalás pompája : a tanú urak, kik a vádlott lovagias magatartását igazolják, a védő ügyvéd, ki ékes orációval fénybe füröszti a dicső büntevőt, a biró urak, kiknek maguktartásán, Ítéletük tenorján és megokolásán még a vak is látja, hogy itt nem dehonestáló bűncselekményről van ám a szó: »uri« cselekmény a párbaj. A mi pedig az államfogházat illeti, urimód elkalabriázik az ember Vácott is egy-két hónapig, mig megérkezik a legfelsőbb kegyelem. Véröntés, uj ságnyilatkozatok, végtárgyalá.s, védbeszéd, államfogház és királyi kegyelem — mindez regényiesen költői, majdhogy önkénytelen versbe nem szedi az ember . . . Szemben ezzel a magánjog: merő próza. De épen ezért: nem-e jobban vezet célra? A párbaj vívásnak, mint tilos cselekménynek, magánjogi következménye a kártérítés. A ki mást szándékosan vagy vétkesen me'tól vagy testileg megsért, az ez által okozott kárt általános magánjogi elvek szerint megtéríteni köteles. E kártérítésre különösen joguk van azoknak, kik a testileg sértett vagy megölt személy irányában tartási igénynyel birtak: tehát első sorban a hitvestárs-