A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 49. szám - Törvénykezési sérelem melynek nincs jogorvoslata

A J OG. mellett az eddigi három évről hat hónapra szállítandó le. AZ \ értekezlet a/, idézett 8. pont tartalmának átvétele mellett tüzetesen megállapította, hogy 60 nap alatt a permeginditási szándék, feljegyzés végett a telekkönyvi hatóságnál bejelentendő, 6 hónap alatt pedig a per meg is indítandó s ez a telekkönyvi hatóságnál ugyancsak feljegyzés végett igazolandó. Ha a törlési per 60 nap alatt indíttatik ineg, az első feljegyzés fölösleges. Ha a törlési kereset nem a telekkönyvi hatóságnál, hanem a birtokhiróságnál nvujtatik be, akkor a per megindítása az említett 6 hónap leteltétől számított 15 na]> alatt, a telekkönyvi hatóságnál még érvényesen bejelenthető. Ha a permeginditási szándék 60 nap alatt bejelentetett ugyan, de a törlési pernek megindítása 6 hónap, illetőleg 6 hónap és lő nap alatt a telekkönyvi hatóságnál nem igazoltatik, akkor az emiitett bejelentés, az ellenfél kérelmére, a bejelentő meghallgatása nélkül törlendő. Végül az értekezlet abban állapodott meg, hogy ezen rendelet, mely a naptár szerint kijelölendő napon fog hatályba lépni,, ne terjedjen ki az érvénye előtt kézbesített végzésekre. A bécsi ügyvédségnek nagy halottja van. Lovag dr. Mauthner Fülöp, bécsi ügyvéd, több kiváló rendjel birtokosa, az alsó-ausztriai ügyvédi kamara alelnöke, mult hő 23-án, 52 éves korában elhalálozott; lovag dr. Mauthner a bécsi ügyvédek egyik legkiválóbbja volt, ki különösen a nagy financiális trausactiók bonyolult jogi viszonyait tudta átható világos jogi felfogásával 1 tisztázni és ezért a nagyobb vasút- és banktársaságoknál nemcsak ügyvédi tanácsát, de tevékenységét, mint igazgató-tagét is keresték. E mellett nagy általános műveltségű, kiváló jellemű és szívű ember volt az elhunyt, ki egyéni szeretetreméltóságánál fogva is közszeretet tárgya volt. Béke poraira! Uj Austriába mint a Gesetz und Verordnungsblatt für Bosnien und die Hercegovina hivatalos lapban olvassuk, beho- > zatot: az irlandi büntetési rendszer — nagyban és egészben ugyanazon szabványokkal, mint az a magyar büntető törvénykönyvben körül van irva. A napokban elkészült zenica-i fegyház, hol a szabadságbüntetés a fenti rendszer szerint lesz végrehajtva, ' teljesen el van látva a megfelelő helyiségekkel, milyenek : magánzárkák, közös termek, közvetítő intézet, stb. A fegyház igazgatója tudvalevőleg Tauffer Emil hazánkfia. Érdekes Ítéletet kaptunk egyik kartársunktól a következő sorok kíséretében : Van szerencsém szíves közzététel végett becses lapjának megküldeni a budapesti kir. ítélő tábla alábbi Ítéletét, mely azon legritkább esetek közé tartozik, midőn a részben marasztalt alperes az első bíróság ítélete ellen nem felebbezett, tehát abban megnyugodott, a másodbiróság pedig ezen ítéletét a perrendtartási novella 42. §-a világos tilalma ellenére a fellebbező felperes hátrányára változtatta meg: 337/1887. polg. sz. A budapesti kir. itélö tábla NT. ügyvéd által képviselt B. . . Aranka és B . . . Irén felpereseknek — ügyvéd által képviselt özv. B. . . . Dénesné alperes ellen özvegyi | jog megszorítása és elvont haszonvételek megtérítése iránt a kir. törvényszék előtt folyamatba tett és- az 1886. évi november hó 10. napján 5,882. szára alatt hozott ítélettel befejezett rendes perét, felpereseknek 188G. évi december hó 11. napján 8,955. sz. alatt közbevetett felebbezése folytán az 1887. évi október hó 11-ik napján tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vévén, követ- ! kező ítéletet hozott: A kir. törvényszék Ítéletét megváltoztatva, felpereseket keresetükkel ezútal elutasítja s egyetemlegesen arra kötelezi : hogy alperes részére ennek perköltségei fejében 15 nap alatt és végrehajtás terhe mellett 60 frtot fizessenek. Indokok: Alperesnek özvegyjog címén haszonélvezetében levő ingatlanok a vonatkozó telekkönyvek szerint az örökhagyótól leszármazó összes örökösöknek, a tulajdon arány meghatározásával bár, de osztatlan közösségben levén nevükre kebelezve, minthogy felperesek, mint az említett összes ingatlanokra nézve csak 2/s j részben bekebelezett tulajdonosok, keresetük zárkérelme szerint j az özvegvi jog korlátozásának olyszeríí megítélését kérték : hogy i a többek között alperes, a kis igmándi 17. számú telekkönyvbe A. I. 1 —2. rendszám alatt bejegyzett lakházas feleknek osztatlan birtokában hagyassék és ennélfogva ezen beltelek feletti rendelkezés tekintetében a bíróság intézkedésének a perbe be nem vont többi tulajdonostársak illetőségére leendő kiterjesztését is kívánták ; felpereseket ilykép alakított keresetükkel ez úttal el kellett utasítani, különösen azért: mivel a perbe nem vont tulajdonostársakra nézve felperesek azt, hogy kereseti kérelmükhöz (képest) tulajdo- | nostársaik is járulni kívánnak, még csak nem is állították, annál | kevésbé igazolták azt, hogy azok részéről a jelen per megindítására felhatalmazást nyertek volna; már pedig ezen érdektár.sak perbevonatása nélkül felperesek keresete érdemében végrehajtható Ítélet nem hozható. Ezeknél fogva felperesek keresetükkel feltétlenül lévén elutasítva, őket mint perveszteseket, az alperesnek méltatlanul okozott perköltségekben mérsékelt megállapítás szerint az 1868. évi LIW t.-c. 251. g-a értelmében egyetemlegesen marasztalni s az ítélet kincstári illetékének osztatlan viselésére kötelezni kellett. A felebbezési költségek sem felszámítva, sem kérve nem levén, azok iránt intézkedés nem tétethetett. Kelt Budapesten, 1887. évi október ll-én. Stancsek s. k. Sapienti sal! Az eredeti ítéletet betekintés végett szintén megküldöm. —s —y. Valamely vízmű engedélyezésénél a malomregalejog alapján tett kifogások hatálya. E kérdésben egy felmerült eset alkalmává a magyar királyi földraivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter 18S6. évi 70,930. szám alatt következőleg határozott: Azon esetre, ha valamely vízhasználat engedélyezése alkalmából magánjogi címeken alapuló kifogások tétetnek, a felek között a barátságos egyezkedés megkisérlendő, mely ha nem sikerülne, a kifogást tevő fél a törvény rendes útjára utasítandó, a nélkül, hogy az ez érdemben hozandó bírói határozattól a vizimü felállításának engedélyezése függővé tétethetnék. A mezei jószágokon ezek közt a halastavakon i> elkövetett rongálások és károsítások csak akkor képeznek mezei rendőri kihágást s büntethetők közigazgatási úton, ha azok az 1878. évi V., az 1879. évi XXXI. és az ugyanazon évi XL. t.-c. haíározmányai alá nem esnek. Ezen határozatot hozta a m. kir. minisztertanács az 1887. évi április hó 30-án 11. szám alatt a zsablyai kir. járásbíróság és ugyanottani járási szolgabiróság közt felmerült hatásköri összeütközési ügyben. Előterjesztetett Prodanov Vasza szent tamási lakos és halászati joghaszonbérlő panasza Malics Meda és társai csurogi lakosok ellen az általa haszonbérbe bírt tavakból halaknak tömeges és erőszakos módon való halászása miatt. Határozat. A jelen ügyben a további eljárás bírói útra tartozik; mert a panaszolt tényállás szerint Malics Meda és társai tömegesen támadták meg a panaszos által haszonbérben bírt tavakat, ott halásztak s a halászatban őket megakadályozni törekedett csőszöket fenyegették s elkergették, úgy hogy a szolgabiróság is indíttatva érezte magát nevezettek ellenében a panaszosnak csendörsegédletet kirendelni, s a csendőrség tényleg akkor érte rajta a panaszlottakat, mikor ezek tömegesen voltak jelen a tavaknál s nagyobb mennyiségű halat igyekeztek a helyszínéről elvinni, s minthogy az 1885. évi 2,357. szám alatt kibocsátott belügyminiszteri rendelet 25. §-a értelmében az ugyanezen rendelet 1. §-ában meghatározott mezei jószágokon — ezek közt a halastavakon is — elkövetett rongálások és károsítások csak akkor képeznek mezei rendőri kihágást, igy. csak akkor büntethetők az idézett rendelet alapján a közigazgatási hatóságok által, ha azok az 1878. évi V., az 1879. évi XXXI. és az ugyanazon évi XL. t.-c. határozmányai alá nem esnek, a fenforgó esetben azonban az 1878. évi V. t.-c. 421. §-ában körülirt vétség, esetleg az 1879. évi XL. t.-c. 127. §-a szerinti kihágás jelenségei látszanak fenforogni, s minthogy mindkét cselekmény elbírálása az 188(1. évi XXXVII. t.-c. 40. §. 1. és 5. pontja, valamint 41. szakasza értelmében a kir. bíróságok hatáskörébe van utalva : a királyi bíróságok illetékessége volt a jelen esetben kimondandó. A ni. kir. Cnria ügyforgalma november hóban. l!e érkezett: polgári ügy 525, váltó slb. 69. úrbéri 6, büntelö 492, fegyelmi 68, felszólalási orsz. képviselóvál jog kérdésben 55, összesen 1,215. E 1 i n t é z t e t e 11 : polgári SG2, váltó stb 1 0, úrbéri 12, büntető 1,082, fegyelmi 50, felszólalási orsz. képv. vál. jog kérdésében 10S, összesen 2,24l ügydarab. Curiai és táblai értesítések. Azon ügyeket, melyekben e rovat alatt egyszer számot adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, mig azok elintéztetitek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerüb-<p vt gett kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz Apatin. Dr. K. L. A f. k. Görög A. — özv. < .ellér Király E. ügyet a T. nov. 28-án hh. Ujabb levélre jövő számban. — Itaja. 11. (íy. Jövő számban. — Békés. K. J. Jövő számban. — Beregszász. Dr. M. A. Ad 1. beregszászi hitelint. — Os/.tr. ált. építőtárs, v. ügy még n. j. fel ;