A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 45. szám - A végrehajtási jog köréből

1711 Aráváltó nem érvényesíthető, ha bebizonyíttatott, hogy az árú szerzödésszerüleg nem lett kiszolgáltálva. A szegedi kir. törvényszék: A kir. törvényszék 1885. augusztus hó 29-én 16,175. szám alatt kelt sommás végzés hatályon kívül helyezésével felperes céget a Szegeden 1885. március 15-én kelt váltó alapján indított keresetével elutasítja. Indokok: Alperes a sommás végzés ellen beadott kifogásaiban azt adta elő, hogy az általa aláirt űrlap váltó minőségéről tudomással nem birt s hogy ő egy varrógépet a 2y. alatt csatolt iratokban foglalt feltételek mellett vett meg felperes cég ügynökétől, hogy a vétel után neki küldött gép a kikötött feltételeknek meg nem felelt s azt az elárusító ügynöknek visszaadta. Noha azon kifogása, hogy a keresethez A) alatt csatolt váltó 'aláírásakor, annak váltó természetéről tudomással nem birt, figyelembe azért nem vehető, mert alperesnek az aláíráskor módjában állott, az általa aláírni szándékolt okiratot elolvasni s amenynyiben azt tenni elmulasztotta, annak következményeit viselni annál is inkább ő tartozik, mert, hogy tévedésbe lett volna ejtve, mivel sem igazolta. Mindezek dacára felperest keresetével elutasítani kellett, mert a felperes által sem kifogásolt 27- alatti okirat nyilván tanúsítja, hogy felek a varrógép árának részletfizetés melletti kifizetésében egyeztek meg s ezen megállapodás ellenére lett a váltóban a fizetési idő meghatározva, mert továbbá a kihallgatott tanuk vallomásával igazolva van, hogy alperes a gépet állítólagos hiányok miatt felperes ügynökének visszaadta, ki azt "visszavette. Ezen két döntő körülményt nem erőtleniti meg felperes azon, a szakértői szemlével igazolni kívánt állítása, hogy a küldött varrógép a kikötött feltételeknek megfelelt, mert ez a fentiek szerint mellékessé vált. de különben is felperes mivel sem bizonyitá, hogy a szakértők által megvizsgált gép az alperesnek eladott géppel ugyanazonos lenne. A budapesti kir. itélö tábla: A kir. ítélő tábla a kir. törvényszék ítéletének azt a részét, melylyel a sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett keresetével elutasítva és melylyel az ügyvédek dija saját feleik ellen megállapítva lett helybenhagyja. Indokok: Felperes kifejezetten beismerte, hogy a kereseti váltó értéke fejében a 2-/. alatti szerződés értelmében az abban körülírt varrógépet volt köteles átadni, ebből kifolyólag beigazoltnak veendő, hogy a kereseti váltó érvényesithetésének feltételét a kikötött érték szerződésszerű átadása képezte. Minthogy azonban felperes beismerte azt is, hogy az alperes részére küldött gépet, mint állítólag nem szerződésszerűt, nem kikötött minőségűt, alperes felperes megbízottjának visszaadta s beismerte, hogy az jelenleg is nála van, kétségtelen, hogy alperes a váltóértéket meg nem kapta. Azon kérdés elbírálása, hogy a kikötött érték fejében átadni akart gép kikötött minőségű volt-e s hogy azt a 2/. alatti szerződés alapján alperes átvenni köteles-e, mint polgári jogi s különösen esetleg a kereskedelmi törvény értelmében elbírálandó kérdés a jelen váltóperben megoldás tárgyát nem képezheti. Ily körülmények közt a tényleg át nem adott és birtokában levőnek beismert árú vételárát képező váltóösszeget felperes váltói uton nem követelhetvén, keresetével elutasítandó volt. A ni. kir. Curia: A kir. itélö táblaitélete indokainál fogva heivbenhagyatik. (1887. évi június 7-én, 342. váltószám.) Bűn-ügyekben. A m. kir. Curia teljes ülési döntvényei. 64. szám. /. Iclülvizsgá/ható-e a vizsgálati fogság iránti határozat, a bűnvádi vizsgálat, vagy a bűnvádi eljárás megszüntetését kimondó, illetőleg a vád alá helyezést elrendelő vagy megszüntető határozat felülvizsgálata nélkül 7 2. Azon esetekben, melyekben a kir. Curia az 1880. évi XXXVII. t.-c. 75. alapján a vád alá helyezési határozatot felülvizsgálja: jogosítva, illetőleg kötelezve van-e az ez iránti határozatában egyszersmind a vizsgálati fogság fenntartásáról, vagy megszüntetéséről is rendelkezni ? j. Kóteles-c az imént meghatározott esetben a vizsgálati fogság iránt rendelkezni akkor is, ha csakis átalában a vád alá helyezési határozat ellen adatott be, illetőleg jelentetett be a felebbezés; ha tehát a határozatnak a vizsgálati fogságra vonatkozó rendelkezése s felebbezése külön panasz tárgyává nem tétetett ? (/,2551 I88J. B. számhoz) Határozat. 1. Tekintetbe véve, hogy az 1880. évi XXXVII. t.-c. 45. §-a értelmében bűntettek és a kir. törvényszékek hatáskörébe utalt vétségek esetében csak a törvényszéknek a vizsgálat megindítását vagy folytatását rendelő határozata, továbbá a kir. táblának azon határozata ellen, mely által a kir. törvényszéknek vád alá helyezést rendelő határozata helybenhagyatik, nincsen további felebbvitelnek helye; tekintve, hogy ezen törvényszabály a vizsgálati fogság fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló határozatokra nézve a felebbvitelt a legfelső fokig nem zárja ki : tekintve, hogy korlátozás hiányában a vádlottnak ugy mint a vádlónak felebbezési joga minden fokon csorbítatlanul fennállónak tekintendő; és végre tekintettel arra, hogy az egyéni szabadság biztosítása ugy az állami rend, a vagyon- és személybiztonság a jogorvoslati jognak ilyképeni fenntartását addig is, míg a törvényhozás a bünfenyitő eljárás szabályozása iránt intézkednék, egyaránt szükségessé teszi: ezen okból a vizsgálati fogság iránti határozat még az esetben is felülvizsgálandó, ha a bűnvádi vizsgálat elrendelését kimondó, illetőleg a vád alá helyezést elrendelő határozat felebbezés tárgyává nem tétetett. 2. 3. Tekintetbe véve, hogy a kir. Curia a vád alá helyezést kimondó határozatot az lö80 évi XXXVII. t.-c 15. §-a értelmében csak akkor vizsgálja felül, ha a kir. tábla az elsőbirósági határozatot nem hagyta helyben és csak annyiban, mennyiben az felebbvitel tárgyává tétetett; hogy e szerint azon esetben, ha a vizsgálati fogság fenntartása vagy megszüntetése iránt kifejezetten felebbezés nem érvényesíttetett, a vádhatározatnak erre vonatkozó része annyival kevésbé képezi a legfőbb birói elbírálás tárgyát, mert a vádlott felmentésével egyenértékű vizsgálat megszüntetési határozat helybenhagyása, vagy a kir. Curia részéről való kimondása ezzel együttesen a fogságnak is azonnali elenyésztetését foglalja megában, a vádhatározatnak helybenhagyása esetében pedig az alsóbiróságnak a letartóztatásra vonatkozó intézkedése marad érvényben annyiban és mindaddig, mennyiben az a fennebbi 1. pont alatti határozat rendelkezése alá nem esik; tekintve végre, hogy a vizsgálati togság elrendelése, fenntartása, megszüntetése vagy újból elrendelése tekintetében az eljárás minden fokozatában leginkább az eljáró elsőfokú bíróság van azon helyzetben, hogy a vizsgálat fejleményei szerint határozhasson, korlátlanul fennhagyatván ez ellen ugy vádlottnak, mint vádlónak felebbezési joga, mindezeknél fogva a kir. Curia nincs hivatva, hogy a vádhatározatnak az lsso : XXXVIT. t.-c. 4:». S-/mak esetében való felülvizsgálásával a vizsgálati fogságra vonatkozó intézkedése iránt hivatalból és akkor is rendelkezzék, ha az a felebbezésben panasz tárgyává nem tétetett. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsának 1887. évi ápril hó 22-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi október hó 7-én tartott teljes ülésben. <;.">. szám. /. Köz- vagy magánokirathatnisitást követ-e cl azon postaszolga, a ki a kézbesítés végett hivatalánál fogva átvett postaküldeményt visszatartván, a felfedezés meghinsitása céljából azon hivatali könyvbe, melyben a küldemény átvevőjének az átvételt elismernie kell. ennek (a címzettnek) nevét hamisan vezeti be ? Esetleg: 2. Köz- vag-y magánokirathamisitást kóvet-c el a küldeményt átvevő, ha a postaszolgának a fennebb említett hivatali könyvébe dolosusan hamis aláirást vezet be.' {9,1 Jj! 1S86. B. számhoz.) Határozat. Tekintve, hogy okirat alatt — legyen az köz- vagy magánokirat — a dolog természete és az 18GS : LIV. t.-c. negyedik