A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 44. szám - Nemesi jogok kifejezés alatt a regalejog értendő-e?

JOGESETEK TARA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 44. számához. Budapest, 1887. október 30-án. Köztörvényi ügyekben. A peros feleknek joirnkban áll a már meghozott és jogerős Ítéletei közös egyetértéssel hatályon kiviil helyeztetni és az ügynek újabb tárgyalását kérelmezni. V Kolozsvár városi kir. járásbíróság; (1886. szeptember 14-én, 1,911. p. sz. a.) Dr. Weisz Miksa ügyvéd által képviselt V. Izsáné kereskedői cég felperesnek dr. ísacu Aurél ügyvéd által védett II Jakab alperes o.lleui 107 frt 25 kr. iránti sommás perében itélt. Alperes felperes cégvezetőjének főesküjétől feltételezetten elmarasztaltatik. A marosvásárhelyi kir. ítélő tábla: Az elsőbiróságnak fennidézett számú Ítélete az annak alapjául szolgáló birói eljárással együtt az 1881 : L1X. t.-c. 39. §-ának 0. pontja alapján hivatalból megsemmisíttetik; mert a fennforgó peres ügyben azon bíróság idei szeptember 6-án 4,809. sz. alatt már ítéletet hozott, azon Ítélet pedig perreudszerü uton, u. m. igazolás, perújítás vagy felebbezés utján hatályon kivül helyezve nem lévén — az eljárási szabályokat az elsöbiróság lényegesen megsértette, midőn az idei szeptember 14-én felvett jegyzőkönyv szerint a peres felek részére az ítélettel már elintézett peres ügyet újból tárgyalta s abban új ítéletet hozott, miért is a felebbezett ítélet és az arra vonatkozó eljárás az 1881 : L1X. t.-c. 40-ik §-a értelmében megsemmisítendő volt. A m. kir. Curia (1887. október 6-án 594/87. p. sz.) A kir. itéló tábla végzése megváltoztatván, az elsőbirósági ítélet s anuak alapjául szolgáló birói eljárás hivatalbóli megsemmisítésének helye nem találtatik, az eljáró elsöbiróság ítéletének azon része, mely szerint az 1S86. évi 4,809. szám alatti ítélete hatályon kivül helyeztetett, érvényben hagyatik és nevezett másodbiróság utasittatik, hogy ezen pert érdemleges vizsgálat alá vegye. indokok: A másodbirósági végzés megváltoztatandó volt, mert a törvény a peres feleket attól, hogy az ítélet által megállapított joguktól elállhassanak és a már meghozott ítéletnek hatálytalanná leendő kijelentését és az ügynek újabb tárgyalását kérelmezhessék, el nem zárja; nem forgott fenn tehát jelen esetben törvényesen elégséges ok arra, hogy a 4,809/86. számú ítéletnek jogerőre emelkedése előtt meghatározott perbeli eljárás és ennek alapján meghozott elsőbirósági ítélet hivatalból megsemmisíttetik. Ennek folytán az elsőbirósági ítéletnek azon nem neheztelt részét, mely szerint a 4,809,86. sz. alatti ítélet hatályon kivül helyeztetett, érvényben hagyni s a másodbiróságot a per érdemében való felülvizsgálatára utasítani kellett. Jelzálogos keresetek elbírálása nem tartozik a bagatell bíróságok hatásköréhez. (Illetőségi összeütközés.) A m. kir. Curia : Azon illetőségi összeütközésre vonatkozólag, melv B. Sándor s társai felpereseknek R. Mózes alperes ellen 27 frt 30 kr. bekebelezett követelés kielégítésének tűrése iránt indított keresete felett a kir. járásbíróság, mint polgári s ugyanezen járásbíróság, mint kisebb polgári peres bíróság közt felmerült, — értesíttetik a kir. járásbíróság, hogy a m. kir. Curia az említett kereset elbírálására a kir. járásbíróságot, mint polgári bíróságot mondta ki illetékesnek. Mert a kereset nem egyszerűen pénz követelésnek az adós elleni megítélésére, hanem a jelzálog-tulajdonos ellen van irányozva, azon célból, hogy ez utóbbi a bekebelezett követelésnek a jelzálogból leendő kielégítése tűrésére köteleztessék. Az ily jelzálogi kereset pedig nincs az 1877 : XXII. t.-c. 11. §-ban azon ügyek közt elősorolva, a melyekre a kisebb polgári peres ügyek bir'ájának korlátozott hatásköre kiterjed. (1887. október 2»". 8,660. p. sz.) 9 Ezen érdekes, de nézetünk szerint helytelen legfőbb itélöszéki ítéletre felhívjuk olvasóink figyelmét. A szerkesztőség. Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Bérlet mint kereskedelmi ügyiéi. (K. T. 262. §.) A trencséni kir. törvényszék: A kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság illetékessége leszállittatik s a kereset felperesnek mellékleteivel együtt visszaadtni rendeltetik. Indokok: Felperes keresetét a kereskedelmi bíróság előtt a kereskedelmi eljárást szabályozó igazságügyminiszteri rendelet 7. §-ának 3. kikezdése alapján indította meg. E pontja az eljárási rendeletnek azonban csak tévedésből idéztethetett, mert a kereset tartalmából kitüuőleg a kereset a kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság előtt az eljárási rendelet 6-ik §-ának 3. pontja értelmében indítottnak tekintendő. Minthogy pedig a K. T. 262. értelmében alkalmi egyesülés alatt olyan társaság értetődik, mely közös haszon vagy veszteségre egy vagy több kereskedelmi ügylet tekintetében keletkezett, a kereset előadása szerint azonban felperes Lieszkowecz községhez tartozó partját a Kisutcza folyónak vette bérbe, jogot nyervén ez által, az ottan kikötő talpasoktól bizonyos díjat szedni | s ezen bérlethez fogadta társul alperest, mely viszonyból a kerej seti követelés származott; de a bérlet kereskedelmi ügyletet nem képez : a felperes által állított társas viszony a kereskedelmi törvény értelmébeni alkalmi egyesülésnek nem tekinthető. .Miért az alperesi kifogásoknak helyt adni s ezen bíróság illetékességét leszállítani kellett. (18t>6. április 20-án 3,165. sz.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. itélő tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatja, alperes kifogásának elvetése mellett a trencséni kir. törvényszéket mint kereskedelmi bíróságot ezen perben illetékesnek jelenti ki s a további eljárásra utasítja. Indokok: Az a kérdés, hogy a felek között alkalmi egyesülés létre jött-e, mint a per érdemére tartozó, ezúttal eldönthető nem lévén, az elsöbiróságilag kifogásolt tárgyi birói illetékességét az 1881. évi kereskedelmi eljárási rendelet 6. §-ának 3. pontja, továbbá 7. §. értelmében az elsöbiróság végzésének megváltoztatásával meg kellett állapítani. Mert a K. T. 262. §-a csak oly ügyletekre nyer alkalmazást melyek közvetlenül ingatlanok tekintetében keletkeznek, de nem alkalmazható oly esetre, mint a jelenlegi, midőn a követelés alap: jául szolgáló jogviszony felek között önállóan és az ingatlanra vonatkozó szerződéstől eltekintve, harmadik személyek közt a bérlemény használata iránt jött létre. (1S86. június 26-án, 5,566. sz.) A magyar kir. Curia: A rnásodbiróságnak végzése az abban felhozott okoknál fogva helybenhagyatik. (1886. évi október 14-én, 1,022. váltószám.) Az olyan óvás, mely nem a váltóbirtokos, hanem annak ineirhatalniazott ügyvédje nevében vétetik fel, szabályszerűnek nem tekinthető. A szolnoki kir. törvényszék (1886. évi szeptember hó 23-án 1,310/87. p. sz.) : Dr. Mandel Ignác ügyvéd által képviselt i T. Samu felperesnek dr. Deutsch Adolf ügyvéd által védelmezett V. I. D. elleni 200 frt váltótőke s járulékai iránt indított perében itélt: Alperes V. 1. D. által 4,488/1886. szám alatt előterjesztett kifogások elvettetnek, a 4,051/86. sz. alatt hozott sommás végzés I továbbra is érvényben hagyatik, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1887. évi február 21-én, 7,020/87. p. sz. a.) Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, az 188t>. | évi április 22-én, 4,051. sz. alatt hozott sommás végzés hatályon kivül helyezése mellett felperest alperes ellen érvényesített visszkeresetével elutasítja, stb. A m. kir. Curia (1887. évi október 5-én, 051/87. sz.): A másodbiróság fentebbi számú és keletű ítélete helybenhagyatik. Indokok: A beperesitett A. alatti váltóra vezetett forgatmány szerint a váltó lejárata és az óvás kivétele idejében fel-