A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 43. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 7. r.

360 A JOG. megsérteni nem szabad, ha a valódi szónok nevét kiérdemelni I r.karja. Szívesen járulunk ennek előmozdításához, a midőn szerző munkáját ajánljuk. Dr. Siiller Mór. Vegyesek. Az igazságügyminiszterium ti/, évi működéséről szóló jelentés, mely a bíróságok statisztikáját is tartalmazni fogja, mint halljuk, még ezen év folyamában fog közrebocsáttatni a nevezett minisztérium által. Üdvözöljük legmelegebben a minisztériumnak ezen elhatározását. A telekkönyvi enquete f. hó 12-én, 14-én és 17-én folytatta tanácskozásait, elintézte »a betétkészitési munkálat felosztását és a munkálat egész lefolyása alatt megtartandó általános elveket és szabályokat« tárgyazó II. részt (9—38. §-ok) egészen és a III. részben az 58. §-ig haladt. A következő fontosabb elvekben történt megállapodás. Telki szolgalmak, melyek a tagosítás előtti nyilvánkönyvi állapotra vonatkozólag vannak bejegyezve, a mennyiben az uralgó s a szolgalmi telek fejében az úrbéri rendezés alkalmával más területek adattak ki, a betétek szerkesztésekor megszüntethetők ugyan, de csak az érdeklett felek meghallgatása folytán és beleegyezése alapján. A helyszínelés alkalmával nem telekkönyvezett vagy a helyszínelés óta képződött területeket a tényleges birtokosok javára kell ugyan bevezetni (törv. 12. §-a), de egyúttal fel kell jegyezni az ily területekre vonatkozó minden igényt, pert és végrehajtási eljárást. Úgyszintén átvezetendő a betétbe minden perfeljegyzés általában, ha mindjárt a feljegyzés a telekkönyvi rendeletnek és a 11. számú teljes-ülési curiai döntvénynek meg nem felel és oly perre vonatkozik, mely feljegyzés tárgyául tulajdonképen nem szolgálhat. A törvény 15. §-a szerint a B. lap szerkesztésénél az ingatlan tényleges birtokosának tulajdonjoga bejegyzendő, ha a tényleges birtokos az ingatlannak megszerzését »a telekkönyvi tulajdonos által kiállitott«, de bekeblezés alapjául nem alkalmas eredeti okirattal igazolja. A törvényben a tulajdonos elhalálozása óta s a birtoklás kezdete óta megállapított 3 évi s lü évi határidők visszafelé, a jegyzőkönyv felvételének napjától számitandók, mely jegyzőkönyvben annak a kérelemnek az előterjesztése történik, hogy a tényleges birtoknál fogva a tulajdonjog bejegyeztessék, illetőleg a melyben megállapíttatik, hogy a törvény értelmében ilv bejegyzés szüksége fenforog. A tényleges birtok alapján tulajtionul nyert ingatlannak tehermentes bejegyzése nemcsak a jogosult által szóval tett, hanem az ez által kiállított írásbeli nyilatkozat alapján is fog történhetni. A tényleges birtoknak helyhatósági bizonyitványnyal vagy a bizalmi férfiak nyilatkozatával való, a törvény szerint kivánt igazolását a telekkönyvi tulajdonos beismerése nem fogja pótolni. A törvény 24. §-a akként értelmeztetett, hogy az abban a kataszteri részletes felmérésre, a tagosításra, arányosításra és úrbéri rendezésre nézve említett különböző állapotok a betétszerkesztési munkálatok sorrendje tekintetében nem általában az egész országra, hanem csak az egyes törvényszéki területeken belül értendők. Az igazságügyminiszter successive ki fogja jelölni a törvényszékeket, melyeknek területén a betétek szerk esztendők és a kijelölt törvényszéki területen belül azon kérdés tekintetében, hogy mely községekben foganatosítandó előbb az eljárás, a 24. §-ban felállított szabályok lesznek az irányadók. Arra nézve, hogy mi módon történjék legcélszerűbben a közönség kitanitása a betét-szerkesztési munkálat célja s az abból ugy a nyilvánkönyvileg jogosultakra, mint a tényleges birtokosokra háruló előnyök iránt; mily módon ébresztessék fel a közönségnek a munkálat iránti érdeklődése és miképen tétessék figyelmessé a közönség az öt a törvény értelmében megillető jogokra és jogorvoslatokra? e részben az elhatározás a miniszternek marad fentartva. Végre kijelentetett, hogy az egy körjegyzőséghez tartozó több községre nézve a helyszínén való eljárás, közvetlenül egymás után következő határidők kitűzése mellett egyesítve lesz foganatositható. A Curia bűnügyi II. tanácsának elnöke az u. n. ö nbiráskodás kérdését teljes-ülés elé vitte. Az eset, mely a teljes-ülés határozatának alapjául fog szolgálni, a következő. Egy béres valami kárt tett a gazdaságban s úrnője a bér kifizetésekor a kár fejében levont 25 krt. A béres eltávozott és rövid idő múlva visszajővén atyjával, követelték a 25 krt. Midőn az asszony vonakodott, a béres lecsavart az ajtóról egy darab vasat, atyja pedig kiragadta az asszony kezéből az ásót s ezzel távoztak. Az első fok lopást állapított meg, a kir. tábla felmentést mondott ki. E tárgyban a teljes-ülés, mint lapunk zártával értesülünk, nov. bo 11-én fog tartatni. A kérdések formulázása a következő: »Ha valaki a végből, hogy magát kártalanítsa, illetőleg akár valódi, akár csak vélt követelését kielégítse, annak ingó dolgát, a kinek ellenében követelése fennforog, vagy ezt fenforogni véli, azon dolog birtokosától vagy birlalójától, ennek beleegyezése nélkül, eltulajdonitási céllal elveszi: megállapitja-e ezen cselekmény a lopásnak a btk. 333. §-a szerinti tényálladékát ? Esetleg : Megszünteti-e a lopás tényálladékát, vagy büutethetőségét azon körülmény, hogy a tettes a cselekményt a fenkiemelt indokból, vagyis akár valódi, akár vélt követelésének kielégítése indokából — »önbíráskodásból t — követte el?« Előadó: Dr. Kelemen Mór kir. curiai biró, Boronkay Ignác \. ker. járásbiró ur, ki valóban nem eléggé méltányolható buzgósággal törekszik a járásbirósági igazságszolgáltatást minden irányban gyorsítani és javítani a budapesti ügyvédi kamarához átiratot intézett, melyben véleményt kért a végrehajtók hivatalos órája tárgyában. A választmány Sztehlo Kornélt bízta meg az ügy előadásával, kinek javaslatára a következő átirattal felelt a kamara: Köszönettel fogadván Tekintetességcdnek ezen Ügyvédi Kamarához f. é. 746. eln. sz. a. a végrehajtói hivatalos órák beosztása tárgyában intézett felhivásában az ügyvédi kar iránt tanúsított jóakaratát, a kérdés érdemében van szerencsénk válaszolni, hogy a Tekintetességed által kifejtett érveket méltányolva, mi sem tartjuk célszerűnek, ha a végrehajtók hivatalos órái a délelolt 11 —12 óra közötti időben tartatnak, mert tény, hogy az által a végrehajtók munkájukban zavartatnak és teendőiket gyakran félbeszakítani kénytelenek, de nem tartjuk célszerűnek a délutáni 2 — 3 óra közötti időt sem, mert ezen idő az átalánosan szokásos irodai munkaidőn kivül esik és sem a végrehajtóktól, sem az ügyvédtől, illetve irodai személyzettől követelni nem lehet, hogy ezen, szokás szerint pihenésre szánt időben hivatalos teendőket végezzen. A kamarai választmány tehát, tekintettel arra is, hogy a délelőtt elintézett végrehajtási kérvények és megkeresések még az nap foganatosíthatók legyenek, legcélszerűbbnek véli, ha a végrehajtók hivatalos órája délután 3—4 között tortatik meg, semmikép sem tartja azonban a reggeli 8—10 óra közötti időközt elfogadhatónak, mert ezen időben az ügyvéd és személyzete más teendőkkel lévén elfoglalva, nem ér rá a végrehajtókat felkeresni s mert ezen beosztás mellett a nap folytában elintézett végrehajtási kérvények csak a következő napon lennének foganatosithatók. Miután azonban a végrehajtások körüli intézkedések gyakran szükségessé teszik, hogy az ügyvéd az iktató-, kiadó- és irattári hivatalokban értesítést nyerjen, a délutáni órákban pedig ezen hivatalokban nem adatik értesítés, arra is kérjük tekintetességedet, hogy a mennyiben ezt az ügykezelés megengedi, elrendelni szíveskedjék, miszerint ügyvédeknek és ügyvédjelölteknek az összes segédhivatalokban d. u. 3 — 4 óra között is adassék értesítés. A budapesti ügyvédi kör november 6-án d. e. 11 órakor évi rendes közgyűlést tart a Ferenciek bazárjában levő saját helyiségeiben A napirend tárgyai: 1. A választmány évi jelentése. 2. A számvizsgálók jelentése a mult év számadásairól s a kör vagyonáról. 3. Három számvizsgáló választása a legközelebbi rendes közgyűlés elé terjesztendő számadások megvizsgálása végett. 4. Az évi költségvetés megállapítása. 5. A tisztviselők s 36 választmányi tag megválasztása. G. Netaláni egyéb indítványok tárgyalása. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt ez év első felében 107-en tettek vizsgát; képesittetett 101, visszautasittatott li. Szept. elején 11-en tettek vizsgát, mindannyian képesittettek. A f. hó végén tartandó vizsgára 14-en jelentkeztek. A jogakadémiák köréből. A pécsi püspöki lycaeum jog- és államtudományi karának special-kollegiumai a jelen félévben: I Kötelmi jog, Szeredy József. Szerzöijog, Mutschenbacher Viktor. Az újkori államtan alapelvei, Bors Emil. Politikai pártok, ugyanaz Az önkormányzati intézmények összcliasonlitása, Schaurek Bódog, fogyasztási stattstika, ugyanaz A mezei gazdaság közgazáászati jelentősége, Mihályffy Ernő. A pénz-, hitelés bankügy, ugyanaz. Törvényszéki orvostan, Kohárits Károly. — A kecskeméti jogakadémián a. jelen félévben a következő speciálkollégiumok tartatnak: Oklevél-, címer- és pecséttan, Dékány István. Törvényszéki orvostan, Nagy Mihály. A társulási intézmények a nemzetgazdaságtanban, Szigethy Lehel. A nemzetgazdaság története Magyarországban, ugyanaz. A jogi tanulmány Németországban. A marburgi egyetem rektora, az ismert kriminalista dr. Liszt Fer., egy beszédében a jogtanulmány reformjáról is nyilatkozott. Sötét színekben fcsté a tanult) ifjúság hanyagságát s a komoly tudományosság utáni törekvés hiányát. Poroszországban rosszabbul áll a dolog mint Ausztria és