A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 41. szám - Közjegyzői okirat vagy tárgyalási jegyzőkönyv

338 A JOG. dassák, hanem az épület tulajdonosai jogosítva vannak, a telek után fizetendő évi taksát s ezzel a telek tulajdonát is megváltani. Az udvartelki birtokok jogviszonyának szabályozása tárgyában egy törvényjavaslat is készült, melynek értelmében az épülettulajdonos által fizetendő váltságtőkét azon összeg képezné, mely az évi tartozások húszszoros összegéből >/,. résznek beszedési és kezelési költség fejében való levonása után fenmaradt. Dr. Gyürky Géyzay nagy-tapohsányi ügyvéd. Ausztria és külföld. Svájci jogviszonyok.* Sajátszerű és a Svájcon kivül nem igen ismert és még kevésbé utánzott a bíinvizsgálatok vezetése. Ez, mint már emiitettem, rendesen a vádhatóság közegeire, a helytartóságokra és csak kivételesen (terjedelmesebb és bonyolultabb esküdtszéki ügyeknél) a vádkamara által külön kirendelt vizsgálóbíróra van bizva. A vizsgálatok ezen módja annál feltűnőbb, mert a helytartók és segédeik nem tanult jogászok és szakemberek, hanem a nép által választott és qualificatióhoz nem k ö t ö 11 tisztviselők. És mégis, vajmi ritkán történik itt visszaélés vagy nagyobb hiba, ritkábban mindenesetre, mint a par excellence jogászok hazájában. A szakavatottság hiányát pótolja a józan ész, a kötelességérzet, valamint a nyert utasítás hü betartása. A vizsgálat vezetése az államügyészség jogaihoz is tartozik, sőt még a községi elöljáróság is köteles megfelelelő díjazás mellett egyes bünvizsgálati cselekményeket véghezvinni. Politikai jelentőségű bünpereknél az államügyészség jelentéseit a kormánytanácshoz terjeszti be és ettől nyeri utasításait. Esküdtszéki ügyekben a vizsgálati iratok a helytartóság részéről az ügyészséghez tétetnek át intézkedés végett, mely az eljárás beszüntetéséből vagy a vádkamara elé terjesztett vádinditványból áll; járásbíróság elé tartozó ügyekben is az ügyészség jóváhagyásának van fenntartva a vád elejtése a helytartóság részéről. A beszüntetett vizsgálat költségei a kincstárt, a feljelentőt vagy a terheltet is illethetik; ez iránt az illetékes bíróság vagy vácikamara a vádhatóság indítványa folytán határoz. Ha nem a terheltre hárul a költség visszatérítése, a vádhatóság indítványa és a bíróság határozata egyúttal arra is irányul, vájjon mily kártérítés ítélendő meg a terheltnek a vizsgálat által neki okozott kellemetlenségekért. (Umtriebe.) Ily kártérítés a terheltnek az államkincstár pénztárából megfizetendő, de a feljelentő is kötelezhető annak megtérítésére. Ha a vádhatóság a vizsgálatot elrendelni, vádat emelni, vagy azt folytatni nem akarja, sőt hanyag eljárása esetére is a károsultnak szabadságában áll az ügyészség vagy kormánytanácsnál panaszt emelni, de ily panasz nélkül is jogában álla bűnpert folytatni, ha óvadékot tesz le a perköltségek és a vádlottnak felmentése esetén fizetendő kártalanítási összeg erejéig. Ily esetben a vizsgálat a járásbirósági elnök vagy egy bírósági tag által folytattatik, kik ebbeli működésükért a vádkamara által k ü 1 ö n díjaztatnak. A vizsgálatok, még ha letartóztatás esete fenn sem forog, leggyorsabban befejezendő!;, késleltetések a felügyelő hatóság által megtoroltatnak. A mennyiben a vizsgálatot vezető közegnek tevékenysége nem csupán rendőri teendőkre : a tényállás kiderítésére és bizonyítékok megszerzésére szorítkozik, hanem tárgyalásokra és tanuhallgatásokra is kiterjed, alkalmat kell nyújtania ugy a terheltnek, mint a károsultnak ezen tárgyaláson megjelenhetni és a tanukhoz az ügy kiderítésére szolgáló kérdéseket intézhetni. Az érdekeltek magukat ezen tárgyalásnál védők által képviseltethetik, de az eljárás ez által nem késleltethető vagy akadályoztatható. Az iratok betekintése a vizsgálat folyama alatt az érdekeltek által nem követelhető, de a vizsgálat vezető közeg által szabad belátása szerint engedélyezhető. Letartóztatás rendőri kihágás esetében csak csavargóknál rendelhető el, a kik óvadékot letenni nem képesek ; vétségeknél, melyek nem vonnak maguk u'án fegyházbüntetést, az előleges letartóztatás csak jelentékenyebb ügyben és szökés veszélyének * Az elözö közleményeket 1. a »Jog« 38., 39. és 40. számaiban. esetében, collusio megakadályozására pedig legfölebb 14 napi időtartamra rendelhető el. Fegyházbüntetést maga után vonó esetben az előleges letartóztatás szabály. Járásbirósági ügyekben 8 napon, esküdtszéki ügyekben pedig 14 napon túl terjedő vizsgálati fogság esetében, — ha vád időközben nem emeltetett, — a fogság tartamának meghosszabbítása a járásbirósági elnök, illetve a vádkamara jóváhagyásától függ; ezek egyúttal a határidőt is állapítják meg, melyen belül a vád emelendő vagy a terhelt szabadlábra helyezendő. A vád benyújtása után is ugyanezen hatóságok határoznak a vizsgálati fogság fentartása iránt. A letartóztatott 21 órán belül kihallgatandó és neki alkalom szolgáltatandó az őt terhelő — és vele teljesen és határozottan közlendő — gyanuokok megerőtlenitésére. Felmentő körülmények azonnal kipuhatolandók és a terhelt ennek alapján vagy szabadlábra helyezendő, vagy pedig — a vizsgálati fogság elrendelése vagy fentartása mellett — illetékes birájának átadandó. A vizsgálati fogoly étel, ruházat és foglalkozás tekintetében az elitélt rabokkal egy és ugyanazon bánásmód alá esik, azonban már a vizsgálat folyamán választhat védőt, kivel a vizsgálati hatóság engedélyével szabadon és ellenőrzés nélkül értekezhetik. Ha letartóztatása már 14 napon túl terjed, ezen engedély különös ok nélkül meg nem tagadható. A főeljárás megindittatik a vádinditványnak a vádhatóság vagy magánpanaszos részéről való benyújtásával. A járásbíróság elnöke és esküdtszéki ügynél a vádkamara határoz ennek elfogadhatósága és egyúttal a vizsgálati fogságban lévő terheltnek fogságban maradása, feltétlen vagy feltételes szabadlábra helyezése iránt. E perctől kezdve a periratok az érdekelt felek és képviselőik által betekinthetök és részükre költségükre másolatok is készíthetők. A vádhatóság a főeljárásban peres fél annak összes jogaival és kötelességeivel. A felek vagy tanuk sértése, fenyegetése és a valódi tényállás elferdítése nincs megengedve, sőt a vádlónak kötelességében áll nemcsak a terhelő, de a mentő körülményeket is felhozni, járásbirósági tárgyalásra 6 óránál, esküdtszékinél pedig 20 óránál távolabb lakó tanuk beidézése és kihallgatása, rendkívüli eseteket kivéve,, mellőzendő. Önként jelentkező tanuk kihallgathatok, díjazásra azonban igényt nem tarthatnak. (Folytatjuk.) Dr. Révai Lajos. Vegyesek. Az igazságügyi palota építése, melyről mint egészen közel állóról beszéltek már, ugy látszik, pénzügyi nehézségek miatt abba marad. Jövőre is tehát csak a »Fortuna« marad meg fenyítő bírósági helyiségnek. Az örökjogi javaslatra vonatkozólag — mint a jogtudományi Közlöny« írja — a kormány szándéka az, hogy a javaslat tárgyalását a jogügyi bizottság október végén kezdené meg s folytatná lehetőleg naponkiuti ülésekben a delegatio ülésezése alatt is. Ha februárig a bizottság elkészül, ugy a budget és az eshetőleges pénzügyi törvényjavaslatok után a ház azonnal felvehetné az örökjogi javaslatot. Előadónak dr. Szivák Imre van kijelölve. Az életbeléptetési törvényt, melynek szerkesztésével dr. Dell'Adami Rezső van megbízva, a képviselőház a második ülésszak elején fogja előreláthatólag tárgyalni. Az ügyvédek és közjegyzők száma Ausztriában. A folyó évben az ügyvédek száma egész Ausztria területén 2,7ü<S-ra emelkedett, kik közül 1,721-en az ügyvédi kamarák és törvényszékek székhelyén, 987-en pedig a többi helyeken végzik a jogvédelmet. A mult évhez képest a szaporodás 69. Számra nézve az első helyet foglalja el a bécsi ügyvédi kamara 773 taggal, ahol is 3,01 5 lakosra esik egy ügyvéd. Legközelebb áll ehhez a prágai ügyvédi kamara 651 taggal, itt 8,502 főre esik egy ügyvéd. A harmadik helyen áll a brünni kamara 227 taggal, vagyis minden 9,486 lakos után egy ügyvéd, mig a lembergi ügyvédi kamarának 152 tagja van, s minden egyes ügyvédnek a lakosok közül 17,541 személy felel meg. Ezután következik a gráczi ügyvédi kamara 145 taggal, 8,369 lakosra esik egy ügyvéd. A trieszti ügyvédi kamarának 87 tagja van és 5,333 lakosra esik egy ügyvéd. — A közjegyzők száma egész Ausztria területén 1887. évben 1,086-ot tesz ki, mely szám a mult évihez képest 8 szaporodást mutat. A közjegyzők közül 217 a törvényszékek és közjegyzői kamarák székhelyén (utóbbi 34 van), 869 pedig a többi helyeken működik. Minden 20,409 lakosra esik 1 közjegyző.