A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 38. szám - A bűnjelek kezelése a bíróságoknál

3 Ki A J OG gondoskodik, két titkárból és a száratisztből (Rcgistrator), a ki I 15,000 fraucnyi óvadékot letenni tartozik. Ezek a főtörvényszék által 6 évi időtartamra választatnak. Az irodatisztek, számra három, csak 3 évre lesznek megválasztva. A jegyzőkönyvvezető irodaliszt tanácsadó szavazattal bir a főtörvényszék és kamaráinak azon gyűlésében, melyben a jegyzőkönyvet vezeti. Két szolga, valamint a szükséges irodai segédszemélyzet egészíti ki a főtörvényszék személyzetét. A szolgákat is a főtörvényszék egy-egy évre választja. A felcbbviteli kamara hatásköre kiterjed : a) semmiségi panaszokra a járásbíróságok és járásbirósági elnökök jogérvényes polgári és büntetőjogi határozatai, továbbá á csődbirák határozatai iránt; b) felebbezésekre és felfolyamodásokra a járásbíróságok és vizsgálóbirák polgári perben) és büntető ügybeni eljárása és 1-sö [ fokú határozata ellen; e) a csődbirák és járásbíróságoknak csödügybcni eljárása és | határozatai ellen beadott felfolyamodásokra. Ítél végül az önvallomást tevő vádlottak iránt és határoz a járásbirósági tüntető ügyek tárgyában beadott perujitási kérvé- j nyékre nézve. A felfolyamodási és vádkamara polgári ügyekben utolsófokúlág határoz a járásbirósági elnökök jogeiejíí határozatai ellen beadott semmiségi panaszok és I-söbirósági határozatok ellen beadott felfolyamodások iránt, úgy a sommás eljárásban, mint csődügyekben. A vádkamara határoz a vádnak az esküdtszék elé való j terjesztése iránt. Mindazon functiót, mely a főtörvényszék egyik kamarájának külön fenntartva nincsen, ez egészében végzi. Utolsófokúlag határoz semmiségi panaszok és felfolyamodások iránt az esküdtszék, kereskedelmi törvényszék és vádkamara Ítéletei és határozatai tekintetében, határoz az esküdtszék és felcbbviteli kamra Ítéletei ellenében beadott perujitási, büntetésátváltozási és elengedési, polgári és más jogokba való visszahelyezési, illetékességi, összeütközési és kegyelmi kérvények stb. iránt. A semmitőszék határoz a főtörvényszék Ítéletei és határozatai ellen, továbbá a felebbezési és felfolyamodási kamarák ellen beadott semmiségi panaszok iránt. (Folytatjuk.) Dr. Révai Lajos. Irodalom. A magyar állani közigazgatási joga. Kézikönyv a joghallgatók és szigorlók számára, irta dr. Csiky Kálmán, jogtanár a i József-műegyetemén. I. kötet. Bevezetés és általános rész. A magvar állam közigazgatási szervezete. Budapest, 1888. Pallas irod. részvénytársulat nagy 8° 11 és 2(i:S lap ; ára 2 frt. Szerző a joghallgató* és szigorló ifjúság speciális igényei- | nek megfelelő kézikönyvet óhajt nyújtani. Az elméleti tant ille- j tőleg követi Stein Lőrinc alapvető jelentőségű munkáját (Verwal- j tungslehre und Handbuch der Verwaltungslehre). Igyekezete oda irányul, positiv joganyagot egy használható kézikönyv rendeltetéséhez képest feldolgozni. Vegyesek. V törvénytelen gyermekek szüleinek anyakönyvi bevezetése körül követendő szabályok.* Xr. 1561. Normae in matriculari iuscriptionu parentum prolium illegitimarum observandae. E substratis horsum matricularibus extractibus observare licuit, invaluisse in quibusdam A Dioecesis huius parochiis usnm scu potius abusum, patrem illcgitimae prolis in rubricam pro nominibus parentum destinatam inseribendi, ex quo deinde fit, ut illegitima proles nomeu patris usurpet, ad quod tamen gerendum nullum jus habét. Secundum doctrinam juris canonici, conformem juri patrio, páter nomen familiae suae in prolem a se progenitain duplici solum modo transfundere potcst et quidem 1. per matri monium legitimum, quod cura matre prolis contrahit quodve radicem constituit juriuin ex matrimonio legitimo in proles redundantium, inter quac principalem occupat locum, quod progenitae ex matrimonio proles nomen patris sortiantur. 2. )*er adoptionem perfectam, ad normám vigentium in patria legum peractam. * A budapesti fővárosi árvaszék kitűnő elnöke <lr. S i p ö c z László lapunk f. évi 9. számában megjelent érdekes és nagyfontosságú cikke folytán, az esztergomi érseki szentszék indíttatva érezte magát a cikkben kifej- J tett érvek helyességét elismerve, ezen fontos körirat kibocsájtására, melyet jelentőségénél fogva olvasóinkkal ismertetni kellemes kötelességünknek tar- j tunk. A szerkesztőség. \ Quodsi itaque páter naturális prolem suam illegitimam cum oonsensu competeutis auctoritatis civilis adoptat, proles acquirit jus assuraendi et gerendi nomen patris ipsam adoptantis. Praeter hos cluoa casus, nomen patris per spontaneam dumtaxat, ast auctoritate concernentis jurisdictiouis roboratam nominis prioris commutationem potest derivari in prolem, quando se haec nomen suum cum indultu ministeriali commutat et loco illius nomen patris assumit. Hic tamen casus, ad jus familiare, de quo nunc agitur, non spectat. Mis ex jure praejactis manifestum est, inseriptionem ínatricularem parentum illegitimae prolis ita institui debere, ne ex inseriptione ipsa proles illegitima ansam sibi sumeré et jus formare queat gerendi nomen patris, vei ne jurisdictiones variae, ad quas extractus matricularis pervenit, per id, quod patris nomen in rúbrica parentum occurat, in errorem inducantur, proliqüe illegitimae nomen patris tribuant. Quotiescunque itaque ]>atcr prolis illegitimae occasione baj)tistni, vei post collatum jam baptismum eoram tcstibus deciarat prolem, de qua agitur, esse suam ipseque in matriculam baptisatorení ceti páter inseribi cupit, inseribendus utique est ast non in rubricam parentum, sed in rubricam observationum. Per hanc inseriptionem cvitantur superius ex[)ositae confusiones, et juribus quoque illegitimae prolis, quae illa relate ad patrem suum naturalem, praecipue intuitu alimentationis et e.ducationis habét, consulitur. Est haec quad patrem. Quod vero matrem illegitimae prolis attinet haec in rubricam parentum non tantum cura sno nomine et cognomine est inseribenda, sed inseribi aduotarique ibidem debent insuper locus domicilii et originis atcpie nomina utriusque parentis. Alterum, (]uod animadvertere licuit est modus, (juem multi DD. Curatorum praesertim in poptilosioribus parochiis, in signanda legitimitate vei illegitimitate prolis sequuntur, quive in eo consistit, qnod concernentem rubricam, apposita solumodo virgula notent. Similes inscriptiöues jam non una vice ansam praebueruut maximis confusionibús, quac facile evitare poterunt, si rubriea legitimitatis vei illegimitatis, non parva dumtaxat lincola, sed voeabulis degitimus* vei »illegitimus« expleatur. Quod semper fieri debuisset, atque ut dcinceps inotnisse fiat, praesentibus districtiin dispono et jubeo. Strigonii, die 25-a Ecbruarii, 1887. Adjuk itt a körirat magyar szövegét is : Ide beterjesztett anyakönyvi kivonatokból kitüut, hogy ezen érseki egyházmegye némely plébániáiban azon gyakorlat, vagy helyesebben visszaélés terjedt el, melynél fogva a szülök neveinek szánt rovatba a törvénytelen származású gyermek atyjának neve iratik be, miből folyólag a törvénytelen gyermek az atya nevét bitorolja, noha e név viselésére semmi joga sincs. AZ egyházjognak a hazai törvényekkel összeegyező tanai szerint az atya családjának nevét az általa nemzett gyermekre csak két módon képes átruházni, és pedig: 1. törvénves házasság által, melyet a gyermek anyjával köt és mely a törvényes házasságból származó gyermekekre átszálló jogok gyökerét képezi, melyek közt első helyet foglal el azon jog, hogy a házasságból származó gyermekek az atya nevében részesülnek ; 2. örökbefogadás által, mely az életbenlevő hazai törvények értelmében jön létre, mert ha a természetes atya törvénytelen gyermekét az illetékes világi hatóság engedélyével örökbefogadja, a gyermek örökbefogadó atyja neve felvétele és viselésére jogotszerez. A felsorolt két eseten kívül az atya neve a korábbi névnek önkénvtes, de az illetékes hatóság engedélyével megerősített megváltoztatása által ruházható át a gyermekre, ha t. i. ez nevét miniszteri engedélyivel megváltoztatva, az atya nevét veszi fel. Ez azonban a most szóban forgó családi jog körébe nem tartozik. A kifejtett jogelvekből kiderül, miszerint a törvénytelen gyermeknek az anyakönyvbe való beiratásának úgy kell történnie, hogy a törvénytelen gyermek magából a bevezetésből az atya vezetékneve viselésére ürügyet és jogot venni képes ne legyen, és hogy a különféle hatóságok, melyekhez az anyakönyvi kivonat kerül, az okból, hogy az atya neve a szülők rovatában előfordul, tévútra ne vezettessenek, és a törvénytelen gyermeket atyja vezetéknevén ne nevezzék. Valahányszor tehát a törvénytelen gyermek atyja a keresz teléskor vagy azután tanúk előtt kijelenti, hogy a kérdésben levő gyermeknek ő az atyja és ilyen minőségben magát a kereszteltek anyakönyvébe beíratni kéri, mindenesetre bevezetendő, — de nem a szülők, hanem az észrevételek rovatába.