A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 34. szám - A közösség megszűntetésének legegyszerűbb módja

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 34. számához. Budapest, 1887. augusztus 21-en. Köztörvényi ügyekben. Vízlefolyást, habár az huzamos időn át türetett, de ha nem alapszik szolgalmi jogon, a telektulajdonos jogosítva \an földhányás által a saját telkén meggátolni. A sz.-kereszturi kir. járásbíróság: (1886. október 19. 1.971. sz. a.) H. Györgynek M. György elleni sommás visszahelyezés iránti percben következőleg itélt: Felperes keresetével elutasittatik stb. Indokok: Miután jelen esetben, mint a birói szemle igazolja, a per tárgyát szolgalmi jog nem képezi s a tulajdonosnak jogában áll dolgát szabadon kénye szerint használni: az által, hogy alperes a saját telke védelmére földhányást emelt s igy a hegyekről lefolyó viztől telkét elrekesztette, jogsérelmet el nem követett, szabadságában állván felperesnek saját telkét hasonló eljárással védelmezni; ez okból felperes keresetével elutasítandó. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla: (1887. febr. 22. 7,750. sz. a.) az első bíróság neheztelt Ítélete megváltoztattatik s alperes köteles az eddig telkén keresztül folyt viznek járását gátló akadályt ulletve töltést) eltávolítani s a viznek korábbi lefolyását helyreállítani és 4 frt 50 kr. kárt felperesnek megfizetni stb. 1 n d o kok: Alperes beismerésével perrendszerüen bizonyítva van, hogy telke felett levő hegyről az útban összegyűlő viznek a telkén keresztül lefolyását töltéssel elzárta, a kihallgatott felperesi tanuk vallomásával bizonyítva van, hogy a víz az előtt régi időtől fogva alperes telkén keresztül folyt le és hogy a víz addigi lefolyásának elzárásával felperes telkére húzódott, a keresethez mellékelt s alperes által nem kifogásolt becsülevéllel pedig bizonyítva van, hogy felperes a víz eddigi lefolyásának megváltoztatása miatt 4 frt 50 kr. kárt szenvedett, mindezeknél fogva, tekintve, hogy alperes önhatalmú cselekménye következtében felperes a telkének eddigi vízmentes használatában megsértetett, a keresetnek helyet adni kellett stb. A m. Uir. Curia: (1887. július 19. 5,199. sz. a.) A marosvásárhelyi kir. itélő tábla ítélete megváltoztattatik és az első bíróság ítélete indokaiból hagyatik helyben stb. Bagatell bíróság és igénykeresetre való illetékesség. (Illetékességi összeütközés.) A m. kir. Curia: (1887. július 20. 5,323. sz. a.) Révai testvérek czégnek Dragos György elleni 30 frt 20 kr. és jár. iránti végrehajtási ügyében a budapesti IV. kerületbeli kir. járásbíróság, mint kisebb polgári peres ügyekben eljáró bíróság és a budapesti I. ker. községi bíróság között fölmerült illetőségi összeütközés folytán az ezen végrehajtás folyamán bejelentett igény feletti bíráskodásra a végrehajtást foganatosított budapesti I. ker. községi bíróságot jelöli ki illetékesnek ; mert az 1877. évi XXII. t.-c. 71. §-a első bekezdésében határozottan intézkedik az iránt, hogy az ezen törvényben kijelölt bíró által hozott marasztaló ítélet alapján foganatosított végrehajtás folyamán lefoglalt tárgyakra bejelentett igény és pedig az idézett §-ban tüzetesen körülirt eljárás szerint s az abban foglalt hatálylyal azon bíró által döntendő el, ki a végrehajtást foganatosította, ez pedig a fenforgó esetben a per bírája által a végrehajtás foganatosítására az 1878. évi február 4-én kibocsátott belés igazságügyministeri rendelet 18. ij-a értelmében illetékesen megkeresett budapesti I. ker. községi bíróság volt, ennek tehát ezen igény feletti bírói illetősége kétségbe nem jöhet stb. Bizonyos ingatlan jövedelmének határozatlan idötartartamra terjedő átengedése dologbani jogot nem képezhetvén, ezen jog telekkönyTileg be sem kebelezhető. A veszprémi kir. törvényszék (1886. febr. 27. 8861. sz. a.) Dr. Kenessey Pongrácz ügyvéd által képviselt N. József felperesnek, Kelák István ügyvéd által képviselt V József alperes ellen ingatlanok haszonváltási jogának megítélése és telekkönyvi biztosítása iránti perében. Felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes azon állításának bizonyítására, hogy ő a kenései 522., 523. és 882. sz. tjkvekben mindenütt A + 1. sorsz. a. felvett ingatlanokat alperesnek, mint vagyontalan mostoha fiának saját zselléri birtokának zálogjogi lekötése mellett fölvett kölcsönpénzből oly feltétel alatt vette meg, hogy ezen megvett birtokok haszonélvezete a vételár kifizetése végett felvett 600 frt kölcsönnek visszafizetéséig őt, felperest illetendik; alperes határozott tagadásával szemben tanukra hivatkozott még a válaszirathoz 3/. a. mellékelt, az enyingi kir. jbiróságnak 104/84. kp. sz. a. kelt ítéletére, melyet a kenései 882. sz. tjkben A + 1. sorsz. a. felvett ingatlan használatába kp. per uton visszahelyeztetett, nyilván beismervén, hogy ezen fentartás sem a vételi szerződésekbe, sem egyes okiratba nem foglaltatott és a kenései 522. sz. és 882. sz. tjkönyvekben fölvett ingatlanokra alperes tulajdonjoga a kérdéses haszonvételi jog fentartásának biztosítása nélkül be is kebeleztetett. A hivatkozott tanuk közül Cs. István állítja is, hogy a kérdéses ingatlanokat felperes vette, V. Zsófia és V. János pedig azt vallják, hogy azokat alperes vette és mindhárom egybehangzólag vallja, hogy. a vételárt felperes kölcsönpénzből adta alperesnek és hogy alperes abban egyezett meg felperessel a birtokok megszerzése alkalmával, hogy azok haszonvétele alperest nem illeti addig, míg a kölcsön visszafizetve nem lesz. Ezen tanúvallomások daczára sem volt azonban a kereseti kérelem megítélhető, mert tekintve, hogy a tanuk mint felperes mostoha gyermekei és alperes érdekeinek szemben, ellenérdekű rokonok, alperes által indokoltan kifogásoltattak; tekintve, hogy vallomásaik részben a kereseti állásponton túl terjeszkednek, a mennyiben felperesnek holtig tartó haszonvételi jogát bizonyítják, tehát méltán aggályos vallomásoknak tekinthetők, a haszonvételi jog a jelen concret esetben csakis akkor volna felperes részére megállapítható, ha igazoltatott, ha teljesen bizonyittatott volna, hogy a kérdéses birtokok vételárát 600 frtban felperes adta volna alperesnek a haszonvételek fentartása mellett és ezen 60u frtnak kielégítése végett alperes a birtokok haszonvételének átengedésére magát formaszerint kötelezte volna. Ámde azon feltétel létezését, hogy a 6U0 frtos birtokok vételárát alperesnek felperes adta és a haszonélvezetek fentartása mellett adta, csak a fent nevezett felperesi tanuk vallják, ezeknek vallomásuk azonban e részben döntő bizonyítékul nem vehető, mert azon felül, hogy vallomásaik aggályosak, eltekintve attól is, hogy a tanuk vallomásaik, illetve vallomásaik alapját meg nem jelölők, felperes maga is beismeri, hogy a kérdéses birtokok vételára nem tett 600 frtot, s különösen mert F. Sándor és K. István tanuk vallomásai, valamint a viszonválaszhoz 3,. a. mellékelt, valódiság tekintetében nem kifogásolt árvaszéki beutaló végzés az alku megtételének és a vételárak kifizetésének alperes által személyesen történt eszközlését bizonyítják. Minthogy pedig ekként a 600 frtnak felperes által alperes részére a birtok vételárául történt feltételes átadása nem bizonyittatott s igy a keresetbe vett haszonvételi jog megállapithatásának alapja elesett: ennélfogva önkényt elesik a másik feltétel is, vagyis az, hogy alperes a kérdéses birtokok haszonvételének átengedésére magát kötelezte volna, mert ezen kötelezettségeket felperes mint a 600 frt átadásának ellenértékét állította fel, s a haszonélvezeti jog megítélését ez alapra fektetve kérte. A haszonvételi jog telekkönyvi biztosítása, mint másodrendű kérdés, a kereset első részének elutasítása mellett további indokolást nem igényel stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. október 7. 15,644. sz. a.) Az elsőbiróság ítélete megváltoztattatik, felperesnek a kenése 522. sz. tjkbeD + 1. sor, a kenései 523. sz. tjkben + 1. sor és a kenései 882. sz. tjkben AL I. sorsz. a. irt ingatlanokra haszonvételi joga megállapíttatik és alperes tartozik tűrni, hogy felperes