A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 31. szám - A közösség megszüntetésének legegyszerűbb módja

A JOG. 261 megállapítás tárgyát képezi az, vájjon a felmentés a vádbeli cselekmény tényálladékának hiányán, vagy pedig a tényálladék megállapítása mellett a jogi beszámítás, vagyis a büntethetőséget kizáró okon, például jogos önvédelemnek, végszükség esetének vagy a becsületsértés nyomban viszonozott kölcsönösségének fenforgásán alapszik-e ? tekintve, hogy az esküdtekhez intézett II. és IV. kérdés, miután azokban a minősítés és vétkesség kérdése összefoglaltatott, az előbb jelölt követelményeknek, de különösen az elj. szab. 60. §-a rendelkezésének és az ennek alapján fejlődött szakadatlan gyakorlatnak meg nem felel, ezenfelül pedig halmozottságánál fogva alkalmatos az esküdteket azon tévedésbe vinni, mintha a vádbeli cselekmény tényálladékának megállapítása esetében a vétkesség okvetlenül mindig kimondandó lenne és így lényeges formasértést képez: az esküdtszéki tárgyalás az azon alapuló ítélettel együtt a/, elj. szabályok 91. §. b) pontja alapján megsemmisíttetik és az eljáró esküdtszéki sajtóbiróság a 93. §. értelmében új esküdtszék közbenjöttével eszközlendő újabb szabályszerű eljárásra utasittatik. (1887. jun. 28. 5,530. sz. a.) A pancsovai kir. törvényszék gyakorlatából. A bpesti kir. itél("> tábla okirathamisitás büntette miatt gyanúsított G. K. s társa elleni bűnvádi ügyben következő végzést hozott: Tekintve, hogy az érvényben levő birói ügyviteli szabályok és a fenálló joggyakorlat szerint a bíróság az általa hozott határozatokat indokolni tartozik ; tekintve, hogy a kir. tszék a bűnvádi feljelentés visszautasítását semmivel sem indokolta s így nyilván szabálytalanul jár el; a kir. ítélő tábla az elsőbiróságnak 1885. okt. 13-án 4,605. sz. a. kelt végzését hivatalból megsemmisíti s a pancsovai kir. törvényszéket szabályszerűen indokolt határozathozatalra utasítja. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt június hó folyamán 26-an jelentkeztek, kik közül 1 visszalépett, 1 visszautasittatott és 24 képesittetett. A nagyváradi kir. jogakadémián 1886/7. tanév első felében 65 joghallgató volt beirva és pedig az I. évfolyamra 26, II. évfolyamra 19, államtudományi tanfolyamra 5, jogtudományira 15. A második félévben be volt irva 61 és pedig I. évfolyamra 24, 11. évfolyamra 18, államtudományira 4, jogtudományira Í5. Osztöndíjt élvezett a téli félévben 17 hallgató 1,140 frtnyi, a nyári félévben 16 hallgató 986 frtnyi összegben. A jogakadémián működött 7 rendes, 1 rendkívüli és 3 magántanár. A 12 kötelezett tantárgy hetenkinti 72, illetve a II. félévben 64, a 10, illetve 11 nem kötelezett tárgy hetenkinti 17, illetve 22 órában adatott elő. A seminariumi oktatás terén: Gaius olvasása, a statisztikai és közjogi gyakorlatok, a magánjogi esetek fejtegetése és a büntetőjogi seminarium című specialcollegiumok voltak. Tartatott összesen 68 vizsgálat; kitüntetéssel képesittetett 12, egyszerűen 47, nem képesittetett 4, felfüggesztetett 5. A könyvtár állománya az év végén 8,352 kötetet tett ki. Magyar ügyvéd Belgiumban. Hazánkfia: dr. Heller M. ügyvéd, kinek a hetvenes években igen kiterjedt ügyforgalmú irodája volt Pozsonyban, jelenleg mint ügyvéd, lirüszszelben él és az ottani ügyvédi egyletben több nagy figyelmet keltett fölolvasást tartott hazai jogunkról, különösen peres eljárásunkról is, melyek nyomtatásban is megjelentek. Ez év május havában a Holgiumban most napirenden lévő kérdés, tudniillik az ottani code civil 340. szakaszának eltörlése felett értekezett, mely az atyaság iránti kereshetőségi jogot megtiltja, l'árhúzamot von a belga és az osztrák és a mi jogunk közt és lándzsát tör az atyaság iránti keresetek megengedhetősége mellett. Reméljük, hogy hazánkfia kartársunk belga jogviszonyok felől — időnként egyet-mást közölni fog. Igrazságügymiuiszteri rendelet, a törvénykezési szünidő újabb szabályozásáról szóló 1887 : XXX. törvénycikk végrehajtása tárgyában 21,323;Im. 1887. sz. (Vége.) 14. §. A szünet alatt működő felebbviteli birák szabadságidejét az elnök, az illetők személyes igényeinek lehető figyelembe vétele mellett, rendszerint a szünet utáni időre jelöli ki, mely szábadságidő egyszer megszakítható. Azon birák, kik a szünet felét töltötték a szüneti tanácsban, a hátralevő szabadságidőt egyfolytában vehetik csak igénybe. A szabadsággal távozó bíráknál levő elintézetlen ügydaraboknak jegyzék melletti bemutatása iránt az elnökségek megfelelően intézkednek. 1 \ §. A segéd- és kezelő-személyzethez tartozó hivatalnokok szabadságideje a felebbviteli bíróságoknál rendszerint a törvénykezési szünidő alatt adandó ki. A szünidőn kivül csak azon hivatalnokok nyerhetnek szabadságidőt, kikre a közszolgálat érdekében a szünidő alatt szükség volt. 16. *?. A szünidőt élvező bíráknak a törvény 10. §-a alapján szükségessé vált behívásánál az illetők személyes körülményei és tartózkodási helyüknek a bírósági székhelytől való távolsága a felebbviteli biróságok elnökei által lehetőleg figyelembe veendők. 17. §. A felebbviteli biróságok elnökei törvényes szabadságidejüknek igénybevételét az igazságügyminiszternek előzőleg bejelentik. A felebbviteli biróságok elnökei a törvényes szabadságidőn kivül rendkívül felmerült sürgős esetekben előzetes bejelentés mellett nyolc napot meg nem haladó rendkívüli szabadságidőt vehetnek igénybe. 18. §. Az e. f. bíróságoknál a birák és bírósági hivatalnokok szabadságideje akként jelölendő ki, hogy az igazságszolgáltatás rendes menete biztosítva legyen. E mellett gond fordítandó arra, hogy a sürgős gazdasági munka, jelesen az aratás és szüret idején azok, a kik a föld- vagy szőlömívcléssel foglalkoznak, a munkától tömegesen el ne vonassanak : s ezen körülmény a szabadságidő kijelölésénél is kellő figyelembe veendő. 19. §. A 18-ik §. rendelkezésének figyelemben tartása mellett a kir. törvényszéki elnök a törvényszék kerületében alkalmazott bíráknak és bírósági hivatalnokoknak szabadságidejét a törvény által megállapított időtartamban az illetők kivánatát és személyes igényeiket (családi viszonyaikat) is lehetőleg figyelemben tartva, egyhuzamban vagy legfeljebb egyszeri megszakítással rendszerint a nyári (május—október) hónapokban jelöli ki. A járásbíróságok tagjainak szabadságolása az illető járásbirónak vagy helyett tesének meghallgatása mellett eszközlendő A segéd- és kezelő-személyzet tagjai szabadságidejét a törvényszéki elnök azon időben fogja rendszerint leadni, midőn a birák nagyobb számban való távolléte miatt távollétük az ügymenetre káros befolyással nincsen. 20. §. A kir. törvényszék elnöke rendkívüli szükség esetében a törvényszék kerületében alkalmazott birót vagy birósági hivatalnokot a 1*. §-ban említett körülmények figyelembevételével szabadságideje alatt is utasíthatja állásának elfoglalására. Az elnök ily időközi behívást tárgyazó intézkedését indokolni tartozik. Ezen elnöki intézkedésnek az illető biró vagy birósági hivatalnok azonnal megfelelni köteles, az ellen azonban 8 nap alatt az igazságügyminiszterhez intézendő felfolyamodással élhet. 21. §. A birósági elnökök intézkedései ellen benyújtott felfolyamodások az igazságügyminiszterhez késedelem nélkül felterjesztendök és a felfolyamodással megtámadott elnöki határozat hiteles másolatával, valamint az ezen határozat kézbesítését igazoló vétbizonyitványnyal felszerelendők. Az elnök a felfolyamodás tartalmára vonatkozó netáni észrevételeit jelentésében adja elő. 22. §. A kir. törvényszék elnöke azon felterjesztésében, a melylyel a maga részére szabadságidő engedélyezését kéri, indokolt javaslatot terjeszt az igazságügyminiszter elé az iránt, hogy helyetteséül melyik törvényszéki biró jelöltessék ki Az elnökhelyettes kijelölésénél az igazságügyi igazgatás érdeke mellett a kinevezési sorrend is szolgál irányadóul. Az igazságügyminiszter által kijelölt elnökhelyettes bízandó meg rendszerint az elnök által is az elnöki teendőkkel az esetben, ha az elnök, a törvény lt. §-a értelmében igénybevehető szabadságideje vagy betegsége miatt, az elnöki teendők teljesítésében akadályozva van. 23. §. Ha valamely biró vagy birósági hivatalnok szolgálata teljesítésében betegség vagy más ok miatt akadályoztatik, ezt a bíróság elnökének haladéktalanul bejelenteni tartozik. Ha ily akadály a bíróság elnökére nézve állott be, azt vagy ö maga vagy helyettese az igazságügyminiszternek késedelem nélkül bejelenti. Ezen jelentésében az is felemlítendő, hogy a bíróság vezetését ki vette át. 24. §. Ha a bíróság elnöke szabadságideje leteltével vagy betegsége megszűntével a bíróság vezetését átveszi, ezt az igazságügyminiszternek késedelem nélkül bejelenteni köteles. 25. §. Halasztást nem szenvedő és kellőleg igazolt szükség által indokolt esetben a felebbviteli bíróságnál alkalmazott birónak vagy birósági hivatalnoknak ezen bíróság elnöke a felmerült szükséghez mért rendkívüli szabadságidőt adhat, mely azonban nyolez napon túl nem terjedhet, a kir. törvényszéki elnök pedig a székhelyen alkalmazott birónak, járásbirónak, albirónak vagy birósági hivatalnoknak legfölebb öt napi rendkívüli szabadságidőt engedélyezhet. A törvényszék székhelyén kivül eső járásbíróság főnöke halasztást nem szenvedő esetben, a rögtöni távozást szükségessé tett körülményeknek a törvényszéki elnöknél való előleges bejelentése mellett, három napi rendkívüli szabadságidőt vehet igénybe s a vezetése alatt álló járásbíróságnál alkalmazott albiió és járásbirósági hivatalnoknak három napi rendkívüli szabadságidőt engedélyezhet. A törvényszék székhelyén kivül eső járásbíróság személyzetének ezen rendkívüli szabadságidejét, mely a törvényszék elnökének késedelem nélkül bejelentendő, az elnök igazolt sürgős esetben öt napra meghosszabbíthatja. A rendkívüli szabadság adását vagy igénybevételét azonban csak a család körében felmerült halál- vagy súlyos betegségi esetek és elemi csapások által előidézett események indokolhatják. 26. §. A fentebbi §-ban előirt eseteken kivül netalán előforduló s figyelmet érdemlő körülmények folytán szükségessé vált minden egyéb rendkívüli szabadságidő igénybevehetése végett előzetesen az igazságügyminiszter engedélye kérendő ki. 27. §. Az előző §-ok alapján engedélyezett rendkívüli szabadságok az azon évi rendes szabadságidőbe (szünidőbe) rendszerint beszámitandók. A mennyiben ily rendkívüli szabadságidő a szünet vagy törvényes szabadságidő teljes igénybevétele után adatik ki, erről az igazságügyi miniszterhez mindig azonnal indokolt jelentés teendő. 2t<. §. Az 186S. XL. és XLI. t.-c. rendelkezései alapján szorosan a hadkötelezettségből kifolyólag történt behivatás esetében, az időszaki fegyvergyakorlatokon eltöltött idő, a behívott biró vagy birósági hivatalnoknak szabadságolására befolyással nincsen. 2^. §. Az elsőfolyamodású törvényszékek elnökei a bíróság tagjai által szabadság vagy betegség miatt a szolgálaton kivül töltött időről az 1. és 2. sz. a. minta szerint kimutatást tartoznak vezetni, melyben a szabadság-