A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 29. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 4. r.

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 29. számahoz. Budapest, 1887. július 17-én. Köztörvényi ügyekben. Habár csak az <cyik örökös részére neveztetik ki ügyvéd ügygondnoknak, jogosítva van a hagyatékhoz tartózó aktiv követelések behajtására. A. budapesti YIIÍ—X. ker. kir. járásbíróság (1886. okt. 26. 14,957. sz.): Farkas György ügyvéd, mint özv.. G. Jánosné hagyatéki gondnoka felperesnek J. János és neje alperesek elleni 2U0 frt kölcsöntőke és jár. iránti perében alpereseket 70 frt tőke és jár. fizetésében elmarasztalta. A budapesti kir. itélő tábla (1887. márczius 16. 49,905. szám alatt): A kir. járásbíróság ítélete az 1881. évi 59. t.-c. 39. §-nak a) pontja alapján, a 40. §. alkalmazása mellett, az azt megelőző egész eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik és a kir. járásbíróság ai keresetlevélnek felperes részére leendő visszaadásra utasittatik. Okok : Az iratokból kitűnik, hogy felperes a 11,529/86. sz. a. beadott keresetet, mint néhai özv. G. Jánosné hagyatékának gondnoka nyújtotta be, minthogy azonban a hagyaték, mint ilyen jogi személynek nem tekinthető, mivel továbbá a hagyatékot jogszerűleg csak az örökösök vannak hivatva képviselni, felperes, mint nem érdekelt örökösök, de a hagyaték nevében fellépő gondnok, a pert perrendellenesen tette folyamatba s ez okból a kereset hivatalból lett volna visszautasítandó ; a kir. járásbíróság azáltal, hogy a keresetlevelet vissza nem utasította, hanem a per elbírálásába bocsátkozott, oly szabálytalanságot követett el, a minek következtében . . . ítéletét megsemmisíteni kellett, stb. A m. kir. Curia (1887. május 27. -3,719. sz. a.): A budapesti kir. itélő tábla végzése megváltoztattatik és nevezett másodbíróság a per érdemleges elbírálására utasittatik. Indokok : Tekintve, hogy a keresetlevélhez B. alatt csatolt tszéki végzés szerint felperesként fellépő Farkas György ügyvéd mint a néhai G. Jánosné hagyatékára nézve érdekelt egyik végrendeleti örökös J. Karolina részére kirendelt ügygondnok a fent jelzett hagyatékhoz tartozó cselekvő követelések behajtására a hagyatéki bíróság által utasíttatott, annálfogva nevezett ügyvédnek jelen kereset megindításához való joga kétségtelen, ama körülmény pedig, miszerint felperesként fellépett ügyvéd a keresetlevélben magát tévesen néhai G. Jánosné hagyatéka gondnokának nevezte, nem képez oly lényeges alaki szabálytalanságot, mely az első bírósági ítéletnek s az azt megelőző eljárásnak megsemmisítésére okul szolgálhat, a másodbiróság végzését a fentebbi módon megváltoztatni kellett. Napszám és munkabér közti különbség és több jogcímből származott összkövetelós iránt indított keresetek illetékessége. A körmendi kir. járásbíróság (1886. febr. 20. 497. sz.) : Diskay Kálmán ügyvéd által képviselt S. Ferenc felperesnek Stirling- József ügyvéd által képviselt N. Károly, utóbb N. József, özv. H. Györgyné, K. Ödön, K. Anna és N. Anna alperesek ellen 343 frt és jár. iránti perében felperest keresetével elutasította, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. szept. 29. 22,987. sz.): az első bíróság ítélete az azt megelőző összes eljárással együtt hivatalból megsemmisíttetik és az 1885. évi 1,593. sz. kereset felperesnek visszaadatni rendeltetik. Mert felperes keresetével az 1—4. tételekben felsorolt követelesekre vonatkozó részét napszám címén indította, melyben alpereseknek az általa jogelődjük javára hat éven át _ teljesített mezei munkák leendő megfizetésébeni marasztalását kéri; az 5—7. tételek alatt fesorolt faszállitás és fuvarra alapított követelése pedig együttvéve csak 35 frt 80 kr. összeget tesz ki. Tekintve pedig, hogy a gazda és mezei munkások vagy továbbá, hogy a felperesi keresetnek a faszállitás és fuvar címén 35 frt 80 kr.' iránt indított része az alapon, mert 50 frtot meg nem halad, az 1877. évi XXII. t.-cz. 11. §. szerint a kisebb polgári bíróság illetékessége alá esik : a kir. járásbíróság az által, hogy a jelen ügyben bírói illetőségét megállapította és a per ellátásába bocsátkozott, az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-nak b) és c) pontjába ütköző semmiséget követett el : minélfogva, stb. A m. kir. Curia ( 887. ápr. 28. 1216. sz. a.): a másodbiróság végzése megváltoztatik s ugyanaz a peres ügy érdemleges elbírálására utasittatik : mert felperes keresetét öt éven át teljesített munkálkodásai díjazásai iránt indítván, követelése oly napszámosi munkadíja iránt indítottnak, minőről az i876. évi VII. t.-c. 115. §-a rendelkezőleg nem tekinthető, következőleg ezen keresetének elbírálása a polg. bíró hatáskörébe tartozik ; és mert a faszállitás és fuvar címén követelt 35 frt 80 kr. iránti keresetét a fennebbivel együtt alperesek ellen keresetbe vett összkövetelésének megfizetése végett indítván, az nem önállólag, hanem a kereset egész tárgyával együtt és egészben bírálandó el, ilyképen pedig az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §-ának rendelkezése alá nem vonható. Számadástétel egyes üzletről midöu a felek közt ezen üzleten kivül mások közös keresztülvitele iránt szerződés létezik. A nagyváradi kir. törvényszék (1886. április 19., 1,728. sz. a.) Kiss Döme ügyvéd által képviselt T. Jánosnak, mint felhívónak személyesen védekezett Cseresnyés Albert I. r. alperes és ez által képviselt Ny. György II. r. felhívottak ellen számadás helyeslése iránt indított perében következő végzést hozott: Felperes keresetével elutasittatik s alperesek a felperes által beadott számadást helyeselni, illetve az ellen kifogásaikat előterjeszteni nem tartoznak. Indokok: Felperes nem tagadta meg, hogy a 2-/. a. szerződés alapján peres felek a jelen számadási ügy alapját képező szállítási ügyleten kivül még más faszállitásra is vállalkoztak s ezt teljesítették ; mindaddig tehát, míg felperes a 27- a. szerződés alapján kötött valamennyi faszállitási ügyletekre vonatkozó bevételek és kiadásokról összes és együttes számadását be nem adja, ezen a 2y. a. szerződés alapján kötött szállítási ügyleteknek csak egy részére vonatkozó számadás alaposan el nem bírálható. A budapesti kir. itélö tábla (1886. október 12., 27,167. sz. a.): Az elsőbiróság neheztelt végzésének megváltoztatásával a felhívásnak hely adatik és felhívottak az 1881 : LIX. t.-c. 86. §-ában felsorolt következmények terhe alatt kötelesek a felperes által beadott számadásokat helyeselni, vagy azok elleni kifogás;iikat a jelen végzés vételétől számítandó 60 nap alatt keresettel érvényesíteni. A költségek iránti intézkedés az érdemleges határozatra fentartatik. Indokok: Alperesek nem tagadták, de a 2-/. a. becsatolt szerződésből is kiderül, hogy a peres felek mű és ölfa előállítása és értékesítése céljából társasági jogviszonyba léptek és hogy a fa előállítása és szállításával felhívó lett megbízva és miután a fa előállításához szükségelt és felperes által átvett pénzekre, ugy az általa teljesített kiadásokra nézve természetszerűleg számadási viszony keletkezett és így számadásnak is van helye, alperesek kik a szerződés értelmében ugy a kiadásokban, mint a nyereségben egyenlő arányban részesek, a felhívó által beadott számadást vagy helyeselni, vagy kifogásaikat érvényesíteni kötelesek. Nem vehető figyelembe azon védekezés, hogy mindaddig míg felhívó a 2-/. a. szerződés alapján kötött valamennyi ügvletről számadását be nem adja, alperesek a jelen per tárgyát képező részletes számadást elfogadni nem kötelesek, mert egyrészt nem bizonyittatott, hogy ezen külön ügyletre vonatkozó számadás nem volna önállóan megvizsgálható és elbírálható és másrészt alperesek nem tagadták, hogy a többi ügyletekben a felhívottakon kivül más egyének is részt vettek és ezen csak a felhívottakat érdeklő számadás más és többeket érdeklő számadással össze nem bonyolítható, de különben is jogukban áll alpereseknek felhívó ellen az 1881. évi LIX. t.-c. 81. §-ában szabálvo-