A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 28. szám - A bűntett elleni küzdelem. Prins Adolf: Criminalité et repression című munkája nyomán. 3. r.

A J OG. 11! átvett 6., 7., 8. és 9. §-ai, melyek az alaptőkét az alapító magyar országos banknak vagyonbetételét s ezek értékét megállapítják s az elsőbbségi kötvényekről intézkednek, módosíttattak ; az idézett törvény megsértése azonban nem forog fenn; mert ezen szakasz szerint a törvényben kijelölt esetekben a tervezetből átvett intézkedések is módosíthatók, az alaptőke leszállítása s az elsőbbségi kötvények visszaváltása iránt tett intézkedések pedig a K. T. 209. és 166. §-aiban kijelölt esetek közé tartoznak. c) Megsemmisíttetni kéri felperes a megtámadott határozatot azért, mert az alaptökének 95%-kal lett leszállításával a magyar országos bank vagyonbetételének értéke a részvényesek kárára 95%-kal emeltetett, s hogy az ezen értékfelemelést tárgyazó határozat hozatalában a magyar országos bank is részt vett, s ez által a K. T. 156. §-a lett megsértve; ez állítás azonban alappal nem bir, mert felperes hallgatag beismerése szerint a társaság vagyona az elhatározott alaptőkeleszállitás folytán is érintetlenül marad, s az országos bank mint részvényes az alaptőkeleszállitás által a többi részvényesekkel egyenlő mérvben van érintve s mert betétértékének emelkedéséről akkor, midőn épen ezen betét egy részét képező elsőbbségi kötvények visszaváltása határoztatott el, szó sem lehet; mert ebből folyólag törvénysértést nem képez az sem, hogy az országos bank a megtámadott határozat ho/.atalában részt vett. d Megsemmisíttetni kéri felperes a megtámadott határozatot azért, mert az országos banktól megváltandó függő követelések mennyisége pontosan meg nem állapíttatott; ezen körülmény azonban magában véve a határozat megsemmisítésére okul annál kevésbé szolgálhat, mert az, hogy az országos bank függő követelése mennyit tesz ki, a határozat érdemét, vagy az alaptöke leszállítását, ennek újbóli kiegészítését s az elsőbbségi kölcsön s függő adósságok beváltását s illetve kifizetését nem érintő mellékes kérdést képez. Végre megsemmisíttetni kéri felperes az alapszabályok módosítása iránti határozatot azért, mert a közgyűlés a módosítást az igazgatóságra bízta, ez pedig minden esetben a közgyűlés hatáskörébe tartozik; ezen állítás alaptalansága azonban magából az A. alatti közgyűlési jegyzőkönyvből is kitűnik, mely szerint az alapszabályok módosítását a közgyűlés határozta el s csak ezen határozat foganatosítása bízatott az igazgatóságra. Ezeknél fogva a megtámadott határozatok hozatalával törvénysértés sem forogván fenn, azt pedig, hogy az alapszabályok sértettek volna meg, vagy hogy a hozott határozatok által felperes a többség előnyére károsodott, nem is állítván, felperest keresetével elutasítani kellett. (1886. nov. 22-én 34,919. sz-.) A budapesti kir. itélő tábla : A kir. ítélő tábla az első bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A K. T. 174. §-a minden egyes részvényest megillető azt a jogot, hogy a közgyűlés határozatát, ha az a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkezik, megtámadhassa, nem köti ahhoz, hogy a határozat a megtámadó részvényesre káros legyen. Miből következik, hogy a K. T. 174. §-a alapján indított pereknél, ha azok egyúttal nem kártérítés iránt is indíttattak, az a kérdés, hogy a határozat káros-e vagy sem, nem jöhet tekintetbe, hanem csak az képezi elbírálás tárgyát, hogy a kérdéses határozat a törvénynyel vagy alapszabályokkal ellenkezik-e, s ha ez esetek valamelyike fenforog, tekintet nélkül a károsodásra, a közgyűlési határozat sikeresen megtámadható. Ezek szerint az elsőbirósági Ítélet indokolásának azt a részét, melyben felperes elutasításának indokául az is felhozatott, hogy felperes nem is állította, hogy ö a kérdéses határozat által a többség előnyére károsodott, a kir. itélő tábla nem teszi magáévá, de az elsöbiróság Ítéletét mégis helybenhagyja az abban felhozott egyéb indokok alapján és azért: mert igaz ugyan, hogy az alapszabályok 7. §-ában foglalt az az intézkedés, hogy az elsőbbségi kötvények 34 év alatt kisorsolás utján törlesztendők, a G. alatt csatolt tervezetből vétetett át, a K. T. 179. §-a utolsó bekezdése szerint pedig az oly intézkedések, melyek az alapszabályokba a tervezetből vétettek át, a kereskedelmi törvényben kijelölt eseten kívül a közgyűlés által sem módosíthatók; de a K. T. 166. §-a világosan megengedi, hogy a részvénytársaság az elsőbbségi kötvényeket átalában visszaválthassa, tehát nemcsak kisorsolás utján töilessze, s igy a K. T. 179. §-a utolsó bekezdésének és 166. íjának egybevetéséből kétségtelen, hogy a közgyűlés az alapszabályoknak a tervezetből átvett azon intézkedését, hogy az elsőbbségi kötvények kisorsolás utján törlesztetnek, jogosult volt oly irányban módosítani, hogy azokat visszaváltja ; és mert az országos bank vagyonbetétele, (K. T. 156. §•) mint ezt a G. alatti okirat és felperes válaszirati beismerése igazolja, részint részvényekkel, részint elsőbbségi kötvényekkel már kiegyenlittettek, midőn tehát a közgyűlés azt határozta, hogy az elsőbbségi kötvényeket visszaváltja, nemcsak hogy a vagyonbetétel értékét fel nem emelte, de a vagyonbetételt nem is érintő határozatot hozott; végre mert az a körülmény, hogy a közgyűlésnek az A. alatti jegyzőkönyvben foglalt határozata az ott emiitett egyezségi feltételtől tétetett függővé, nem tesz annyit, mint ezt felperes állítja, hogy magának az alapszabálynak módosítása az igazgatóságra bízatott, hanem csak annyit jelent, hogy mindaddig, mig az igazgatóság azt nem bizonyítja, hogy a feltétel beállott, a közgyűlés által a feltételtől függőleg elhatározott alapszabály-módosítás keresztülvitelét nem kérheti. (1887. évi febr. 15-én, 8,241. sz.) A kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának ítélete az abban felhozott és felhívott okok alapján helybenhagyatik. (1887. május 5-én, 377. váltószám.) Bün-ügyekben. Ha vádlott elitélése annak beismerésére van alapítva, a beismerés egész terjedelmében, tehát nemcsak a vádlott hátrányára, hanem annak előnyére szolgáló körülményekre nézve is valónak elfogadaudó. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy mindkét alsóbb fokú bíróság marasztaló Ítélete, főleg a vádlott beismerésére van állapítva ; tekintve, hogy ily esetben a beismerés egész terjedelmében, tehát nemcsak a vádlott hátrányára, hanem annak előnyére szolgáló körülményekre nézve is valónak elfogadandó; ezekből kifolyólag : tekintve, hogy vádlott által első kihallgattatása alkalmával felhozott, az egész vizsgálat és tárgyalás rendén következetesen fentartott, mivel sem megcáfolt, sőt a vizsgálat adataiból merített és a másodfokú bíróság Ítéletében helyesen kiemelt ténykörülményekkel támogatott azon állítása, miszerint a korcsmából való távozása után annak udvarára történt megérkeztekor ő lett K. D. által váratlanul és elfogadható ok nélkül nemcsak megtámadva, hanem tettleg bántalmazva is, ugy, hogy még a vizsgálóbíró előtt VII. sz. a. tett előadása szerint is nyakán karcolások s csikós barázdák voltak észlelhetők, nem hagyhatván fenn kétséget az iránt, hogy erős felindulásban követte el a terhére eső büntetendő cselekményt; ugyanazért a budapesti kir. itélő tábla fenidézett keltű és számú ítélete, a büntetés kiszabására vonatkozólag azon változtatással, hogy N. J. vádlott a btkv. 307. §. 1. bekezdése alapján mai naptól számítandó három (3) évi börtönre ítéltetik, egyebekben illető indokainál fogva helyhenhagyatik. (1887. június 10-én, 1,012/887. b. sz.) Képezhetnek-e a csalárd és a vétkes bnkás bizonyos esetei halmazatot egymás közt 2 — A csalárd bnkás bizouyitása. — Súlyosító körülmények a vétkes bnkásnál. A veszprémi kir. törvényszék: K. Ignácot a btk. 414. §. 4. pontjába ütköző csalárd bukás bűntettében, továbbá a btk. 416. §. 3. és 4. pontjaiba ütköző vétkes bukás vétségében bűnösnek mondta ki és ezért a btk. 96., 98. és 415. §-ok alkalmazásával összbüntetésül 3 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre Ítélte. (1886. április 29-én, 1,769. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Tekintve, hogy a vétkes bukás vétségének helyesen megállapított esetei a nagyobb beszámítás alá eső csalárd bukás bűntettével anyagi bűnhalmazatban levő büntetendő cselekményt nem képeznek, hanem csak mint súlyosító körülmények jönnek figyelembe; tekintve, hogy e szerint összbüutetés kiszabásának jelen esetben nincsen helye: ezeknél fogva a kir. törvényszék Ítélete a büntetőtörvénykönyv 96. és 98. §-aira való hivatkozás mellőzésével, azon változtatás mellett hagyatik a fentebbiek szerint módosított, különben azonban elfogadott indokai alapján helyben, hogy az elsőbirósági Ítéletben kiszabott büntetés a csalárd bukás bűntettének képezi büntetését. (1886. évi június hó 21-én, 19,160. szám alatt.) A m. kir. Curia: Tekintve, hogy vádlottat a btkönyv 414. §-ának 4. pontjára fektetett vádra nézve azon körülmén}' látszik egyedül terhelni, hogy szabályszerűtlenül vezetett kereskedelmi könyveiből a szakértői vélemény szerint valószínűleg a vizsgálatnak lehetlenné tétele végett, több lap van kiszakítva, illetőleg kivágva s hogy azokból cselekvő és szenvedő vagyoni állapota s üzletének folyama ki nem vehető ; tekintve azonban, hogy vádlott elleu, határozott tagadásával szemben az, mintha ezen cselekményt azon célból követte volna