A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 27. szám - Több kérdés a végrehajtás foganatosítása körül 1. r.

A J fenthivatkozott rendelet 3. fcj-ának tüzetes rendelkezésével szemben a váltóbirói hatáskörre befolyást nem gyakorolhat. Jelen megtámadási kereset által egy, az adós lakhelyén teljesített végrehajtási cselekmény érvénytelenítése céloztatván, a polg. tk. rendt. 35. §-ának első bekezdésében felsorolt esetek joghasonlatosságánál és a dolog természeténél fogva a megtámadási kereset azon kir. törvényszék előtt is megindítható, melynek területén az érvénytelenittetni kivánt ügylet (biztosítási végrehajtás foganatosíttatott. Habár tehát a fenforgó megtámadási keresetre nézve nem csak alperesnek személyes bírósága illetékes, helyben kellett hagyni az elsőbiróság végzését, mert a debreceni kir. törvényszék mint váltóbiróság jelen keresetre nézve sem helyileg nem illetékes, sem nem bir arra nézve hatáskörrel. (1886. dec. 29-én, 4,851. sz.) A kir. Curia : Mindkét alsóbirósági végzésnek megváltoztatása mellett a debreceni kir. törvényszék mint váltóbiróságnak illetősége a jelen keresetre nézve megállapittatván, ugyanaz a keresetnek érdemleges tárgyalására és további törvényes eljárásra utasittatik. Indokok: A megtámadási keresetek illetőségére nézve a csődtörvény nem intézkedvén, azok, a mennyiben a megtámadási kereset kielégítési és biztosítási végrehajtás ellen intéztetett, mely ez esetekben a közadósnak jogcselekménvét helyettesíti, a budapesti kir. ítélő tábla által felhívott perrendtartás 35. §-a joghasonlatosságánál fogva azon törvényszék előtt is megindíthatok, mely a kielégítési, illetőleg biztosítási végrehajtást elrendelte; minthogy pedig jelen esetben az alperes javára a debreceni kir. törvényszék mint váltóbiróság által elrendelt biztosítási végrehajtás támadtatott meg: ugyanezen bíróságnak a keresetre nézve illetőségét meg kellett állapítani. (1887. május 6-án, 397. váltószám. Bün-ügyekben. Beszámitás két egyén gondatlansága által okozott tűzvész esetében. A győri kir. törvényszék (1886. ápril 19. 1,501. szám.) : P. Károly (52 éves földbirtokos) az ellene emelt s a btk. 425. §-ába ütköző gondatlanságbóli tűzvész okozás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik; ellenben S. Emánuel (42 éves rom. kath. okleveles gépész) a btk. 425. §-ába ütköző gondatlanságból eredt tűzvész okozás vétségében vétkesnek mondatik s ennek megtorlásául 4 havi fogházra és 200 frt pénzbüntetésre Ítéltetik, stb. Indokok: A vizsgálat adatai által felderített tényállás szerint beigazoltatott, hogy I. r. vádlott búzatermésének elcséplésével megbízta S. Manót; bizonyított tény továbbá az is, hogy S. Manó cséplőgéptulajdonos és okleveles gépész a cséplést elvállalta, a gép felállítására és a cséplésre nézve hatáskörében intézkedett; mig ellenben 1. rendű vádlottnak, mint ezt a bizonyítás adatai igazolják, a cséplés körül rendelkezése nem volt és szereplése csakis azon aggódó és tanácskodó nyilatkozatban állott, hogy nagy szél lévén, ne csépeljenek. Ezen aggodalmát azonban az okleveles gépész indokolatlannak tartván, I. r. vádlottat megnyugtatta s miután ez mint csépeltető a kötelességében álló vizhordatást megtette, helyzete és rendelkezése a tűzzel okozati összefüggésben nincs ; annál kevésbbé, mert a cséplés megkezdését a községi bíró, habár erről tudomással birt, be nem tiltotta ; mert továbbá S. Manó maga is beismeri, hogy a gép működése körül, mint ez egyáltalán mindenhol szokásos, a gépész, tehát egyedül ő rendelkezett; ezek folytán I. r. vádlott a gondatlanságból eredt tűzvész okozás vétségének vádja és következményei terhe alól felmentendő volt. Ellenben II. r. vádlott beismeri, hogy P. Károlytól és K. Józseftől aggódva figyelmeztettetett, hogy nagy a szél, ne csépeljen s ö mégis mint géptulajdonos és okleveles gépész, ezen nem szakértők által is felismert veszélyből eredett figyelmeztetést mibe sem véve, csépelni kezdett oly géppel, melyről a fedelet a szél lekapkodta s melynek szikrafogója a szakértők véleménye szerint veszélyes. Ezen vádlott gondatlansága tehát minden kétséget kizárólag igazolva lévén, a gondatlanságból eredett tűzvész okozás vétségében vétkesnek kimondani s tekintve, hogy őt mint szakértőt a figyelmeztetések ellenére nagyobb fokú gondatlanság terheli, az Ítélet rendelkező részében megszabott büntetéssel fenyíteni kellett, stb. A budapesti kir. itélo tábla (1886. június 28. 20,969. sz.): a II. r. vádlottra kiszabott pénzbüntetést, tekintettel annak anyagi viszonyaira, 30 frtra leszállította, egyebekben az I. f. bíróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta, stb. OG. 107 A m. kir. Curia (1887. június 10. 8,035. sz.): Tekintve, hogy L r. vádlott volt a gazda, ugy a pajtának, mint az abban levő búzatermésnek tulajdonosa s a csépeltető ; tekintve, hogy ezen vádlottnak, ugy a vizsgálat során, valamint a végtárgyaláson tett vallomása szerint is, ö nemcsak hogy maga is belátta a támadt nagy szélben a náddal fedett pajtánál a száraz búzakéve rakás mellett a gőzgéppel való csépeltetésnek komoly veszélyességét, de hallotta -azt is, midőn K. József tanú ebbeli aggályát szintén kifejezte U. r. vádlott gépész előtt, sőt maga K. István községi bíró is még idején figyelmeztette őt a könnyen bekövetkezhető nagy veszélyre; tekintve továbbá, hogy I. r. vádlott a falu közvetlen közelében gőzgéppel leendő csépeltetést a község elöljáróságának be sem jelentette, holott az neki, mint csépeltető gazdának kötelessége lett volna ; de ha még azt bejelentette és az az elöljáróság által nyilván megengedtetett volna is : neki mint csépeltető gazdának hatalmában és kötelességében állott volna, a bekövetkezett nagy szél tartama alatt, a tüzeléssel járó gőzgéppel való veszélyes csépeltetést minden körülmények között azonnal megszüntetni, illetve meg sem kezdetni; tekintve, hogy P. Károly vádlottat nem menti a gondatlanság vádja alól azon körülmény, illetőleg az á'Aala felhozott mentség, hogy II. r. vádlott okleveles gépész lévén, a felelősség egyedül ezt terheli: mert égő anyaggal, szélvész idejéa nádtetőzetü épület alatt és nagyobb mennyiségű száraz gabonakészlet közelében való tartózkodás és dolgozás rendkivül veszélyes voltának belátására különös szakértelem nem kívántatik; a tüzztl való dolgozás veszélyes voltát minden józan ember ismervén és Lelátván : ha valaki mindannak ellenére, hogy e veszélyt ismeri és látja, mégis akár egyedül, akár más személylyel együtt, a kiemeli körülmények és viszonyok között tűzzel dolgozik vagy dolgoztat: ez által felelőssé teszi magát mindazon következményekért, melyek ebből származnak s nem menti fel őtet azon, habár kétségtelen tény, hogy kívüle még egy más egyénnek is látnia és tudnia kellett a veszélyt. Ez esetben ugyanis nem egy, hanem két egyén gondatlansága forogván fenn : az eredmény nem az, hogy az egyiknek gondatlansága miatti felelősségét a másiknak gondatlansága megszünteti, hanem ellenkezőleg az, hogy két személy terheltetvén gondatlansággal, az eredményért mindenik felelős. Minthogv tehát I. r. vádlott, daczára a kiemelt tényeknek, egyenesen ő rendelte a gőzgép befütését és a cséplés megkezdését, illetőleg a fűtésnél és kezelésnél jelen lévén — mint gazda és rendelkező — a veszélyes cselekvőséget nem tiltotta el; minthogy ennek folytán és következtében, a mint ez előre látható volt, a cséplőgép gőz mozdonyának kéményéből kijövő tüzszikráknak a pajta nádfedelére hullása következtében a tűzvész nem sokára ki is ütött: I. r. vádlott ellen súlyos gondatlanság forogván fenn: e miatt a btk. 425. §-ába ütköző tűzvész okozás vétségében bűnösnek mondatik ki s két havi fogházra, valamint 30 frt pénzbüntetésre Ítéltetik: egyebekben, stb. A bizományos az által, hogy a bizomáuyi árúkat eladja és az azokért befolyt összeget saját céljaira használja, nem követ el sikkasztást. A megbízónak ez esetbeu a bizományos ellen csak polgári úton van kereseti joga. A budapesti kir. törvényszék (1886. május 14.19,2b9. sz. a.): Z. Sámuel 24 éves kereskedőt az E. Henrik kárára elkövetett, a btk. 355. §-ába ütköző s a btk. 356. §-a szerint minősülő sikkasztás vétségében, valamint a B. Sámuel kárára elkövetett, a btk. 330. §-ába ütköző és a 334. §. szerint minősülő lopás vétségében mondotta ki bűnösnek és ezért 9 havi fogházra és 2 évi hivatalvesztésre Ítélte. A budapesti kir. itélö tábla (1866- évi október 26-án 22,236. sz. a.): a kir. törvényszék Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A m. kir. Curia (1887. évi június 14-én 286. sz. a.): mindkét fokú bíróság Ítéletének részben megváltoztatása mellett, vádlott a btk. 335. §-ába ütköző s a 336. §-a szerint minősülő sikkasztás vétsége miatt ellene emelt vád alól felmentetik s vádlott a terhére fenmaradó lopás vétsége miatt két havi fogházra és egy évi hivatalvesztésre Ítéltetik. Egyebekben, stb. Indokok: , A vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint Z. Sámuel vádlott Éliás Henriktől mintegy 40 frt 24 kr. értékű árúkat vett át oly célból, hogy azokat mint bizományos árusíts:* el. a befolyó pénzt pedig a megbízónak adja át.