A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 26. szám - Házasságjogi szabályzat a polg. biróságok elé tartozó válóperekben. 3. r.

104 tétel felállítása által védekezik, hogy a fegyelmi eljárásnak mindaddig nem lehet helye, mig a szóban forgó kincstári követelés vagyonából bevehető, már pedig Bácska községében regáléja és Kaponyán birtoka van, mely vagyonoknak jövedelme jelenleg is a kincstár javára van közigazgatásilag lefoglalva. Ezen elörebocsátott tényállás kétségtelenül megállapítja a fegyelmi vétséget, mert az ügyvéd a reá bízott ügyekben híven, pontosan eljárni s ennélfogva a beadványokat a kellő bélyeggel ellátni s ez által ügyfelét leletekből reá származható minden hátránytól megóvni tartozik, mely ügyvédi kötelességet tagadhatlanul sérti azon ügyvéd, ki a bélyegcsonkitást feltűnő számos esetben űzi; már pedig a pénzügyigazgatóság panasza ellentmondást nem türöleg épen ezen esetnek fenforgását bizonyítja be a pauaszlott ügyvéd ellen és mert a bélyegcsonkitásnak feltűnő számos esetben történt elkövetése az ügyfélben megrendíti az ügyvéd iránti bizalmat és sérti az ügyvédi kar becsületét és tekincelyét. A fegyelmi vétség téuyálladékát meg nem szünteti psüaszlott ügyvédnek abbeli érvelése, hogy a kincstár követelése Xitelik vagyonából, mert e körülmény a minősítésre befolyással nem bír s annak idején pusztán enyhítésül szolgálhat, mii-el a kincstár követelésének kielégítésére szolgáló alapúak állítólagos létezése el nem enyészteti a fegyelmi vétség tényálla<Wkának fennebb kiemelt alkatelemeit. A m. Air. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1887. jun. 11. 263. sz. a): Tekintve, hogy a panaszos feljelentésben előadottak, a menn/íben a bélyeg- és illetékcsonkitásokat ügyvéd állandóbban, sőt roíntegy üzletszerüleg, vagy épen a felektől nyert költségelő-'eg mellett, azok megkárosítására gyakorolja, az 1874 évi XXXIV. t.-c. 68. §-a alá eső fegyelmi vétség tényálladéka megállapítására alkalmasak : tekintve továbbá, hogy panaszlott ügyvéd egyszerű nyilatkozatával a feljelentésben toglaltak megcáfolva nem lettek s épen az elrendelt vizsgálat lesz hivatva az ügy tisztába hozatalára szükséges adatokat megszerezni: ezeknél fogva az elsőfokú fegyelmi bíróság felebbezett határozata helybenhagy a tik. A m.kir. pénzügyi közigazgatási bíróság döntvénye. 37. s/hm. Abban az esetben, ha az eljátó perbíróság a perköltségeket k'ólesónösen megszüntette ugyan, vagy azok az Ítéletben nem említtetnek, de az ítélet után kiszabandó illeték viselésére kifejezetten csakis az egyik peres felet kötelezte, tekintettel a bélyeg s illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 6. $-ára és a cjj. J1. 6-ik pontjára, az ítélet után járó illeték csak az ítélet szerint fizetésre kötelezett féltől egészben, vagy mindkét peres féltől fele-fele részben kövctelhctő-c ? {Az j,pjT—S6. számhoz.) Határozat: Abban az esetben, ha az eljáró perbíróság a perköltségeket kölcsönösen megszüutetti', va°ry az Ítéletben azokat nem emiitette, de az ítélet után kiszabandó illeték yiselésére kifejezetten csakis az esryík peres felet kötelezte, tekintettel a bélyeg- és illetéktörvények és szabályok hivatalos összeállításának 6. §-ára és a 95. §. 6-ik pontjára, az ítélet után járó illeték nem az Ítéletben ennek fizetésére kötelezett féltől egészben, hanem mindkét peres féltől fele-fele részben követelendő. Indokok: Ugy a bélyegjegyekben, mint a készpénzben fizetendő ítéleti illetéknek mikor, minő mérvben és ki által leendő fizetése iránt a bélyeg- és illetéktörvények és szabályoknak törvényesen kötelező hivatalos összeállítása részletes és határozott intézkedéseket tartalmaz, még pedig az ítéletek létrejövetelével és tárgyával kapcsolatos és különleges körülményekre való tekintettel. A többi intézkedés között már az magában, hogy minden kiszabás alá tartozó Ítélet kivétel nélkül közlendő az illetékkiszabási vagy adóhivatallal illetékkiszabás végett, tanúsítja azt a célzatot, hogy az Ítélet után ki által teljesítendő és minő mérvű illetékfizetési kötelezettség megállapítása kizárólag a pénzügyi közigazgatás feladata. Az emiitett összeállítás 95. §-ának 6-ik pontja szerint ugyanis az ítéletnek a perköltségek iránt rendelkező része irányadó első sorban az ité'eti illeték fizetése iránti kötelezettségnek megállapítására ; de arra az esetre, ha az ítéletben valamely érték van oda ítélve, a perköltségekre való tekintet mellőzésével, követelhető az egész illeték attól, a kire az értéket az ítélet átruházza, ha csak uem igazolja azt, hogy a neki oda ítélt tárgyat vagy meg nem kapta, vagy abból annyihoz sem jutott, a mennyi a reá rótt illetéket fedezué. Ezzel az intézkedéssel kapcsolatban az illetéki díjjegyzék | 18-ik tételében tartalmazza mindazokat a gyakorlat eshetőségeinek megfelelő részletes és különleges intézkedéseket, a melyekhez képest a peres felek Ítéleti illetéket és mely mérvben s mi módon fizetni tartoznak. Az Ítéleti illeték tehát a törvényesített illetéki szabályok idézett eme tételes intézkedéseit szem előtt tartva s ebből folvólag a pénzügyi közig, igazságszolgáltatás álláspontjából semmikép sem azonosítható a szorosabb értelemben vett perköltséggel, mert habár az ítéleti illeték a peres felek terhére nehezedő kiadást képez, de a mig a perrendtartás tartalma szerint a perben illetékes polgári bíróság a keresetben vagy perbeszédekben és periratokban előatlott kérelem elbírálásával, a perköltségeknek ki által és minő mérvben való viselése iránt határozni köteles, addig az Ítéleti illeték, mint közadó iránti határozathozatalra nemcsak hogy utasítva avagy kötelezve nincs, de a bélyeg- és illetékek iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 6. §-a szerint annak meghatározása, hogy bélyeg- és jogilleték fizetendö-e vagy sem és minő mérvben ? a közig, pénzügyi bíróság kivételével birói eljárás tárgya nem lehet. Ha mégis az említett törvényes rendelkezések elleuére a polgári bíróság ítéletében az ítéleti illeték iránt a bélyeg- és illet, törvények és szabályok hivatalos összeállításának 95. §• 6-ik pontjának és netán az illetéki díjjegyzék 48. tételének tartalmától eltéröleg határozna, az ítéletnek az a része illetékkiszabás és pénzügyi közig, igazságszolgáltatási szempontból az Ítéleti illeték megállapításának alapjául kötelezőnek el nem fogadható. Egy olyan ítélet alapján egyik peres félnek a másik ellen visszkereset utján lehet érvényesíthető igénye, de abban az esetben is az illetékkiszabás végett mulhatlanul közlendő Ítélet tárgyához képest és pedig tekintet nélkül az Ítéleti illeték iránti tartalomra, ugy az illetékkiszabási hivatalok, mint a pénzügyigazgatóságok, de maga a pénzügyi közig, bíróság is egyedül a fennebb idézett törvényes intézkedések alapján köteles az ítéleti illetéket megállapítani. Mely körülményekből önként következik, hogy az Ítéleti illetéknek ki által és minő mérvben leendő fizetése iránt a polgári bíróság ítéleteit pénzügyi közig, szempontból feltétlenül kötelezőnek elismerni nem lehet, miután az ez iránti határozathozatal kizárólag a pénzügyi közigazgatás illetékeségi körébe tartozik. Hogy a polgári bíróságok legtöbb esetben maguk is osztják ezt a felfogást, tanúsítják az által, hogy Ítéleteikben az ítéleti illetéknek ki által és milyen mérvben leendő fizetése iránt rendszerint nem határoznak; hanem az illetékkiszabás céljából az ítéleteknek csak közlése iránt rendelkeznek és hogy ellenkező tartalmú Ítéletek csak kivételesen és szórványosan keletkeznek. Kzekből az indokokból kimondani kellett, miszerint: Abban az esetben, ha az eljáró perbíróság a perköltségeket kölcsönösen megszüntette, vagy az Ítéletben azokat nem említette, de az ítélet után kiszabandó illeték viselésére kifejezetten csakis az egyik peres felet kötelezte, tekintettel a bélyeg- és illetéktörvények és szabályok hivatalos összeállításának 6. §-ára és a 95. §. 6. pontjára az ítélet után járó illeték uem az ítéletben ennek fizetésére kötelezett peres feltől egészben, hanem mindkét peres féltől fele-fele részben követelendő. Kelt Budapesten, a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak 1887. évi június hó 8-án tartott teljes tanács-üléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak Budapesten, 1887. évi június hó 15-én tartott teljes tanács-ülésében. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Gegény Bertalan e., egri tvszék, bej. jul. 30, félsz, aug. 30, csb. Szilágyi Gábor, tmg. Szokolay Lajos — Raics Gyiiró e., zombori tvszék, bej. jul. 13, félsz. aug. 2, csb. Hettesheimer Henrik, tmg. dr. Pavlovics Jenő. — Stenger Simon e., temesvári tvszék, bej. jul. 6, félsz. jul. 20, csb. Yirter Antal, tmg. Lamberg Imre. — Stenger Bernát e., temesvári tvszék, bej. jul. 14, félsz. jul. IS, csb. Virter Antal, tmg. Lamberg Imre. — Gnttmann Salamon e., beregszászi tvszék, bej. jul. 6, félsz, jul. 18, csb. Tolvay Gyula, tmg. Godácsy György. Pályázatok : Szabadkai tvszéknél díjas joggyakornoki áll. jun. 28-ig. — Budapesti ügyészségnél alügyészi áll. jun. 29-ig. Topolyai kir. jbiróságnál al birói áll. jun. 29-ig. — Budapesti tvszéknél két jegyzői áll. jun. 29-ig. — Zilahi tvszéknél I[. oszt. jegyzői áll. jul. l-ig. — Szegszárdi tvszéknél II. oszt. jegyzői áll. jul. l-ig. — Pancsovai tvszéknél dijas joggyakornoki áll. jul. 15-ig. — Nagyváradi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. jul. l-ig. — Félegyházi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. jul. ló-ig. — Hodsághi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jul. f-ig — Nagybecskereki jbiróságnál albirói áll. jul 5 ig. - Nagykikindai ügyészségnél alügyészi áll. jul. 5-ig. — Zalaegerszegi tvszéknél jegyzői áll. jul. 5-ig. — Magyar óvári jbiróságnál albirói áll. jul. 6 ig. — Besztercei jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. jul. 20-ig. Nyomatott a »Pcsti k5nyvnyomrta-re'szvéyn-társasá(|«-nál. (Ho'.d-utca 7. szám.)