A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 25. szám - Az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ához - Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 2. r.

100 A J OG. Ferenc és G. Jakab a tett helyétül távolabb állottak és előadásuk­nak lényege csak abban összpontosul, hogy nem látták, miszerint vádlott a K. Juon szemébe szúrt volna. A védelem jogosultsága pedig nem alkalmazható vádlott érdekében azért, mert vádlott igazolatlan követelését s kutatását a K. Juon szóbeli ellenzése dacára folytatta s e folytatás végett a nevezett által szándékolt ütés nem volt oly támadás, mely a védelem kényszerűségét indokolná. Ezeknek alapján tehát az alsóbb bírósági Ítéleteket meg­változtatni kellett, stb. A M. Szida követelése elutasításának oka a?, mert ö nem szamitható ama hozzátartozók közé, kik a btkv. szerint ilyüeroíí követelésre jogositvák, a törvénytelen gyermek érdekében pedig ily igény csak abban az esetben érvényesíthető bünfenyitő eljárás utján, ha a természetes apa tartási kötelezettsége előzőleg már polgári uton meg volt állapítva. A befejezett párviadal vétségénél a párviadalra való kihívás szükségképeni előfeltétel gyanánt jelentkezvén, ez utóbbi külön büntetendő cselekményt neui képez. (B. T. K. 293., 2a8. §-ai.) A kolozsvári kir. törvényszék (1886. évi november 8-án (1,215 sz. a.): Kozma József (41 éves, ev. ref. tanár) a Várady Károly sérelmére elkövetett, a btk. 293. §-ban irt és a 298. § utolsó bekezdése szerint minősülő párbajvétségben vétkes és ezért a btk. 298. §. utolsó bekezdése értelmében a btk. 91. §-nak al­kalmazásával két évi államfogságra Ítéltetik. Elmarasztaltatik továbbá az eljárási költségek hordozásában. Özv. V. Károlyné és kiskorú árvái kártérítési igényükkel a törvény rendes útjára utasíttatnak, stb. Indokok: A bíró-orvosi szemlejegyzőkönyv és vélemény, valamint vádlott beismerése alapján a btk. 262., 263. és 264. §-ai értelmében bizonyítottnak volt tekintendő azon tény, hogy vád­lott és V. Károly f. évi július 25-én Kolozsvár mellett az úgyne­vezett postaberekben pisztolypárbajt vivtak, mely alkalommal vád­lott V. Károlyt megsebesítette, ki ezen sérülés következtében f. évi augusztus 20-án elhalt. Ezek folytán a btk 293.§-ban irt és a btk. 298. §. utolsó bekezdése szerint minősülő párbaj vétségében vétkesnek volt ki­mondandó és az utóbb hivatkozott §. szerint büntetendő. Tekintettel azonban vádlott eddigi büntetlen előéletére és arra, hogy vele szemben súlyosító körülmény nem jelentkezik, a büntetés kimérésénél a btk. 91. §. alkalmazása igazoltnak talál­tatott. Az Ítéletnek a magánjogi igények és eljárási költségekre vonatkozó része a btk. 362. §., illetve 347. §-án alapszik. A marosvásárhelyi kir. itélö tábla (18*7. január 24-én 5.594. sz. a.) : az ehő bírósági Ítélet részben megváltoztattatik s a btk. 293. §-ra való hivatkozás mellőzésével, vádlott államfogházi büntetése egy évi tartamra leszállittatik és az élelmezési költséget is vádlott azon esetben, ha a btk. 35. §-ban engedett jogosultságot igénybe nem veszi, megfizetni tartozik, stb. Indokok: Az első bíróság ítélete indokaiban előadott és a vizsgálat adatain alapuló tényállás szerint K. József ellen a btk. 293. §. végtételében körülirt párviadal vétségének elkövetése bizonyítva van. A hivatott szakaszban körülirt befejezett párviadal vétsége eseténél azonban a párviadalra való kihívás szükségképen előfeltétel gyanánt jelentkezvén, annak fenforgása esetében, ön­álló büntetendő cselekmény gyanánt a btk. :-93. §. esete alkal­mazásba nem jöhet. Ez okból a K. Józsefet terhelő párviadal vétségének a btk. 298. §-ban jelzett esete minősítésénél is a btk. 293. §-ra való hivatkozás mellőzendő volt. Vádlott büntetése törvényszerű kimérésénél nem mellőzhette a kir. ítélő tábla azon körülmények figyelembe vételét, a melyek a vizsgálat adatai szerint vádlott és V. Károly között lefolyt pár­baj előzménye gyanánt annak okát is képezték. A vizsgálat adatai elegendő alapot nyújtanak oly irányú következtetésnek megállapithatására, hogy vádlott a neje személyére vonatkozó, habár a hivatali felebbvaló részéről, hivatali működése alatt tett nyilatkozatot, épen a magánúton kért felvilágosító válasz megadása után neje magánéletére nézve, erkölcsi szempontból sértőnek tekinthette és hogy a midőn a férj sértett önérzete elég­tétel gvanánt a neje erkölcsiségét kisebbítő nyilatkozatnak teljes visszavonását kívánta s ez irányban a folyamatba tett tárgyalások úgy a sértett, mint a a sértő merev magatartása folytán ered­ményre nem vezettek, vádlott önmagát a társadalmi előítéletek nyomása, a visszás társadalmi szokások hatása alatt oly vélt kényszerhelyzetbe sodorva találta, hogy az abból való kibontakozást már csak is a fegyverbecsület útján vélte megtalálhatni. Kellő méltatásával tehát azoknak az okoknak, a melyeknek erkölcsi kényszerhatása alatt állott vádlott, a reá első bíróságilag két évi államfogházban kimért büntetés túlszigorúnak mutatkozván, büntetése a btk. 298. §. végtételében előirt büntetési tételre való tekintettel is egy évre leszállítandó volt. A btk. 35. §. értelmében az államfogházra elitélt bünteté­sének végrehajtása alatt magát saját költségén is élelmezhetvén, az élelmezési költségek megfizetésére vádlott csak az esetre volt kötelezendő, ha ezt a jogot igénybe nem venné. A btk. XIX. fejezete a párviadalban megölt után maradt személvlyel kártérítési joga iránt nem intézkedvén, a btk. 292. §. rendelkezése pedig a párviadal vétsége esetére is kiterjeszthető nem lévén, az özv. V. Károlyné, valamint kiskorú gyermekei ügy­gondnoka részéről emelt kártérítés iránti igény büntető úton meg­állapítható nem volt. Ily úton meg nem állapitható igények érvényesí­tése azonban a pts. 362. §. intézkedéséhez képest is minden esetben polgári per útjára tartozván : ennél fogva az Ítélet ama része, a mely szerint károsultak igényük érvényesítése végett a polgári per útjára útasittattak, helybenhagyandó volt, stb. A niagy. kir. C'uria (1887. május 26. 2,454. HE aj)-: Tekintve, hogy a jelen bűnvádi ügyben rendkívüli felülvizsgálatra törvényes ok fen nem forog: K. József vádlottnak és V. Károly kiskorú gyermekei ügygondnokának rendkívüli felülvizsgálati kérvényei ez okból, özv. V. Károlyné felebbezése pedig a bpts. 301. §. értel­mében visszautasittatnak. Jelen bűnvádi ügy egyedül a kir. ügyész felebbezése folytán vétetvén vizsgálat alá : habár a kir. Ítélőtábla Ítéletében enyhítő körülménykép felhozott azon ok, hogy vádlott önmagát a társadalmi előítéletek nyomása, a visszás társadalmi szokások hatása alatt oly vélt kényszerhelyzetbe sodorva találta, hogy az ebből való kibontakozást már csakis a fegyverbecsület útján vélte megtalálhatni, enyhítő okot nem is képez, mert ez a párviadal vétségére a törvényben megállapított büntetés tételénél vétetett figyelembe ; mégis a felhozott egyéb okoknál és azon enyhítő körülménynél fogva, hogy vádlott a nejének megsértett becsülete miatt lépett fel és hogy a kiengesztelésre való hajlamát tanúsította, a kir. ítélő tábla Ítéletével megállapított szabadságvesztés büntetés a körül­ményeknek megfelel; tekintettel továbbá, hogy az élelmezési költségnek megfizetésé­ben marasztalása az Ítéletnek szükségképeni következménye, mely magánjogi igényt nem képezvén, indítványozás nélkül is megál­lapítandó : a marosvásárhelyi kir. itélő tábla Ítélete vonatkozó indo­kainál fogva helyben hagyatik. A magyar királyi pénzügyi közigazgatási bíróság határozatai. Hivatalos őrizet alatt nem álló ügyvédi könyvekből szer­kesztett, és bélyegk'öteles beadványhoz csatolt kivonatok csak mellékleti bélyegilleték alá esnek. (i88j. márc. 2+. 2,^6j. sz. a.) Az I88J. évi XLIV. t.-c. i-sö pontjában megállapított tiz évi elévülési idő, nem az idézett törvénycikk hatályba lépte napjától, hanem a jogügylet létrejöttétől kezdve számítandó. (i88j. évi március 14.. g,gg2. sz. a.) A dohány termelési bejelentések körül elkövetett szabályta­lanságok miatt, az 1876. évi IV. t.-c. 7. §-a alapján, rendszc­gési bírságot megállapító pénzügyigazgatósági végzések ellen intézett felebbezések elbii álására, a pénzügyi közig, bíróság nem illetékes. (i88j. márchis 12. Ső°7- ss' a-) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : Fried Lipót e., temesvári tvszék, bej. július 4, félsz, július 18, csb. Virter Antal, tmg. dr. Sztura Szilárd. — Schuh Sali e., beregszászi kir. tvszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 11, csb. Tolvay Gyula, tmg. Barta Ödön. — Nihel Lajos e., szegedi tvszék, bej. jul. 16, félsz. aug. 6, csb. Nagy Ferenc, tmg. dr. Buck Adolf. Pályázatok : Kézdi-vásárltelyi ügyészségnél ügyészi áll. jun. 21-ig. — Nagy-kikindai tszéknél aljegyzői áll. jun. 22-ig. — Fehér­templomi tszéknél díjas joggyakornoki áll. jun. 22-ig. — Segesvári jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. jun. 24-ig. Helyreigazítás. Lapunk mult számában a Jogesetek Tára 95. lapján »A pactum reservati dominii joghatálya« felirattal ellá­tott jogeset nyomdai tördelési hibából a bűn-ügyek közé került. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvéyn-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)

Next

/
Thumbnails
Contents