A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 25. szám - Az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ához - Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 2. r.

212 A J OG. susát (E s s a y o de una intro ducion al cstudio de la legislacion c o.mpara d a 1K74.) és D. I g n a c i o M. de F^erran barcellonai tanár tanár közjogát (Curso completo de derecho politico y administrativo). A madridi, valladolidi, saragossai, santjagoi, sevillai, valen ciai egyetemek évi megnyitó beszédei is sokszor jogi problémái tárgyaznak. Madridban ezenfelül a real acadomia di < ieueiasmoralcs y politicasésaz Ateneo ei ejv-O f i c o yliterario de Madrid kiadványai (beszédek^ffekezések) becsesek. Az irodalmi müvek legnagyobb részéi m.'gis ügyvédek, részben a közjegyzők szolgáltatják. Utóbbiak énekes apológiáját irta D. Francisco Morillo y Leon túadridi közjegyző (D i scurso 1 e i d o e n la Academ^ raatritense dclNotariado 1872.) a párisi 1870-il<>* Bulletin de législation compareé-ban foglalt ép--" uem hízelgő leirás ellenében, mely a spanyol notariatusl kj>*epkori színben tüntette fel. Az óriási köny>«fodalomból kiemeljük La Ser na és Montalbán ua^v iní-:> ét Elementos del derecho civil y penal de Kspana •'! kötet 1877. Silvela Lajos (a nagy esküdtszék!";^ és büntető eodex javaslatának szerzője) kitűnő müvét: El d P-Í" e c h o penal etc. 1874. és T. Manucl Torres C a-m p o s nemzetközi magánjogát, mely teljesen a modern tudomány színvonalán áll: l'rincipios de derecho internációnál p r i v a d o 1883. A nagyszámú jogbölcsészeti munkák túlnyomóan a modern evolutionistikus irány ellen foglalnak állást s hol teljesen elmaradt metafizikai (sőt theologiai) szelleműek (t o u t c o m m e c h e z n o u s), hol Krause-Röder iskolájának és pantheismusának kisugárzásai. D). DelP Adatni Rezső, budapesti ügyvéd. Sérelmek. * Igazságiigyininiszteriink és a szaksajtó. Legbiztosabb és legsarkalatosabb támasza alkotmányos életünknek a szabad sajtó, mert hiszen a szabadság az igazság és szeretet megtestesülése, a törvényt, a jogot tisztelni és oltalmazni közös kötelességünk, ha tehát a törvény és jogszolgáltatás terén felmerülnek oly jelenségek, melyek azt alapjában fenyegetik, hazafiúi kötelességünk azok orvoslása iránt felszólamlani s minden törvényszerű eszközt megragadni a felmerült bajok kiirtására. Így volt a verseci kir. járásbíróság ügye az utóbbi időben, nemcsak ügyvédek, de számos felek is emeltek panaszt az itteni visszás állapotok orvoslása iránt s midőn panaszainkra választ nem kaptunk, már-már kétségbe kellett esnünk egy jobb jövő reménye felett, akkor szólaltunk fel a nyilvánosság terén sálig jelent meg a »Jog« hasábjain sérelmünk s igazságügyi miniszterünk kinevezte Eördögh Virgil ur személyében járásbiránkat. Gratulálunk a miniszter ur erélyének és a közügy s különösen járásunk érdekében tett gyors intézkedéseiért. A mily nagy szerencsétlenség egy vidékre nézve az árviz, ép oly bajokat szülhet az óriási mérvben felszaporodott restantiák halmaza. A jog és igazságszolgáltatásnak szünetelnie egy percre sem szabad s azért be kell vallanunk, hogy új járásbiránk vállaira nehéz és terhes feladat fog nehezedni, de reméljük, hogy kitartó erély, lankadatlan szorgalom s különösen a munkának méltányos, helyes és igazságos beosztása, a sürgős természetű ügyek kivitelével — a sorrend szigorú megtartása által — nemcsak mindnyájunk tiszteletét és elismerését fogja kiérdemelni, de meg fog szűnni azon visszás állapot, hogy az igazságügyi miniszter ur országos gondjait egyes panaszok beterjesztése által folyvást neveljük. Kuna Jenő, ügyvéd Vcrscccn. Koldusfíllér. (Adalék az ügyvédi munkadíj megállapításához.) ** Nehezen határoztam el magam e közlemény megírására, nehogy személyes vonatkozás tulajdoníttassák neki, annál inkább, mert kire a közlemény tárgya vonatkozik, általam különben kiválólag tisztelt személy; de mert a bírói széken tett intézkedéseiből * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyilunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kivántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. ** A hivatkozott okmányok eredetijei hozzánk beküldettek. A szerkesztőség. csak egy porszem jelen közlemény tárgya azon homoktengerből, mely rendszeres sérelem alakjában követtetik el az ügyvédi kar ellen ^nem saját személyem tekintetéből tehát, hanem az ügyvédi kar és az igazság tekintetéből nem hallgathatom el a sepsi ^zent-györgyi kir. járásbiró ur gyakorlatából felemlíteni azt a többek közül, hogy mig Bodzaforduló községből tanuzásra beidézett egy útkaparónak '.) frt tanudíjat állapított meg, addig az ugyanoda hivatalos ügyben megjelent ügyvédnek fuvar- és napidíjban 5 frtot, vagyis majdnem felét állapította meg az útkaparó díjának. Egyet sem jajgatok, csak tényeket hozok fel a számtalan eset közül. Nevezetesen a mult 188o. évben mint felperesi képviselő a bodzafordulói útkaparó (a székelyek utásznak hívják) Bed3 György tanú kihallgatását kérvén, az év április 5-én nevezett tanú idézésre meg is jeleni és a járásbiró ur e tanú részére kilenc frtot állapított meg s az időzárt 505/83. polg. számú idéző végzésre tett írása szerint engem annak kiűzetésére kötelezett is. Nos, hát az ügyvéd részére mit állapit meg ugyanazon távolságban tett hivatalos ügyben? Mint az idezárt 1,196/87. polg. számú végzés igazolja, öt frtot, tehát az útkaparó díja felénél valamivel többet. Semmi kommentárt hozzá nem írok, csak azt jegyzem meg, hogy Bodzaforduló, hol az 1,1 DG/87, polg. számú ügy intéztetett, a járásbíróság székhelyétől 45 kilométer távolságban feküdvén, a végrehajtó egy harmad részben (mert a végrehajtó három külön ügyet végezeti, én pedig csakis a hivatok 1,196/87. számú ügyben jártam el\ mondom a végrehajtó egy harmad részben hét frtot számított j fel s az neki meg is állapíttatott, valamint megállapittatott a más két ügyben is díja, s így míg a végrehajtó 20—21 frtot, az útkaparó 9 Irtot kap, ugyanazon járásbiró intézkedésével, addig az ügyvéd dehogy érdemel többet 5 frtnál. Elégedjék meg, ha többet tanult, költött s több qualificatiója van, ne kívánjon rá még díjakat is. Egy leletczési ügyem van a pénzügyi bíróságnál, melyben hogy hivatalos kérdezésre milyen választ adatott a járásbíróságtól — praejudikálni nem akarván — az ügy elintézése után fogok irnL Dr. Albu Mózes, Irodalom. A magyar pénzügyi törvényisme kézikönyve folytonos vonatkozással a magyar állam háztartásnak a legújabb ideiig terjed' ' tényleges eredményeire. Irta : Dr. MariskaVilmos kir. jogakad. tanár. Negyedik teljesen átdolgozott kiadás. Budapest F r a nk 1 i nTársulat. 1887. Ara 4 frt. A hazai pénzügyi törvényisme egyike azon tudományágaknak, melyek nálunk nem részesülnek még azon méltatásban, melyet tárgyuk fontosságánál fogva megérdemelnének. Örvendetes jelenségnek tekintjük azért mindig, ha már megjelent, e nembeli irodalmi termék újbóli kiadása szüségessé válik, mert ez tanúságot tesz arról, hogy az érdeklődés a tárgy iránt öregbedik és hogy e tudomány mind tágabb köröket hódit. Habár ezen következtetés kézikönyvvel szemben, mely első sorban iskolai célokra van szánva, tán nem egész terjedelmében találó, mégis üdvözöljük e derék munka újbóli kiadását, mert ez tudtunkkal az egyedüli hazai mü, mely ily terjedelembeu, ily tudományos rendszerességgel és mégis oly annyira a részletekre kiterjedöleg ismerteti ama nagy tudományteret, melynek tárgya a hazai pénzügyi törvényisme. A tárgyjegyzék egyszerű elolvasása mutatja a mü dús tartalmát és csak kívánatos volna, hogy a könyv nem csupán azon körökben, melyeknek első sorban szánva van, hanem a művelt olvasó közönség azon tágabb részében is elterjedést nyerne, mely politikai dolgok iránt élénken érdeklődik és melynek tehát az államélet ezen fontos oldalával behatóan megismerkedni ép azért szükséges. A polgári perrend repertóriuma. Irta: dr. Maislis Mór, k, és v. ügyvéd. Tartalom: polgári perrendtartás, váltóeljárás, keresk. eljárás, bagatelltörvény, bélyegtörvény. Függelék : I. curiai teljes ülési döntvények. II. pénzügyi közig, birós. döntvények. ;i-ik kiadás. Budapest, 1887. Ára 1 frt 30 kr. Szerző a régi és célszerűnek bizonyult rendszer fentartása mellett a munka terjedelmét jelentékenyen kibővítette. Az említett speciális eljárásokat illetőleg kiemelendő, hogy azokat — a végrehajtásra vonatkozó intézkedések kivételével — egész terjedelmükben feldolgozva és a perrendtartásba beleszőve, az eltérő intézkedéseket a megfelelő perrendtartási szabvány végén kitette olyformán, hogy az olvasó könnyű áttekintést merjen, az eltérések pedig annál élesebben kiemelkedjenek. Hogy a bélyegtörvény nem a perrendtartásba való — elméleti