A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 25. szám - Az 1881. évi LX. t.-c. 94. §-ához - Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 2. r.

Sí 10 A JOG. így látjuk, hogy a régi Görögországban, a hol a társadalmi universalismus az egyén vagyonjogi alanyiságának teljes elismerését, de általában véve a magánjognak a közjog fogalmi tartalmából való kiválását akadályozta, a hol az állampolgári tevékenység egész körét absorbeáló közérdekek a gazdasági jólét felvirágozásának egyik tényezőjét képező jogos magánérclek figyelembevételét nem engedte; a tulajdonjogi viszonyok szabályozásának alapját az egyéni szabad mozgás egyenes negatióját magában foglak) c o m m unismusticus elvek kéixszték, melyeknek legpraegnánsabb kifejezését Lykurg törvényhozása tünteti elénk. Solon azon törvénye, melylyel p nemzetiségi alapon iejlödött, de új, idegen elemek befogadási által szélesebb bázisra fektetett attikai államban az ingatlan birtok szerzését és elidegenitését lehetővé tette, némi haladást, jelez ugyan azon irányban, a mely a soloni törvényhozási n mozdithatlan merevségű lykurgi törvényhozástól előnyösen megkülönbözteti, hogy t. i. a magánjognak szükségképen a Kútfejét képező socialis életből kell fejlődnie s egyes intézményeiben a gyakorlati élei exigenciáival számot vetnie; 3#sónban, ugy látszik, hogy Solon inkább a jón törzsnek az jngó vagyonhoz való túlságos hajlamál akarta ellensúlyozni s ez által a gazdasági viszonyok egész fluctuátióját megszüntetni, a midőn a politikai felfogás feltételéül és fokmérőjéül a földbirtokot tevé és azon elvből kiindulva, hogy a polgári jogokban mindenki csak az állam szolgálatára való készségének és tehetségének mértéke szerint részesüljön, a birtokszerzés és elidegenítés lehetővé tétele által (félreismerhetlenül az állam érdekének szem előtt tartása mellett) módot nyújtott arra, hogy az, a ki az állam kormányzatában részt venni akar, meghatározott nagyságú földbirtokot szerezhessen.12 Az 1881. évi LX. t.-c, 94. §-ához. Irta: dr. HAJÓS EMIL ügyvéd Margittán. Azon visszásságokra hivora fel a gyakorlati jogászok figyelmét, mely a végrehajtási törvény 94-ik §-ának 2-ik bekezdésében előirt eljárásból folyik. Előre kell bocsátanom, hogy az igénykereset megindítása, az ebből folyó per kezelése körül felállított szigorúbb szabályok, ha első tekintetre, a végrehajtó jogainak gyors érvényesithetése szempontjából felállitottaknak látszanak is, mindazonáltal kell hogy végeredményükben igénylőnek is jogos előnyére szolgáljanak. De a következő eset, mely praxisomban előfordult, eléggé demonstrálja, hogy a jelzett szakasz hivatolt bekezdésének alkalmazása az igénylő felek legnagyobb hátrányára van. Ugyanazon foglalás folytán, ugyanazon végrehajtást szenvedő ellen, egy harmadik, bútorok iránt, az én felem pedig borok iránt élt igénykeresettel. A szakasz rendelkezéséhez képest ezen két igény kereset együttesen tárgyaltatott és egy Ítéletben nyert megoldást; és pedig akként, hogy ugy az én felem, mint az emiitett harmadik, igénykeresetének helyt adva, bútorok és borok zár alul feloldattak. Végrehajtó felebbezése folytán, az én felem igénykeresetével a 2-od bíróság által elutasittatott; a harmadik igénye tekinteté • ben hozott első bírósági ítéleti rész pedig feloldatott és rímek ügyére nézve póttárgyalás rendeltetett el. Ezen másod bírósági határozat közlésével, felem képviseletében felebbezéssel éltem a harmad bírósághoz. Eelebbezésem csak akkor csatoltathatott az iratokhoz és küldettethetett fel azokkal, most még csak a másod bírósághoz, midőn a 3-ik igénylővel a tárgyalás megtartatott és a midőn ezután az első bíróság e tekintetben első izben hozott határozatát fentartva, ez ellen foglaltató ismét felebbezéssel élt. Természetes, hogy ezután még, mondott felebbezésem a kir. táblától is visszavándorolt az első bírósághoz, hol is előbb a harmadik igénylő ügyében hozott érdemleges másod bírósági határozatot kellett kihirdetni; és csak midőn ezen harmadik igénylő keresetére vonatkozó ítéleti rész tekintetében hozott első bírósági határozat, a másod biróság által helybenhagyatott és igy jogerőre emelkedett, küldetett fel, az eddig kéjutazáson volt felebbezésem a harmad bírósághoz. Mellékesen megjegyzem, hogy a Curia megváltoztatta a másod biróság határozatát és a borok zár alul feloldattak. A mondott — és törvényelőirta — eljárásból levonom : 1- szőr azt, hogy annak szó szerinti követése a perrendtartás szabványaiba ütközik, mert a törvény szerint összekapcsoltnak tekintendő perben első bíróságilag hozott egy Ítélettel absorbeált ügy, a másod biróság által nolle velle két külön Ítéletben nyer megoldást; 2- szor, hogy az egyik igénylőnek — önhibáján kivül — jogainak érvényesítése, hosszú időn át nyugszik; r,y ezen )tt köri lenül. •lője. az m< )rszᣠrv : >: 1 ő I e !) bonyolódottá vált eljárás hosszassága folylményekhez képest P/2-2 évet is felniéire kárt vall a jogos igénylő; jelen esetért a bor birói zár alatt levén, k e z e 1 eta zár alul felszabadul, azt lehet rá monkiállitás bor-juryjének egyik tagja szájába bor volt!« (mert: jó ecet vált Hogy ezen és ehhez hasonló complicált eset lehetősége a törvény előkészítésénél közreműködött gyakorlati jogászok figyelmét kikerülte, annyival érthetetlenebb, mert azzal, hogy az igénykereset szabályszerű felszereléséhez a. végrehajtási jegyzőkönyv hiteles másolata rendeltetett csatoltatni, ily felszerelt kereset külön tárgyalása és ily per külön gyors befejezése is lehetővé lett téve; ugy hogy a mely kereseten alapuló per előbb dől el, a szerint nyílik meg előbb foglaltatónak joga a zár alatt levő tárgyak egyik részére, avagy szabadul az fel előbb zár alul és rendelkezhetik vele igénylő. L. C u r t i u s i. m. II. 50. és köv. 11. \Házasságjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. (Készítette SZTEHLü KORNÉL, budapesti ügyvéd, a budapesti kir. tábla elnökségének megbízásából.) (Második közlemény.) //. A házasság felbontásának k'óvetkezményei. 21. §. Azon fél, a kinek személyére nézve a házasság jogérvényesen felbontatott, új házasságra léphet. Nem köthet azonban új házasságot azzal, a kivel való házasságkötéstől az ítéletben eltiltatott. A zsidók vallási törvényei, a mennyiben ez új házasságra lépést a válólevél átadása, illetve átvételétől feltételezik, ezen rendelkezés által nem érintetnek. 22. §. A polgári biróság, más akadály nem létében érvényesnek tekinti az oly házasságot is, melyet előbbi hitvestársától i elválasztott fél oly harmadik személylyel köt, a kinek egyházjoga szerint az új házasság a fenálló házassági kötelék vagy papi rend akadályánál fogva érvénytelen. 23. §. Ha a házasság a nőre nézve felbontatik, a nő elveszti férje nevét, rangját és polgári állását. A nő rendszerint elveszti a házasság egyoldalú felbontása esetében is tartási igényeit;13 ha azonban a házasság felbontására kizárólag vagy túlnyomólag a férj vétkessége szolgáltatott okot, akkor a nő részére a válóperben hozott ítéletben az elválás utáni időre életfogytiglan, esetleg raig újra férjhez nem megy, tartásdíj ítélendő.'4 24. §• Vegyes házassági válóperben a polgári biróság a női tartásdíj megítélését illetőleg az egyházi biróság Ítéletéhez kötve nincs és az előbbi szakaszban felállított elvhez képest, ettől függetlenül bírálja el akkor is a nő tartási igényét, ha a nőre nézve a házasság fel nem bontatnék. 25. §. Ideiglenes nőtartást követelhet a nő a járásbíróság előtt, tekintet nélkül arra, hogy válóper folyamatban van, vagy nincs, ha a házassági együttélés megszakítását a férj jogtalan cselekménye vagy a házasság felbontására alapul szolgáló magaviselete idézte elő. Ezen ideiglenes nőtartás csak addig jár, mig a polgári biróság a válóperben, vagy ha a válóper nem a polgári biróság által intéztetett el, a tartás iránt a törvényszéknél indított perben a tartás kérdésében jogérvényesen nem ítél. 26. §. Ha házassági szerződés létezik, a házasság felbontása által ezen szerződés hatályát veszti és ha a felek a szerződésből kifolyó jogok és kötelezettségek iránt megállapodni nem tudnak, a biróság lesz hivatva a szerződés alapján és azon körülmény tekintetbe vételével, hogy melyik fél szolgáltatott okot az elválásra, a szerződésből kifolyó vagyoni igényeket elbírálni. * Előbbi közlemény a »Jog« 24. számában. 13 Curia 5,032/880. 14 Curia 228/83.