A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 24. szám - Házas ágjogi szabályzat a polg. bíróságok elé tartozó válóperekben. 1. r.

96 A J OG. vagy mellékletet hatóságnál benyújtanak, vagy bélyegköteles kiadványra alkalmat szolgáltatnak; továbbá az ügyvédek, vagy meghitelt ügyvivők oly okmányokért, vagy iratokért, melyek közbenjárásukkal kiállíttatnak, vagy kiadmányoztatnak. Ennek a hivatalos összeállításnak 240. §-ában foglalt határozmányok szerint, mindazokban az esetekben, melyekben kivételes intézkedés alkalmazásba nem jön, a felemelt illeték jövedéki büntető eljárás nélkül is behajtandó, egyetemleges kötelezettség mellett, azoktól a felektől, kik az illeték lerovására köteleztetnek, vagy a kiket az ebbeli jótállás terhel; nevezetesen ennek a szakasznak 3. pontja szerint, ha a törvénykezési ügyekben, törvényhatóságokhoz és bíróságokhoz bélyegköteles, de szabályszerű bélyeggel, vagy épen nem, vagy csak hiányosan ellátott beadvány nyujtatik be, vagy ha e beadványhoz, nem kellően bélyegzett mellékletek, vagy felzet másolatok csatoltatnak; továbbá az idézett szakasz ő. pontja szerint, ha a hivatalos kiadványhoz megkívántató bélyegjegy előállítására kötelezett fél, ebbeli kötelességét peres ügyekben és a csődeljárásban teljesíteni elmulasztja. A fennebb idézett régibb hivatalos összeállítás 244. §-a még azt az intézkedést is tartalmazza, hogy a pénzügyigazgatóságok a 240—243. §§-okban elősorolt esetekben, fel vannak jogosítva a felemelt illetéket a íelek indokolt kérelmére, méltánylást érdemlc") körülmények között, részben vagy egészben elengedni. Ezek a szabályok az 1873. évi IX. törvénycikk 7. §-a által azt a lényegest módosítást, illetve szigorítást nyerték, hogy a peres eljárásban elkövetett bélyegröviditések miatt kirovandó felemelt illetékeket sem elengedni sem mérsékelni nem lehet, és ha a bélyegröviditések ügyvédi képviselet mellett követtetnek el, azokat első sorban mindig a képviselő ügyvédek tartoznak megfizetni. Az idézett törvénycikk 7. §-a tehát, csakis a most jelzett irányban változtatta meg az 1868. évi illetéki szabályoknak az előrebocsájtottakban részletezett határozmányait, egyéb tekintetben pedig ezeket a határozmányokat érintetlenül hagyta, s így legcsekélyebb változtatás nem tétetett arra nézve, hogy a peres feleknek a peres eljárásban felmerült bélyegrövidités esetében való egyetemleges fizetési kötelezettsége, a felemelt illeték tekintetében megszüntessék A midőn tehát az 1873. évi IX. t.-c. 7. §-ának rendelkezése szerint, a peres eljárásban elkövetett bélyegröviditések miatt kirovandó felemelt illetékeket első sorban az eljárt ügyvédek tartoznak fizetni, az idézett illetéki szabályok 240. §-ában kimondott egyetemleges fizetési kötelezettség a felemelt illetékre nézve másodsorban a peresfeleket terheli. Az 1868. évben az illetéki törvények és szabályok iránt kiadott hivatalos összeállításnak fennebb idézett 138. és 240. §-aiban foglalt rendelkezések, az 1882. évben kiadott újabb, valamint az 1885. évben megjelent legújabb összeállítás 89. §-ában és a 94. §. 3. és 4. pontjaiban, illetve a 103. §. első bekezdésében, illetőleg a 105. §-ban. az egyetemleges fizetési kötelezettségelvére nézve fentartották, mig az 1873. évi IX. t.-c. 7. §-ában foglalt fennebb ismertetett elvi módosítás a legújabb szabályok 109. §-ába változatlanul vétetett fel. Az előrebocsájtott törvényes határozmányok alapján tehát, nem lehet kétség arra nézve, hogy a peres eljárásban elkövetett bélyegrövidités esetében, a peres felek az őket képviselt ügyvéddel egyetemleges fizetési kötelezettséggel tartoznak a kirótt felemelt illetékre nézve, csakhogy ez a kötelezettség első sorban az újabb illetéki szabályok 90. §-a szerint, mindig a képviselő ügyvédet terheli, s így abban az esetben, a midőn ezek a felemelt illetékek a képviselő ügyvédtől behajthatlanokká vállnak, beáll a kincstárnak az a joga, hogy másodsorban ezeket az illetékeket a törvényes elévülési időn belül, az ügyfelektől követelheti. De általános jogi elvek szerint is, a megbízó megbízottjának ténykedéseért és mulasztásáért felelős, tehát a feltett vitás kérdés esetében is, az ügyfél az őtet képviselt ügyvéd által elkövetett bélyegröviditésért szavatossággal tartozik, még pedig nemcsak a röviditett egyszeres illetékért, haDem a bélyegröviditéssel járó minden következményeket is viseli, melyekkel a törvény a bélyeg lerovás körül elkövetett mulasztást sújtja. Ezt a felfogást megerősítik az ügyvédi rendtartásról szóló 1874. évi XXXIV. t.-c. 62. §-ában foglalt rendelkezések is. Mindezeknél fogva, és habár méltányossági tekintetek érvényesülnek abban a körülményben, hogy a megbizó felet terhelő felemelt illetéknek elengedhetlensége inkább a mulasztást elkövető ügyvédre látszik vonatkozni, tekintve azonban a törvény határozott rendelkezését, ennek a bíróságnak mégis kimondani kellett, hogy a peres eljárásban ügyvéd által képviselt fél, bélyegrövidités esetében, a felemelt bélyegilleték fizetésére kötelezhető akkor, ha ez. a felemelt illeték, a bélyeg- és illetékszabályok 109. §-a értelmében, a fizetésre első sorban köteles ügyvédtől be nem hajtható. Kelt Budapesten a m. kir. pénzügyi közig, bíróságnak 1887. évi május hó 2.3-én tartott teljes tanácsüléséből. Hitelesíttetett a m. kir. pénzügyi közig bíróságnak Budapesten 1887. évi június hó 3-án tartott teljes tanácsülésében. A budapesti kir. itéló tábla váltó-tanácsának dönt vényköny véből. Ujabb elvi jelentőségű felsőbíróság! határozatok. A csődtörvény 5o. $-ának utolsó bekezdése csak a jóhiszeniűleg felvett fizetésekre alkalmazható. (i,20ofv. 1886. számú curiai határozatból. A kir. -it. táblán 4.81 jv. i88j. sz. a.) A csödnyitás után következő időre járó házbér tömegtartozás. Az I. osztályt megelőzőleg fizetendő ki. Csődtörvény 39. J". (A Jiojv. 1886. számú curiai Jiatározatb'jl. A kir. it. táblán 8,036/v. 1886. sz. a.) Járda épitési költség közadó természetével nem bír. Csődt. 60. $. (Az 1886. sz. curiai határozatból. A kir. it. táblán 2374.lv. 1887. sz. a.) Ha a felsőbb bíróságok a csődöt el nem rendelték is: tömeggondnok díjának megállapítása a csődbíróságnál, folyamodásilag kérelmezendő. Csődtörvény 103. .f. (A 821jv. 1886. sz. curiai határozatból. A kir. it. táblán 628fv. i88j. sz. a.) Tömeggondnok a csődbíróság székhelyére utazásának költségeit nem igényelheti. Csődt. 103. $. (Az 1,1/3/v. 1886. számú Curiai határozatból. A kir. it. táblán zffljéfv. i88j. sz. a.) A más helyről kit Idolt, de még át nem vet/ úrit, az időközben csőd alá került vevő tömegéhez csak akkor leltározható, ha a fuvarlevél neki már előbb kiszolgáltatott; erre az »aviso« átvétele nem elégséges. Csődtö/vény 112. .f. (A 3,269 v. 1886. számit kir. it. táblai határozatból) A kincstár is köteles a későn bejeién lett követelése felett megtartott felszámolás költségeit mgtéríteni. Csődtörvény 14;. .f. (A 2oi/v. i88j. számú kir. it. táblai határozatból.) A hitelező választmánynak a esőd/örvény Hit). S-áu alapidő jóváhagyó határozata ellen mind addig emelhető panasz, s az összhite/ezők határozata kikérhető, a mig a jóváhagyott egyesség nem foganatosíttatott. (A kir. it. táblának 1,393 V.I'SSJ. számú határozatából.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : Steilier Henrik e., székesfehérvári tszek, bej. július 5, félsz. aug. 5, csb. Wildenauer János, tmg. Végh János. — Papp Gyula e., nagyváradi tszék, bej. július 4, félsz. jul. 25, csb. Jelencsik István, tmg. Mocsáry Nándor. — Scliafz és lícrnsteiu e., veszprémi tszék, bej. aug. 18, félsz, szept. 9, csb. Berky Károly, tmg. dr. Krascsenits Vilmos. — Herschkovicz Henrik e., debreceni tvszék, hej. jul. 30, félsz. aug. 10, csb. Nagy Károly, tmg. dr. < >rvös Lajos. — F. Braehtl U. Comp. ellen, temesvári tszék, bej. juh. 28, félsz. jul. 12, csb. Virter Antal, tmg. Rózsa I. Pályázatok: Ipolysági tszéknél aljegyzői áll. jun. 14-ig. — Szolnoki tszéknél birói áll. jun 14-ig. — Kézdi-vásárhelyi törvényszéknél bírói áll. jun. 15-ig. — Liptó-szt.-miklósi jbiróságnál albirói áll. jun. 15-ig. —• Zsombolyai jbiróságnál j á r á s"b i r ó i áll. jun. 17-tg. — Nagyenyedi jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. jul. l-ig. — Gyulafehérvári jbiróságnál díjas joggyakornoki áll. jul. l-ig — Lévai jbiróságnál albirói áll. jun. 18-ig. — Abrudbányai jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 18-ig. —Nyitrai tszéknél II-od oszt. jegyzői áll. jun. l>'-ig. — Miskolczi jbiróságnál albirói áll. jun. 18-ig. — B.-gyulai tszéknél díjas joggyakorimki áll. jun. 18-ig. — Verebélyi jbiróságnál albirói áll. jun. 18-ig. — Nagy-somkttti jbiróságnál díjas joggyakorn o k i áll. jun. 18-ig. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvéyn-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)