A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 22. szám - A betudás (collatio) az örökösödési jogban. 5. r.

A JOG. Végrehajtás alkalmával vádlottak részéről tanúsított passiv ellenállás erőszakos tettleges bántalmazás vagy veszélyes fenyegetés alkalmazása nélkül nem állapítja még meg a hatóság elleni erőszak bűntettét. A ni. kir. t'iiria: A szombathelyi kir. tszék és a budapesti kir. itélö tábla a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak vétségében vétkeseknek kimondott Sch. Péter és neje, szül. P. Anna elleni bűnügyben. Minthogy vádlottak a végrehajtás alkalmával tettleg senkit sem bántalmaztak s a vizsgálat adatai szerint oly magatartást sem tanúsítottak, a mely a btk. 167. §-a értelmében a fenyegetett személyek alapos megfélemlítésére alkalmas fenyegetésnek volna tekinthető; minthogy első r. vádlott kezében ütő, vágó, vagy szúró eszköz nem volt s csak a/, istálló ajtajában üres kézzel állva tiltakozott a bemenetel ellen; II. r. vádlott pedig, H. Samu tanúvallomása szerint épen akkor érkezett haza, a mezőről füvet hozva, sarlóval a kezében, melylyel hadonázott ugyan, de senkit sem érintett meg; maga a passiv ellentállás, erőszak, tettleges bántalmazás, vagy veszélyes fenyegetés alkalmazása nélkül a hatóság elleni erőszak bűntettét meg nem állapítván, az e miatti vád alól mindkét vádlott felmentetik. Tekintve azonban, hogy II. r. vádlott a tanuk szerint éktelen lármát csapott, H. Samu tanú vallomásában »Ihr Ráuber« kifejezés használását is említi, II. r. vádlott a kbtk. 46. §-ban meghatározott hatóság elleni kihágásban mondatik ki bűnösnek s azon §. alapján 20 frt pénzbüntetésre ítéltetik, stb. (1887. április 28. 6,931. sz.) Hamis tamizás elkövethető a tantihoz intézendő általános kérdésekre adandó válasz által is. (BTK. '213. §.) A kassai kir. törvényszék: T. András és H. Mór ellen hamis eskü, illetve hamis tanuzásra csábítás miatt foganatba tett büntető eljárás beszüntettetik, mivel vádlottak tagadásával szemben semmi oly bizonyíték vagy alapos és elfogadható gyanuok, mely jogszerű elítélésüket kilátásba helyezhetné, a vizsgálat folyamán fel nem merült. (1886. február 6-án 219. sz.) A budapesti kir. itélö tábla: Az eljárás megszüntetését elrendelő kir. törvényszéki végzést helybenhagyja. Indokok: H. Mórnak regale-jog csonkítása miatt özvegy B. Istvánné ellen emelt panasza folytán a kassai járás szolgabirája előtt folyamatba tett eljárás rendén T. András 1885. január 19-én eskü alatt arról tanúskodott, hogy özvegy P. né házában több ízben ivott pénzért pálinkát. Ezen tanúvallomás alkalmából tett özvegy 1!. Istvánné a btk. 214., illetve 222. §-ára alapított vádfeljelentést, előadván, miként T. András többek előtt beismerte, hogy HÍ Mór arra biztatta : menjen cimboráival özvegy P.-néhoz enni és inni, hogy azután bevádolhassák regále-csonkitás miatt; továbbá ugyancsak T. András állította, hogy H. Mór neki forintot ígért, ha özvegy B.-nét azzal vádolandja, hogy pálinkát árul. Eltekintve azon körülménytől, hogy a feljelentő által hivatkozott három tanú közül a kihallgatott kettő épen T. András s illetve a tagadásban levő panaszlottak mellett vall s a bíróságon kívüli beismerés egymagában véve még a közvetlenül nyilatkozó vádlott marasztalására sem elégséges, az eljárás már csak azért is megszüntetendő, mert. a T. András állal mondottakként pauaszlott állitások épen nem zárják ki az eskü alatt tanúsított körülmények valóságát. (1886. május 31-én, 15,165. sz.) A in. kir. Curia : Tekintve, hogy a vizsgálat eredménye szerint, sem H. Mór ellen emelt azon vád, hogy T. Andrást hamis tanuzásra birta, nem bizonyittatott be ; sem azon további vád nem nyert megerősítést, hogy T. András hamis tanuzást tön akkor, midőn arra esküdött, hogy nincs tudomása arról, hogy panaszló öt perrel támadta meg, nem bizonyittatván be az, hogy ezen panaszlottnak az eskütétel idején arról tudomással kellett birni; azon körülmény pedig, hogy panaszló T. András mint őt terhelő tanú ellen, a miatt is kifogást emelt, hogy ő vele ellenséges viszonyban áll s hogy T. András ennek ellenkezőjére is megesküdött volna, a kassai járási szolgabírói hivatalnál folytatólag 1885. évi április hó 9-én felvett s hiteles másolatban a vizsgálati iratok között levő jegyzőkönyvből nem tűnik ki; de különben is azon körülmény, hogy ellenséges viszonyban áll-e valaki valakivel, annyira az alanyi felfogás és belső érzelem dolga, hogy e tekintetben a fenforgó esetben a hamis eskü tényálladéka pauaszlott tagadásával szemben jogszerűleg bebizonyítható sem volna; mindezeknél fogva a budapesti kir. ítélő tábla végzése helybenhagyatik, azon indokának mellőzésével, mintha T. András nem miut a kir. itélö tábla által tévesen idéztetik: 1885. január hó 19-én, hanem 1885. évi április hó 9-én eskü alatt egyedül csak arról tanúskodott volna, hogy paDaszló házánál több izben ivott pénzért pálinkát; el kell azonban fogadni azt, a minek ellenkezőjét ezen tauu, illetve panaszlott maga sem állítja, hogy a tőle kivett eskü azon előkérdésre adott feleletére is kiterjedt, mely panaszlóval való perben állását illette, minthogy perre n d sz e r íí 1 e g egyáltalában a tanú esküje annak nem csak a különös, de egyszersmind az általános kérdésekre adott igenlő vagy tagadó állításaira is vonatozik. (1887. évi február 25-én, 1886. évi 7,285. szám.) A magyar királyi pénzügyi közigazgatás bíróság elvi jelentőségű határozataiból. Ha bírói árverésen a vevő a jelzálogos hitelezőkkel abban egyezik meg, hngy utóbbiak követelései, a mennyiben a vételárból kielégítést nyernének, a birtokon teherképen továbbra is fenmaradjanak és emuk folytán kötelező nyilatkozatot állit ki arról: hogy ezeket a bekebelezett terheket magára vállalja, ez a nyilatkozat, mint egészen ónálló kölcsönügyletet tartalmazó okirat, az átvállalt tartozások összegétől II. fokozat szerint bélyegilleték alá esik. (1887. febr. 13. 3,064. sz. a.) Ha ugyanazon egy telekkönyvi hivatal által foganatosítandó többrendbeli jogok bejegyzése vagy kitörlése egy beadványban kéretik, a beadványt bélyegilleték az illctéki díjjegyzék 13. tétel IV 13. pont 3. jegyzete a/apján még akkor is csak egyszer jár, ha a bejegyeztetni vagy töröltetni kért jogok nem ugyanazon egy okiraton alapulnak. {1887. február 16. 3,036. sz. a.) 1. Az ügyvédek ellen képviseltjeik által az 1874. •' XXXIV. t.-c. 66. $-a alapján indított panaszos ügyekben hozott határozatok ellen beadott felebbezések az illeték-díjjegyzék 13. tétel IV. 14. pontjában megliatározott bélyeg illeték alá esnek. 2. Ily felebbezési beadványok bélyeghiány miatt csak a megrövidített egyszeres illeték négyszeres összege róható ki. (1887. február 16. 4.326. sz. a.) A politikai pártgyülések tartásának bejelentését tartalmazó beadványok bélyegmentesek. (1887. márc. 17. 2,063. sz^ A kincstár által az illetéktelenül bevett és visszatérítendő késedelmi kamatok után is, a jogosított fél részére a befizetés napjától a visszautalváuyozásról kiadott értesítés kézbesítése napjáig bezárólag számítva, 6°/0-os kamat fizetendő. {1887. március 10. 1,330. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : — lleich&chtein János c, szabadkai tszék, bej. jun 6. félsz. jun. 13, csb. Buday János, tmg. Kovacsics Károly. — Spinner JállOS e., zombori tszék, bej. aug. 4, félsz. aug. 8, csb. Jerkovics Antal, tmg. Szilágyi Mór. — Fcrenczi Mór e., nyíregyházai tszék, bej. jun. 15, félsz. jun. 26, csb. Kunfalvy István, tmg. Horovicz Jakab. — Hcrdi fajos és neje Török Magdolna e., deési tszék, bej. jun. 1, félsz. jun. 18, csb. Szalánczy Lajos, tmg. Esztegár László. — Jfandl Iternáth e., kaposvári tszék, bej. aug. 12, félsz, szept. 3, csb. dr. Karay Lajos, tmg. Matolcsi József. — Medgycsi JállOS e., tordai trszék, bej. jun. 6, félsz. jul. 5, csb. Abt Ernő, tmg. dr. Bogdánfy Lajos. — Steril József e., veszprémi tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 1^, c^-b. Berky Károly, tmg. Galamb József. — Brilnaner Jakab e., egri tszék, bej. jun. 27, félsz. jul. 22, csb. Szilágyi Gábor, tmg. Csepány Géza. — Neizer Jakab e., szegszárdi tszék, bej. jun. 11, félsz. jun. 26, csb. Mikos Géza, tmg. dr. Braun Bernát. — Jakobovits Imre e., beregszászi tszék, bej. jun. 6, félsz. jun. 27, csb. Tolvay Gyula, tmg. Varga Lőrinc. Pályázatok: A komáromi tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun. 3-ig. — A csik-szent-mártoni jbiróságnál aljegyzői áll. jun. 3-ig — A szolnoki tszéknél díjas joggyakornoki áll. jun. 18-ig. — A nagymihályi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 3-ig. — A zala-egerszegi tszéknél aljegyzői áll. jun. 4-ig. — A zombori tszéknél II. oszt. jegyzői áll. jun. 4-ig. — A nagy-szebeni tszéknél b i r ó i áll. jun. 4-ig. — Az adonyi jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 4-ig. Nyomatott a »Pesti k(inyvnyomdr.-rés2vény-társasá(i«-nál. (Holil-utca 7. szám.)