A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 22. szám - A betudás (collatio) az örökösödési jogban. 5. r.

A JOG. 187 mág azt is, mit valamelyik leszármazó szülője elhaltával a közös jövedelmekből kapott, vagy mit az örökhagyó elhalta után a hagyatékból elidegenített.64 Az ily értékek beszámítása azonban uein nevezhető betudásnak, mely csak az örökhagvótól ennek eletében kapott értékekre vonatkozik. Az 1853- 1801-ig terjedő időszak alatt az osztrák polgári törvénykönyv volt érvényben. 1861 ben hazai törvényeink újból életbelépték, de miután a betudásról az országbírói értekezlet szabványai nem rendelkeztek, ez irányban újból a joggyakorlatnak jutott a döntő szerep, mely hiven az 1848. előtt követett elvekhez, betudás tárgyává tette mindazon értékeket, melyeket a leszármazó örökös szülőjétől ennek életében kapott.,;r> Ily értelemben nyilatkozik Okröss, Suhayda, Wenczel, ellenben Katona és Zlinszky szerint mindaz betudandó, mi valamelyik leszármazónak önállóságra jutás céljából adatott, szintúgy az is, mi a leszármazó adósságainak kifizetésére fordíttatott."6 Dr. Herczegh Mihály pedig azt vallja: "hogy a köteles rész meghatározásánál ép ugy, mint a törvényes örökösödés esetében számba vétetik, azaz levonatik mindaz, a mit a szükségörökös az örökhagyótól annak életében előre kikapott, kivévén, ha az jutalom vagy ajándéknak bizonvittatik, vagy az örökhagyó által világosan clengedtetik. Annyival inkább betudatik az, a mivel a szükségörökös az örökhagyónak tartozik; ugy nemkülönben az is, mit az örökhagyó neki a végrendeletben hagyományozott.«';7 Ausztria és külföld. Magánjogi codifteatio. (Portugálba. Argentinia. Mexico. Belgium. Anglia.) (Befcjezü közlemény.) Kiemeljük munkájából a nemzetközi magánjogi részt, mely sokban megegyezik Laurent tervezetével s mely iránt nálunk oly zavaros megállapodások történtek. »A mit valamelyik fi- vagy leánylestvér, a szülék éltében a jószág állományából . . . kapott, az neki részibe tudatik, kivévén, ha (az) keresményekből! ajándék vult nyilvánságosan. (143. 1. 34. f. i , melyben még a kibázasitás fejében nyugtatvány mellett adott pénzt sem tárta a hétszemélyes tábla ajándéknak a k. táblával ellenkezőleg. 213. 1.) Hogy a kibázasitás költségeit a szülék által kiházasitolt leányok részébe tudni lehet, a Nyerges perben Ítéltetett a felsőtörvényszéken. Ha szüle valamelyik gyermekét a keresményekből eredő, tehát az ősi javak terheltetése nélkül, nagyobb költséggel neveli, mint a másikat . . . mint ajándék nem számíttatik be.« Fogarasi. Magyarhoni magános törvénytudomány elemei Kövy Sándor után. 188. 1. ' . . . a mit valamelyik élő szüleitől előre kikapott, azt osztályrészébe be kell tudni, kivéve apró ajándékokat, vagy nagyobb jutalmakat is, melyek iránt az adakozó szándéka a beszámítással világosan ellenkezik.« F r a n k. Az osztó igazság törvénye Magyarhonban. 483 1. 64 Dec. 7. div. succ. Fogarassi i. m. 188. 1. F r a n k. i. m. 4*3. 1 66 A törvényes vélelem szerint a szülő által gyermekének életében adott értéket vagy ingóságokat örökségi részébe való betudás mellett adottaknak kell venni. (Döntvénytár XII. k. 64. sz.) A törvényes osztályrész kiszámításánál nem egyedül örökhagyó halála után maradt, hanem azon vagyon értéke is alapul veendő, melyet még örökhagyó életében örököseinek adott. (Döntvénytár XXV. k ŐS. sz.) 66 Okröss. Általános polgári magánjog. 661. §. Suhayda A magyar polgári anyagi magánjog rendszere. 6. kiadás, 489. 1. Wenczel. A magyar magánjog rendszere. II. 474. 1. K a t o n a. A törvényes örökösödés a magyar jogban. 15—16 L Zlinszky. Magyar magánjog, ü. kiad. 712. 1. 67 Dr Herczegh Mihály. Magyar családi és öröklési jog. 2-ik kiadás 300—301. 1. — Herczegh hazai joggyakorlatunk szelleméhez hiven mindazt betudás tárgyává teszi, mit a leszármazó örökös (mert a szükségörökös alatt azt látszik érteni, noha a szülő is sziikségörökös) örökhagyójától ennek életében kapott, azonban a részletes felsorolásnál túllő a célon, mert az örökösnek az örökhagyót megillető tartozását és az örökhagyó által végrendeletileg hagyományozott javakat is a betudás tárgyai közé sorozza. Az örökösnek az örökhagyót megillető tartozása a hagyatéki vagyon cselekvő részét képezi, mint ilyen, a többi örökösök beleegyezésével beszámítás (compensatio) tárgyát képezheti ugyan, sőt az örökösi igények vitássá válása esetén a bíróság ki is mondhatja a beszámítást, (1881 : LIX. t.-c. 8. §.) de az ilyen tartozást a collatio tárgyai közé sorozni nem lehet, mert a conferálandó tárgyafc az örökös tulajdonát képezik, mig az örökös tartozása annak passiv vagyoni alkatrészei közé tartozik. Az örökhagyó által végrendeletileg hagyományozott javak pedig csak a köteles rész kiszámításánál jönnek tekintetbe (osztrák ptkönyv 787. §., szász ptk. 2,590. zürichi ptk. 2,037. §. Zlinszky. Magánjog. 728. 1.), mert ily hagyományozások esetében a szükségörökös csak a köteles rész kiegészítését követelheti ; de a végrendeletileg hagyományozott javak collatio-járól szólani, mikor a betudás csak törvényes örökösödés esetében foglalhat helyt ; önmagában véve ellenmondás. * Előbbi közlemény a >Jog« 20. számában. A személyi jogállapotot, a jog- és cselekvésképességet az illető állampolgári joga szabályozza (art. 4.). A dolgok (ingók is) a dologi jogok tekintetében a fekvés helyének törvényét uralják. Követelési jog az adós lakhelyén fekvőnek tekintetik ; de ha azt átadás vagy hátirat által átruház ható okmány képviseli, a jog azon helyen fekvőnek tekintetik, a hol ez okmány van. Ha az ingók fekvésének változása okoz törvényösszeütközést, az utolsó fíkvés joga alkalmaztatik Tart. 5.). Az örökösödést az örökhagyó állampolgári joga szabályozza. ; Ajándékozások és végrendeletek lényegét és hatályát a rendelkező honi törvénye szabályozza. Mindkét esetben az örökhagyó nemzeti joga tekintet nélkül a javak minőségére s a fekvés helyére (országára) alkalmazandó (art. 6.). Szerződési kötelmek s következményeik a szerződéskötés helyének jogát uralják. Azonban e felett elsőbbsége van a szerződők honi törvényeinek, ha azok intézkedései azonosak. Kivételt i képez e szabályok alul, ha a felek kifejezett vagy a körülmények által nyilvánított akaratából kitetszik, hogy valamely meghatározott törvénynek kívánták az ügyletet alá vetni. De a felek szabadsága c részben választásra szorítkozik, a felek legalább egyikének honi törvénye, vagy a szerződés létrejötte vagy teljesítése helyének joga között. É szabályok alkalmazandók, bármily természetű s bárhol fekvő dolgokat tárgyazzon a szerződés (art. 7.). A quasi szerződések, magánjogi vétségek és quasi vétségek joga azon hely törvénye, hol a kötelmet szülő tény történt (art. 8.). Köz- és magánokiratok alakiságaira nézve azon állam törvényei irányadók, a hol kiállíttattak. De magánokirat a/.on alakiságok szerint is készíthető, melyeket az összes felek nemzeti törvényei előírnak (art. 9.). Ha a törvény, mely valamely ügyletre nézve irányadó, annak érvénye feltételéül a közokiratot vagy sajátkezű okiratot irja elő, a felek nem térhetnek el ettől, habár az ügylet létrejötte helyének joga más formát megengedne (art. 10.) A bírói illetékesség és eljárás tekintetében azon hely joga irányadó, hol a per indíttatik, illetve a kérelem történik. Szerződések s Ítéletek végrehajtását azon ország törvénye szabályozza, hol a végrehajtás történik. A bizonyítási eszközökre nézve azon ország joga irányadó, hol a bizonyítandó tény történt. De ha az összes felek hazai joga más (tágabb) bizonyítási eszközöket is j megenged, ezek is elfogadandók (art. ll.). A ki határozott honosságot nem igazol, személyes statútumként a belga törvényt uralja. Ugyanez áll arról, ki egyszerre a belga és valamely külföldi honossággal bir. A kinek két idegen honossága van, annak személyes statútuma a kettő közül azon idegen jog, melynek intézkedései a belga törvénytől legkevésbé eltérnek (art. 12.). A honosság változtatása nem bir visszaható erővel. Arra csak a törvényes feltételek és alakiságok teljesítése után és csak az ez időpont után keletkezett jogok gyakorlására nézve hivatkozhatni (art 13.). Tekintet nélkül az előző cikkekre, nem vehető figyelembe az idegen jog azon esetben, ha alkalmazása az ország azon í törvényeit sértené, melyek társadalmi jogot vagy érdeket szentesítenek vagy biztosítanak (art. 14. Az indokolást az egészhez 1. Revue de droit intcrnational 1886. p. 119 — 501.). Bővebb fejtegetés nélkül is elérthető e logikus operatumból, hogy abból mi is tanulhatunk. Angliában ellenben a magánjogi codificatio, mi nélkül a befolyás nem angol nép jogára alig képzelhető, még mindig az előkészítési stádiumban fenekük. A Westbury lordkancellár alatti s t a t ti t e - d i g e s t előkészítése, mely által 3 expurgation-act-tal az 5<) kötetnyi parlamenti törvényből 3,000 darab, mint szokásból ment töröltetett, nem igen talál folytatásra és az 1,200 kötet common law (birák nyilatkozatai) — d i g e s t bátor Tribonianusa sem akadt még. Kitekintve Spencer Herbert és Sheldon j A m o s ismert nyilatkozataitól, szakmü e tárgyban nem Íródott. : Th. E. Holland könyve óta (Essays upon the form of the law 1870. 187 1.). Másutt méltattuk az amerikai (newyorki) s gyarmati codilicatióra, mint mintára mutató cikkekel I Sprague-től. A büntetőjogi codificatio nagyobb előmenetelét a kevesebb nehézségen s nagyobb szükségen felül csakis Stephcn kiváló személyében kell keresnünk. Dr. DclíAdami Rezső. j budapesti Ügyvéd.