A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 22. szám - A betudás (collatio) az örökösödési jogban. 5. r.

A JOG. 187 mág azt is, mit valamelyik leszármazó szülője elhaltával a közös jövedelmekből kapott, vagy mit az örökhagyó elhalta után a hagyatékból elidegenített.64 Az ily értékek beszámítása azonban uein nevezhető betudásnak, mely csak az örökhagvótól ennek eletében kapott értékekre vonatkozik. Az 1853- 1801-ig terjedő időszak alatt az osztrák polgári törvénykönyv volt érvényben. 1861 ben hazai törvényeink újból életbelépték, de miután a betudásról az országbírói értekezlet szabványai nem rendelkeztek, ez irányban újból a joggyakorlatnak jutott a döntő szerep, mely hiven az 1848. előtt követett elvekhez, betudás tárgyává tette mindazon értékeket, melyeket a leszármazó örökös szülőjétől ennek életében kapott.,;r> Ily értelemben nyilat­kozik Okröss, Suhayda, Wenczel, ellenben Katona és Zlinszky szerint mindaz betudandó, mi valamelyik leszármazó­nak önállóságra jutás céljából adatott, szintúgy az is, mi a leszármazó adósságainak kifizetésére fordíttatott."6 Dr. Herczegh Mihály pedig azt vallja: "hogy a köteles rész meghatározásánál ép ugy, mint a törvényes örökösödés esetében számba vétetik, azaz levonatik mindaz, a mit a szükségörökös az örökhagyótól annak életében előre kikapott, kivévén, ha az jutalom vagy ajándéknak bizonvittatik, vagy az örökhagyó által világosan clengedtetik. Annyival inkább betudatik az, a mivel a szükségörökös az örök­hagyónak tartozik; ugy nemkülönben az is, mit az örökhagyó neki a végrendeletben hagyományozott.«';7 Ausztria és külföld. Magánjogi codifteatio. (Portugálba. Argentinia. Mexico. Belgium. Anglia.) (Befcjezü közlemény.) Kiemeljük munkájából a nemzetközi magánjogi részt, mely sokban megegyezik Laurent tervezetével s mely iránt nálunk oly zavaros megállapodások történtek. »A mit valamelyik fi- vagy leánylestvér, a szülék éltében a jószág állományából . . . kapott, az neki részibe tudatik, kivévén, ha (az) keres­ményekből! ajándék vult nyilvánságosan. (143. 1. 34. f. i , melyben még a kibázasitás fejében nyugtatvány mellett adott pénzt sem tárta a hétszemélyes tábla ajándéknak a k. táblával ellenkezőleg. 213. 1.) Hogy a kibázasitás költségeit a szülék által kiházasitolt leányok részébe tudni lehet, a Nyerges perben Ítéltetett a felsőtörvényszéken. Ha szüle valamelyik gyermekét a keresményekből eredő, tehát az ősi javak terheltetése nélkül, nagyobb költ­séggel neveli, mint a másikat . . . mint ajándék nem számíttatik be.« Fogarasi. Magyarhoni magános törvénytudomány elemei Kövy Sándor után. 188. 1. ' . . . a mit valamelyik élő szüleitől előre kikapott, azt osztály­részébe be kell tudni, kivéve apró ajándékokat, vagy nagyobb jutalmakat is, melyek iránt az adakozó szándéka a beszámítással világosan ellenkezik.« F r a n k. Az osztó igazság törvénye Magyarhonban. 483 1. 64 Dec. 7. div. succ. Fogarassi i. m. 188. 1. F r a n k. i. m. 4*3. 1 66 A törvényes vélelem szerint a szülő által gyermekének életében adott értéket vagy ingóságokat örökségi részébe való betudás mellett adottak­nak kell venni. (Döntvénytár XII. k. 64. sz.) A törvényes osztályrész kiszámításánál nem egyedül örökhagyó halála után maradt, hanem azon vagyon értéke is alapul veendő, melyet még örökhagyó életében örököseinek adott. (Döntvénytár XXV. k ŐS. sz.) 66 Okröss. Általános polgári magánjog. 661. §. Suhayda A magyar polgári anyagi magánjog rendszere. 6. kiadás, 489. 1. Wenczel. A magyar magánjog rendszere. II. 474. 1. K a t o n a. A törvényes örökösödés a magyar jogban. 15—16 L Zlinszky. Magyar magánjog, ü. kiad. 712. 1. 67 Dr Herczegh Mihály. Magyar családi és öröklési jog. 2-ik kiadás 300—301. 1. — Herczegh hazai joggyakorlatunk szelleméhez hiven mindazt betudás tárgyává teszi, mit a leszármazó örökös (mert a szükségörökös alatt azt látszik érteni, noha a szülő is sziikségörökös) örök­hagyójától ennek életében kapott, azonban a részletes felsorolásnál túllő a célon, mert az örökösnek az örökhagyót megillető tartozását és az örök­hagyó által végrendeletileg hagyományozott javakat is a betudás tárgyai közé sorozza. Az örökösnek az örökhagyót megillető tartozása a hagyatéki vagyon cselekvő részét képezi, mint ilyen, a többi örökösök beleegyezésével beszámítás (compensatio) tárgyát képezheti ugyan, sőt az örökösi igények vitássá válása esetén a bíróság ki is mondhatja a beszámítást, (1881 : LIX. t.-c. 8. §.) de az ilyen tartozást a collatio tárgyai közé sorozni nem lehet, mert a conferálandó tárgyafc az örökös tulajdonát képezik, mig az örökös tar­tozása annak passiv vagyoni alkatrészei közé tartozik. Az örökhagyó által végrendeletileg hagyományozott javak pedig csak a köteles rész kiszámí­tásánál jönnek tekintetbe (osztrák ptkönyv 787. §., szász ptk. 2,590. zürichi ptk. 2,037. §. Zlinszky. Magánjog. 728. 1.), mert ily hagyo­mányozások esetében a szükségörökös csak a köteles rész kiegészítését követelheti ; de a végrendeletileg hagyományozott javak collatio-járól szólani, mikor a betudás csak törvényes örökösödés esetében foglalhat helyt ; önmagában véve ellenmondás. * Előbbi közlemény a >Jog« 20. számában. A személyi jogállapotot, a jog- és cselekvésképességet az illető állampolgári joga szabályozza (art. 4.). A dolgok (ingók is) a dologi jogok tekintetében a fekvés helyének törvényét uralják. Követelési jog az adós lakhelyén fekvőnek tekintetik ; de ha azt átadás vagy hátirat által átruház ható okmány képviseli, a jog azon helyen fekvőnek tekintetik, a hol ez okmány van. Ha az ingók fekvésének változása okoz törvényösszeütközést, az utolsó fíkvés joga alkalmaztatik Tart. 5.). Az örökösödést az örökhagyó állampolgári joga szabályozza. ; Ajándékozások és végrendeletek lényegét és hatályát a rendel­kező honi törvénye szabályozza. Mindkét esetben az örökhagyó nemzeti joga tekintet nélkül a javak minőségére s a fekvés helyére (országára) alkalmazandó (art. 6.). Szerződési kötelmek s következményeik a szerződéskötés helyének jogát uralják. Azonban e felett elsőbbsége van a szer­ződők honi törvényeinek, ha azok intézkedései azonosak. Kivételt i képez e szabályok alul, ha a felek kifejezett vagy a körülmények által nyilvánított akaratából kitetszik, hogy valamely meghatározott törvénynek kívánták az ügyletet alá vetni. De a felek szabadsága c részben választásra szorítkozik, a felek legalább egyikének honi törvénye, vagy a szerződés létrejötte vagy teljesítése helyének joga között. É szabályok alkalmazandók, bármily természetű s bárhol fekvő dolgokat tárgyazzon a szerződés (art. 7.). A quasi szerződések, magánjogi vétségek és quasi vétségek joga azon hely törvénye, hol a kötelmet szülő tény történt (art. 8.). Köz- és magánokiratok alakiságaira nézve azon állam törvényei irányadók, a hol kiállíttattak. De magánokirat a/.on alakiságok szerint is készíthető, melyeket az összes felek nemzeti törvényei előírnak (art. 9.). Ha a törvény, mely valamely ügyletre nézve irányadó, annak érvénye feltételéül a közokiratot vagy sajátkezű okiratot irja elő, a felek nem térhetnek el ettől, habár az ügylet létre­jötte helyének joga más formát megengedne (art. 10.) A bírói illetékesség és eljárás tekintetében azon hely joga irányadó, hol a per indíttatik, illetve a kérelem történik. Szer­ződések s Ítéletek végrehajtását azon ország törvénye szabályozza, hol a végrehajtás történik. A bizonyítási eszközökre nézve azon ország joga irányadó, hol a bizonyítandó tény történt. De ha az összes felek hazai joga más (tágabb) bizonyítási eszközöket is j megenged, ezek is elfogadandók (art. ll.). A ki határozott honosságot nem igazol, személyes statútum­ként a belga törvényt uralja. Ugyanez áll arról, ki egyszerre a belga és valamely külföldi honossággal bir. A kinek két idegen honossága van, annak személyes statútuma a kettő közül azon idegen jog, melynek intézkedései a belga törvénytől legkevésbé eltérnek (art. 12.). A honosság változtatása nem bir visszaható erővel. Arra csak a törvényes feltételek és alakiságok teljesítése után és csak az ez időpont után keletkezett jogok gyakorlására nézve hivat­kozhatni (art 13.). Tekintet nélkül az előző cikkekre, nem vehető figyelembe az idegen jog azon esetben, ha alkalmazása az ország azon í törvényeit sértené, melyek társadalmi jogot vagy érde­ket szentesítenek vagy biztosítanak (art. 14. Az indokolást az egészhez 1. Revue de droit intcrnational 1886. p. 119 — 501.). Bővebb fejtegetés nélkül is elérthető e logikus operatumból, hogy abból mi is tanulhatunk. Angliában ellenben a magánjogi codificatio, mi nélkül a befolyás nem angol nép jogára alig képzelhető, még mindig az előkészítési stádiumban fenekük. A Westbury lordkancellár alatti s t a t ti t e - d i g e s t előkészítése, mely által 3 expurgation-act-tal az 5<) kötetnyi parlamenti törvényből 3,000 darab, mint szokásból ment töröltetett, nem igen talál folytatásra és az 1,200 kötet common law (birák nyilatkozatai) — d i g e s t bátor Tribonianusa sem akadt még. Kitekintve Spencer Herbert és Sheldon j A m o s ismert nyilatkozataitól, szakmü e tárgyban nem Íródott. : Th. E. Holland könyve óta (Essays upon the form of the law 1870. 187 1.). Másutt méltattuk az amerikai (new­yorki) s gyarmati codilicatióra, mint mintára mutató cikkekel I Sprague-től. A büntetőjogi codificatio nagyobb előmenetelét a kevesebb nehézségen s nagyobb szükségen felül csakis Stephcn kiváló személyében kell keresnünk. Dr. DclíAdami Rezső. j budapesti Ügyvéd.

Next

/
Thumbnails
Contents