A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 22. szám - A budapesti aljárásbirák és alügyészek

Hatodik évfolyam. 22. szám. Budapest, 1887. május 29. Szerkesztőség: Y. sas - utca 14. szár A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) Kiadóhivatal: Y. sas-utca 14. szam. K éziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STILLER MÓR. üíryvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési ára'K: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész évre . 6 frt — kr. fél » 8 » — » negyed » . 1 » 50 > Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben postautalvány nyal küldendők. TARTALOM: A budapesti aljárásbirák és alügyészek. Irta: Serly Antal bpesli kir. aljárásbiró. — Rendes eljárású perekben köthetnek-e a peresfelek személyesei', ügyvédek mellőzésével, a pertárban birói egyezséget ? lila : dr Kein Adolf, a Ferenc József-rend lovagja, ügyvéd Medgyesen. — A betudás (collaüó) az örökösödési jogban. Irta: dr.Gaar Vilmos, Sopron — Ausztria és külföld. (Magánjogi codficatio. Irta : dr. Dell' Adami Rezső, bpesti ügy védj. — Sérelmek. (Igazságügyi sérelmek a : Nedelko György), Kun a Jenő, s György, ügyvédek Versecen). — Irodabüntetö jogban. Irta: Balogh Jenő, •. alügyésztöl). — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetés. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsőbíróság! határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny* bői. (Csődök. — Pályázatok.) verseci kir. jbiróságnál. Irtái C r e n i a n u Antal, C z v e i t lom. (A sértett fél jogköre ; Vargha Ferenc, b. gyulai ki A ...huj Törvénytára" című vállalatunk, melyet tavaly megindítottunk, olvasóink tetszését teljes mértékben meg* nyerni tudta, mit annak jeléül tekintünk, hogy jogászközön* ségünknél valóságos hiányt pótol. Ez bír arra bennünket, hogy továbbra is folytassuk, Ehez képest ezen évre is elő= tést nyitunk az 1SS*. éri törvények és iyazsáyiiyyi miiiistet'i rendeletekre 30 ív erejéig 2 frtért. 'lisztéit előfizetőink, de csakis ezek, ezért a csekély árért meg dk kapni kifiinö kiút Hasimii é. a lehető legjobb jeyysetekkel ellátva az előfizetett törvényeket és igaz* ságügyi rendeleteket, és pedig lehetőleg nem sokára rá, hogy a hivatalos lapban megjelentek, és így nem kell bevárniok, mig azok a könyvkereskedésben füzetekben bocsáttatnak közre. A jó hírnevű Ráih Mör*féle kiadó cég, melylvel ezen váU lalat iránt megállapodásra léptünk, elég biztosíték, hogy mint az elmúlt évben, ugy a mostaniban is sikerülni jog olvasóink* nak legmesszebb menő igényeit kielégíteni. A 2 frttiyi előfizetési ár posta utal vtíny nyal kiadóhivatalunkhoz címzendő. Jelen számunkhoz mellékeljük az 1887. évi törvények G*ik ívét (81—90. lap) mindazon t. előfizetőinknek, a kik a Törvénv* tár f. évi folyamára már előfizettek. Esetleges reclamátiókat H napon belül kérünk min* dig kiadóhivatalunkhoz intézni, mert később talán már nem tehetnénk annak eleget. ^ JQQ,t hiadóhjmtala Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A budapesti aljárásbirák és alügyészek. Irta : SERLY ANTAL bpesti kir. aljárásbiró. Tudvalevő dolog, hogy a budapesti aljárásbirák és alügyészek a vidékiek felett csak annyiban birnak előnynyel, hogy nagyobb a fizetésük és lakpénzök ; ezen látszólagos előny azonban nagyban devalválódik, ha figyelembe vesszük, hogy a fővárosban a megélhetési viszonyok terhesebbek, a lakások pedig aránytalanul drágábbak, a gyermekek nevelésére szolgáló előnyt pedig szintén annak drága mivolta ellensúlyozza. Elhibázott dolog volt 1871-ben, midőn az új bírósági szervezet életbe lépett, hogy a fizetések s főleg a lakáspénzek a helyi viszonyoknak megfelelőleg nem osztályoztattak, a mint az Ausztriában tényleg helyesebben szervezve is van, mert mégis csak furcsa dolog az, hogy a birói fizetés és lakáspénz egyforma, hogy csak néhányat említsek: Füleken, Tornán, Topolyán, meg aztán Pozsonyban, Győrött és Székes-Fehérvárctt. — Ezen állapot részben tehát oka annak is, hogy a budapesti albirák vidékre törvényszéki bírónak nem pályáznak. Piripócsra nem mehet, Pozsonyba pedig csak anyagi áldozatok árán tehetné. Visszatérve tehát arra, hogy a budapesti albirák és alügyészek anyagi előnye a vidékiek felett alig számbavehető, — előléptetés tekintetében határozottan hátrányosabb helyzetben van vidéki collegáinál. Ezt kimutatni és szerény véleményem szerint az orvoslása iránt javaslatot indítványozni célja ezen soraimnak. A budapesti albirák, alügyészek és pedig azoknak legkitűnőbbjei is azért nem mozdulhatnak, a mostani helyzetet véve figyelembe, 10—15 évnél hamarább előre, mert ugy ezek, mint a törvényszéki birák és kir. ügyészek a vidékiekkel egyenlő rangban vannak, miért is figyelemmel kell a kinevezéseknél a miniszternek a vidékiekre is tekinteni, s az áthelyezések mindig a bpesti albirák hátratolását eredményezik. Mutatják a legújabb bpesti kinevezések, hogy öt birói állás közül h á r o m áthelyezéssel töltetett be. Ez az egyik ok. — A másik ok a fővárosnak rohamos és folytonos emelkedése, ugy hogy e tekintetben a vidékkel a legcsekélyebb összehasonlítást sem tűri meg, ebből pedig okszerűen következik azon tény, hogy a vidéki birói status a szervezés óta alig nagyobbodott, azt mondhatnám semmit, ellenben a fővárosi birói status, különösen az albiráké évtizedről-évtizedre emelkedett és pedig tetemesen emelkedett, természetes tehát, hogy az albirői status nagyban emelkedvén, ellenben a törvényszéki biráké csak csekély mennyiségben, az előléptetésekben való elmaradás nemcsak érthető, de természetes. — És ez évtizedről-évtizedre rosszabb lesz, mert a főváros folyton emelkedik, s a forgalom növekedésé a perek számát is, különösen ennek sommás részében nagyban szaporítván, a sommás (al) birák szaporítását hozza magával. — Es attól tartok, hogy egy évtized múlva a 10—14 éves albirák nem fognak a ritkaságok közé tartozni a fővárosban, de lesznek majd 20—25 évesek, — ellenben a vidék fiatalabb erői jutnak be e réven a felsőbb bíróságokhoz. Hogy pedig a bpesti albirák azért a megfeszített szorgalmat igénylő, testet-lelket megölő tevékenységéit ezt vegyék jutalmazásul, — azt hiszem, méltányos és gondolkodó ember nem óhajtja. Beszéljünk nyíltan. Egy bpesti 10 — 14 éves albiró 40—45 éves. Tegyük fel, hogy ebben a korában lesz tvszéki bíró; no már most, ha ugyanannyi ideig törvényszéki bíráskodik, mint a mennyit mint albiró eltöltött, hát lesz 55—60 éves, mire a táblához vergődik. — Tehát akkor, midőn a munkakedv már nem emelkedik, de lohad. — ellenben a