A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 21. szám - A hozomány bizonyítása

A J OG. 179 a hozomány jogintézménye helyes felfogásának,1 valamint mai jogfejlődésünknek is."' Az á t a cl á s ténye tekintetében azonban, kétség esetén igazolni kell, hogy a vagyonátadás hozomány gyan á n t (22. §.) történt; mert abból, hogy a feleség vagyona a férjnek átadatik, vagy az egyébként (p. o. a férj egyoldalú ténykedése lolytáu) kezelése alá jut, még nem következik okvetlenül, hogy a/, hozományt képez, mert a férj azt felesége külön vagyona halálakor ennek hozományát meghaladó vagyona volt. Minthogy azonban az alapperbeli Íteletekben megállapított elvi kijelentéssel szemben nem azon körülmény perdöntő : volt-e alperes férjnek és mennyi vagyona neje elhalálozása idejében, hanem egyedül az: maradt-e neje halála után hozomány, mint örökség? miután még magából azon körülményből, hogy alperesnek az időben vagyona volt, nem következik okvetlenül, hogy neje hozománya is megvolt; felperes pedig az eskü alkalmazását csak is ugy hozta javaslatba, hogy alperes ezt azon fentebb emiitett nem perdöntő körülményre is letegye és annak letételét ezen körülmény mellőzésével ellenezte : a föeskü nem volt megítélhető. Dtr. I jf 14. k. 338. sz. 4 A hozomány bizonyításának részben perjogi természetű kérdése kapcsolatos régi jogunkkal és lényeges kihatással volt az egész jogintézmény sorsára. Az ösi vagyonnak, mint a családi jólét biztositékának védelme lévén egyik főfeladata régibb magánjogunknak (plan. 690, 711., 803, 814.) csak természetszerű, ha a rendszerint fiuk kezén volt ősit, a leányok hozománybeli követelései ellen, telhetőleg biztosítani és ebből kifolyólag a könnyen költhető hozományi jogügylet bizonyítékait az utódok érdekében, lehetőleg szigorítani igyekeztek és pedig nemcsak a feleség ellen, hanem még a férj ellenében is. (29. §,) Innét van, hogy megkívánták, miszerint bizonyittassék: 1. a hozomány valósága (realitás) ; 2. a férj kezéhez jutása (deventió ad manus maritales) és 3. a férj ingatlanaiba beruházása (investitio in bona maritalia,) Plan. 5U6 , 707, 804., 816. 1840: XXII. t.-c. 85. >;• »A harmadik osztályba sorozandó : c) a bukott feleségének hozománya és jegyajándéka, a mennyiben annak valósága s a férj kezére lett jutása, sőt a nemesekre nézve a férj ingatlan javaiba történt beruházása megbizonyittatik. < Nem nemeseknél csak a készpénzbeli hozományra kívántatott meg a beruházás bizonyítása, sőt a multat illetőleg még erre nézve sem. 1840 : VIII, t.-c. 14. §. »Az asszonyi hozományra nézve az rendeltetik, hogy a mennyiben az természetben megvagyon, vagy pedig ha a jubbágynö hozománya készpénzből áll, ennek a meglévő javakba történt bei uháztalása elegendőképen megpróbáltatik ; minden örökösödésnél és osztálynál az özvegynek vagy törvényes örököseinek mindenekelőtt azonnal kiadandó; a beruházásra világosan megjegyeztetvén, hogy ott, hol az asszonyi hozományok egyedül csak marhákból és egyéb ingóságokból állanak, a következő 15-ik §. értelmében elegendő legyen annak bebizonyítása, hogy ezek a jobbágynők által valósággal férjeikhez vitettek ; a mi pedig a jelen törvény alkotá-át megelőző időkbeli asszonyi hozományokat illeti, ezek tekintetében még a készpénzből álló hozományokra nézve sem kívántatván meg azoknak a meglévő javakba történt beruháztatásuk megpróbálása, reájuk nézve a férj házához lett vitelüket bebizonyítani elegendő lcend.« Kereskedőknek pedig elég volt a valóságot és kézhez-jutást bizonyítani. 1840 : XVI t.-c. 9. §,, 1—21. § 2. jegyz.) Idl. törv. szab, IV. 20. §. A harmadik osztályba tartoznak : 2- A bukott kereskedő feleségének hozománya és jegyajándéka, a mennyiben annak valósága s a férj kezére lett jutása bebizonyittatik. 11a e bizonyítandó tételek egymáshoz való viszonyát vizsgáljuk, szembe ötlik, hogy minden következő tétel feltételezi és magába öleli az előbbit. A férj kezéhez jutása: átadása a hozománynak, feltételezi a hozomány létét, valóságát; mert csak akkor lehet átadni, ha valóban van hozomány, A ki tehát azt birja bizonyítani, hogy a férjnek hozományt adott, ezzel együtt bizonyította a hozomány valóságát is és igy a »valóság« bizonyítását megkívánni teljesen felesleges. » Hozomány-valóság t és »hozomány átadás* azonos fogalmak, minthogy bármely vagyon hozománynyá, épen csak a férjnek átadás által válik, 22 so , . . A mi pedig a hozomány beruházásának (investitio) bizonyítását illeti, ezen bizonyíték magába foglalja ugy a hozomány valóságának, valamint a férj kezéhez jutásának bizonyítékát is ; mert a férj csak azon hozományt ruházhatja be saját javaiba, a mely neki átadatott s ennélfogva ha a beruházás bizonyittatott, bizonyítva van a valóság és a kézhezjutás is. A hozomány beruházását pedig csak a férj eszközölheti; mert eltekintve attól, hogy hozomány mindaddig létre nem jön, a mig az a férjnek át nem adatik, a feleség azért sem ruházhatja be hozományát a férj javaiba, mert azokat kezelni nem szokta. A beruházás bizonyításának, mint a visszakövetelési jog feltételének niegkivánása igazságtalan és ma teljesen indokolatlan szigor ; mert ha a hozomány a férjnek átadatik, a hozományadás jogügylete teljesen be van fejezve. De ebből még nem következik, hogy a férj a hozott hozományt javaiba, vagy ép ingatlanaiba okvetlenül be is ruházza. Ellenkezőleg, a férj a hozomány tetszése szerint a folyó háztartási kiadások fedezésére is fordítja, vagy egész egyszerűen elköltheti, eldorbézolhatja, mert hisz e tetszésétől függő tényt bizonyos minőségű hozományi javakra nézve megakadályozni egyátalán nem is lehet Ebből foly, hogy a beruházás bizonyításának megkivánása folytán a feleség mindazon esetben el kell hogy essék gyanánt is kezelheti. (14. §.) Ónként értetik, hogy ha a férj vagy örököse a visszakövetelt hozomány mennyisége (quantitas) ugyanazonossága (identitás) vagy egyéb ténykörülmény tekintetében kifogást tesz, felperes feleség vagy örököse ezeket is bizonyítani tartozik. Sérelmek. * Az abauj-szántói kir. járásbíróság. — A nm. igazságügyminiszter ur becses figyelmébe. — E szaklap intencióihoz hiven, ne csak a rosszat gáncsoljuk, de adjuk meg az érdemnek is az elismerést! Kedvező alkalmat nyújt erre az abauj-szántói kir. járásbíróság, melyben az igazságügyminister urnák is kedve telhetik. Mint ügyvéd, több bíróságnál megfordultam, de őszintén megvallhatom, hogy bíróságunknál rendesebbet s jobbat nem láttam s tiszta meggyőződéssel állithatom, hogy ha bíróságaink mind ehez hasonlók lennének, ugy e lap sérelmi rovatát bízvást el lehetne hagyni. A kincstári épületben elhelyezett s 1883. évi március hó 1-től telekkönyvi ügyekben is birói hatáskörrel felruházott abaujszántói kir. járásbíróságnak már helyiségei is olyanok, hogy bizony megirigyelhetné a főváros némely járásbírósága is. Van hét egészséges, világos, rendben s csinosan tartott és festett szobája; nem fényes, de egyszerű, azonban minden szükséges hozományától, a midőn a férj azt elköltötte, mert ily esetben nem lehet a beruházást bizonyítani, egyszerűen azért, mivel beruházás nem eszközöltetett A beruházás bizonyítéka által tehát a feleség joga hozománya iránt elvileg tisztán a férj tetszésétől (be- vagy be nem ruházási tényétől) tétetik függővé. Sőt még valóságos beruházás esetében is kétséges a hozomány visszanyerése ; ha figyelembe veszszük azon rendkívüli nehézségeket, melyek a beruházás tényének bizonyításával kapcsolatosak. E túlzott szigort csak az ősi vagyon minden áron való védelme magyarázza meg. Ma azonban — az ősiség eltörlése után — hiányzik a beruházás bizonyításának jogtörténeti alapja ép ugy, a mint megkivánása, a hozomány természeténél fogva igazságtalan volt mindenha. Érezték ezt már régen s ennélfogva ha a feleség férjének nem az ösi, hanem a szerzeményi vagyonából kérte hozománya megtérítését, akkor a beruházást nem volt szükséges már a plan. 804. sz. szerint sem bizonyítani. (L. 25. §. 5. jegyz.) A mondottak folytán ma már nem helyeselhetök a következő határozatok : Legf. ilsz. 1,941. sz. Hozomány követelése esetén nemcsak az bizonyítandó, hogy az a nő által a férj házához vitetett, hanem az is, hogy a férjnek valóban átadatott és vagyonába beruháztatott.« Dtr, 12. k. 19. 1. Curia 2,252/1885. sz. : Az elhalt fél örököseivel szemben a hátramaradt feleség köteles bizonyítani, hogy a férje végrendeletében említett 300 fit női hozományt elhalt férjének kezére juttatta és hogy az a pertárgyi ingatlanokba beruháztatott.* Dr. Ujf. 14, k. 326. sz. Curia 7.829/1884 sz. : A ki hozományt követel, tartozik az 1840 : VIII. t -c. 14. §-ához képest annak a meglevő hagyatéki javakba történt befektetését bizonyítani Dtr. Ujf. 13. k. 787. sz. A Curia határozatában hivatkozott 1840 : VIII. t.-c 14. §-a csak a jobbágy nőknek és csak készpénzből álló hozományára kívánja meg a beruházás bizonyítását és pedig nem mint a hozomány visszakövetelhetésének egyátalán alapfeltételét, hanem csak mint a mindenek előtt (praeferenter) való kiszolgáltatás kellékét. A Curia határozatában foglalt átalános kijelentés tehát nem látszik indokoltnak az 1840 : VIII. t-C 14. §-a által. 5 A beruházás bizonyításának niegkivánása már legrégibb íróinknál előfordul; a minthogy az ugy ősi jogrendszerünk, valamint a legtöbb iró által dogmaként elfogadott plánum tabulare idézett döntvényei által indokolt is volt. Már Szegedi (id. m. 203. 1.) tüzetesen tárgyalja a beruházás bizonyítékát és ennek kimutatási módját. Hasonlóképen kívánják a beruházás kimutatását. Nánássy id. m. 216. 1. és Kövy id. m. 307. §. Ellenben csak az ösi és nem a szerzeményi vagyonból való kielégítéshez kívánják a beruházás bizonyítását: Georch id. m. 223. i; ; Kelemen (id. in: 129. §.), ki a kereskedők között egészen elengedhetönek tartja a osevera investitionis proba«-t; Szlemenics id. m. 349. § ; Markovics id. m. 199. §. ; Frank (id. m 342. §.) csak a törvényes örökösök ellenében ; G, Madarassy id. m. 217. §, ; Wenzel (id. m. 398. ij,), csak a nemesi fekvő javak tekintetében ; Knorr (id. m. 347. íj.), csak nemesek közt; Madarassy id. m. 9. 5jVégül helyesen ismeri fel Kallós (id. m. 474. §.), hogy a beruházás bizonyítása az ősi vagyon védelmét célozta és hogy ennek megszűntével a beruházás bizonyítása is elesett. Hasonlókép tanit Zlinszky (id. m. 538, 1.), a ki vagy átadást, vagy beruházást kiván ; Herczeg id. m. 10. íj. és Tóth (id. m. 376. 1.), kik a valóság és átadás bizonyítását kívánják. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.