A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 19. szám - A felsőbb forumok restantiái - A betudás (collatio) az örökösödési jogban. 4. r.

A JOG. 165 48,010/86. sz.): Az elsöbiróság 1886. évi június lG-án 5,á6l. sz. a. 1 kelt végzését, valamint az ezt megelőzőleg 1886. évi május 27-én ! 4,9j4. sz. a. tett intézkedését megsemmisíti és a kir. járásbíróságot I utasítja, hogy az 1886. május 10-én 44,962/85. sz. a. kelt másod- ' bírósági ítéletet peres feleknek az 1881 : L1X. t.-c. 18. §-ának i rendeletéhez képest törvényszerűen kézbesítse. Indokok : Mert az 1881 : L1X. t.-c. 18. §-a szerint a felsőbb I bíróságok határozatai a feleknek s illetve ezek képviselőinek irás- I ban kézbesítendők Tekintettel tehát arra, hogy a törvény ily | világos és határozott rendelése mellett a kir. járásbíróságnak se az 1886. május 27-én 4,954. sz. a. tett intézkedése, se az 1886. június 16-án 5,561. sz. a. kelt végzése törvényes alappal nem bir, a kézbesítés ténye pedig törvényszerűnek s ennek folytán jog­erősnek csak ugy tekintheti), ha törvény értelmében teljesíttetett: j ekként a kir. járásbíróság jelzett két végzését az 1881 : LlX, t.-c. 39; §-nak a) pontja alapján megsemmisíteni s a kir. járásbírósá­got a másodbirósági Ítéletnek törvényszerű kézbesítésére utasítani kellett; Miről a kir. itélő tábla az első bíróságot azzal értesiti, hogy 1886. május 27-én 4,954. sz. a. kelt végzésének hivatalos másolatát a kir. itélő táblának irattára számára 8 nap alatt pót- | lólag terjessze fel, továbbá, hogy a 6,452/1886. sz. a. felfolyamo- ! modásban foglalt azon kérelem, hogy a felfolyamo- ( d á s i költség viselésére az eljáró b i r ó kötelez­tessék, azért mellőztetett, mertazide vonatkozó kitétel a felfolyamodásban tentával áthúzva s illetve kit őrültnek jelentkezik, stb.' Nemzetközi kongresszus a börtönügyek tárgyában. Lapunk 15-ik számában megígértük, hogy ismertetni fogjuk azon kérdéseket, melyek fölött a legközelebb 1889-ben Szt.-l'étervárott tartandó kongresszus tárgyalásokat folytatni fog. A következőkben közöljük e kérdéseket: I. 1. Mily mértékben lehet a kiadatási szerződésekben elő­forduló büntetendő cselekménveknek egyforma elnevezését ke­resztülvinni. 2. Hogyan kell az iszákosság ellen a büntető tör- j vényhozásban eljárni. 3. Kell-e és milyen módon a börtönügyi tudomány külön tanítását berendezni. 4. Kell-e és mily mérték­ben a) a bíró általi megintést és feddést mint büntetési nemet behozni és b) megengedni, hogy a kimondott büntetés csak az esetre hajtassék végre, ha a vádlott újabban lesz elitélve. 5. Hogyan kell a büntetendő cselekményt elkövetett gyermekek­kel eljárni. II. 1. Mi elönyösebb a fegyházban, a munkaerő bérbeadása vagy az állam általi kihasználása. 2. Káros-e a fegyintézeti ipar­üzlet a szabad iparra nézve. 3. Milyen előnyöket lehet a fegyenc­nek a jó fegyelem fentartása céljából engedni. 4. Milyen módon kell az öt, illetve tíz éven felüli szabadságvesztés büntetést szer- j vezni, a deportáció kérdésének mellőzésével. 5. Milyen elvek sze­rint kell a fegyintézeti személyzet kiválasztásánál eljárni, <>. Lehet-e I valakire előre kimondani, hogy javithatlan gonosztevő s ha igen, I milyen módon kell az ilyennel elbánni a társadalom megvédése i céljából. III. 1. Célszerű-e, ha az egyes országok rabsegélyzö egy- j létei egymással szövetkeznek, s milyen irányban, mily szabályok szerint történjék ez. 2. Milyen összefüggésben vannak a rab­segélyzö egyletek más hasonló jótékonysági intézetekkel (nép- i konyhák, menedékházak, dologházak stb.), s miképen kell össz­hatásukat szabályozni. 3. Mi előnyösebb a közhatóság gondvise­lése alá került gyermekekre nézve, a családokban vagy a köz­intézetekben való elhelyezés. 4. Nem kellene-e a rabsegélyzö egyleteknek a rabok családjairól is gondoskodniok. 5. Hogy kellene a rabsegélyzö egyletek és a rendőrség összeműködését a szabad­lábra helyezettek és a társadalom érdekében legjobban szervezni. 6. Hogyan kellene a társadalom érdeklődését a büntetőjogi és börtönügyi kérdések iránt felkelteni. Az engedély nélkül való építkezés által elkövetett kihá­gás ügyének épitészrendőri részében hozott alispáni határozat harmadfokban való elbírálására nem a belügyminiszter, hanem a közigazgatási bizottság az illetékes. Ily értelemben határozott a bejügyminiszter Hrassóvánnegye közönségéhez az 18S7. évi 684. kih. sz. a. intézett következő rendeletében: A vármegye alispán­jának 1886. évi október hó 5 én 8,125. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a Brassó város tanácsa által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával Gr. Ignác predeáli lakos, építési enge­dély nélkül eszközölt tfaraképités miatt 20 frt pénzbüntetésben, nemfizetés esetében 2 napi elzárásban marasztalhatott el, egy­* Hát akkor minek refleklal egyáltalán erre a kir. tábla ? szersmind az engedély nélkül épített barakoknak 15 nap alatt leendő eltávolítására köteleztetett, ellenben P. . . B. György az ellene emelt kihágás vádja és következményei alól felmentetett; egyúttal azonban köteleztetett, hogy az általa felállítani szándé­kolt, illetve már felállított barak építési engedélyeért 15 nap alatt folyamodjék, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: büntető részében megváltoztattatik s vádlott Gr. Ignác a terhére rótt kihágás és vádja s következményei alól felmentetik, egyszersmind az ügyiratok az építészet rendőri rész törvényszerű fokozatos elintézése végett a közigazgatási bizott­sághoz áttétetni rendeltetnek. Gr. . . Ignácot a terhére rótt büntetés terhe alól felmenteni kellett; mert a folyt) évi január hó 24-én 321. sz. a. kelt alispáni jelentés szerint, sem a várme­gyének, sem Brassó városának oly törvényszerűen (1879. évi XL. t.-c. 5. §.) megerősített szabályrendelete, melynek értelmében a panasz tárgyává tett cselekmény büntetendő lenne nincs; az 1858. évi építési rendtartás büntető határozmánvai pedig az 1880 : XXXVII. t.-c. 3. s következő szakaszok értelmében érvé­nyöket vesztik. Kihágás tehát az 1879. évi XL. t.-c. 1. §-ánál fogva fenn nem forog; az építészet rendőri (közigazgatási) intéz­kedés tekintetében pedig jelen esetben fokozatos hatóság: a közigazgatási bizottság. A m. kir. Curia ügyforgalma április hóban. B e t r k e polgári 1052. váltó, stb. 133, úrbéri 23, büntető 1160, fegyelmi tiI, felszólalá-i orsz. képvis. vál. jogos. ir. kérdésben 4, összesen: 2,129. Elintézte­tett: polgári 697, váltó stb. 136, úrbéri 17, büntető 867, fegyelmi !)0, felszól, orsz. képv. vál. jogos. ir. kérdésben 1, összesen: 1,808. Hátralék ápr. hó végén: 1886. évről összesen 7C5, 1887. évről 4,937 ügydarab. Értesítés. Dr. Maislis Mór budapesti ügyvéd ur megkeresésére értesítjük a t. szakközönséget, hogy a »Polgári perrend repertóriumai című munkájának nagy része már kinyomatván, az folyó hó közepe táján szélküldetni fog. Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése vége/t kérjük mindig hiadóhivatalttnhHos) intézni. Azon ügyeket, melyekről e rovat alatt egyszer értesítést adunk, ha még elintézetlenek, figyelemmel kisérjük mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül ia közöl­jük az elintézés mikéntjét. Alsó-Lendva. K. J. A f. k. Kovács J. — Bratkovics ügyet a T. ápr. 27-én változatással helybenhagyólag intézte el. — Apatin. Dr. K. 1.. A f. k. Theisz G. — TheUz A. ügyet a T. ápr. 27-én fo. — Ar.-Marotll. II. T. Ad 1. Borsiczki K. - - Kabina F. ügy újabban még nem jött vissza ; ad 2. és 3. Bobomiczki — Boborniczky és Salik — Salik ügyek szintén nem találhatók még. — Békés. I. K. A f. k. Rabatin I. — Rabatin R. ügyet a T. ápr. 20-án hh., — Grósz J. — Véller E. ügyet ápr. 27-én szintén hh. — Ad 1. Hanecker A. és t. — özv. Hanecker J.-né és t. ügyben a T. 35559/86 sz. a. jan. 12-én ms. az e'sö bir. határozatát ; ad 2. Nagy G. és t. — Szatmári I. és t. érk. 9150/87 sz. a., n. e., eld. Knorr ; ad 3. özv. Hajdú G.-né és t. — Tajber A. és t. érk. 7237/87 sz. a., n. e., eld. Vavrik; ad 4. Ónodi I. és t. — Durkó I.-né érk. 7885/87 sz. a., n. e., eld. Mayer; ad 5. Grosz J. — Nilner E. ügyet a T. ápr. 27-én hh. ; ad 6. Rabatin — Rabatin Hegedűs S.-né ügyet ápr. 20-án hh. ; ad 7. Gábor I. és S. — özv. Gábor S.-né és t. ügy a C.-hoz érk. 2193/87 sz. u., n. e., eld. Németh. — B.-Gyula. S. K. Kaufman I. — Posewitz G. ügy még n. j. fel a T.-hoz. — Beregszász. Dr. F. M. Ad 1. Buzáth F. — Bereg­szászi hitelint. érk. 7784/87 sz. a., n. e., eld. Szloboda ; ad 2. és 3. Frisch­man Á. — Váczy Gy. (beregszászi hitelint ) kétrendbeli ügy még n. j. fel; ad 4. Gerendást J. — Steinfeld S. ügyet a T. 14220/87 sz. a. ápr. 14-én rmv. ; ad 5. Fuchs V. — Br. Ritter ü. érk. 12468,87 sz. a., n. c., eld. Weber; ad ü. Kroo A. — Halácsy K érk. 14519/87 sz. a., n. e., eld. Piukovits. — Besztercebánya. B. L. D. E számról már lekésett. Jövő számban. — Brassó. Dr. W. I. Jövő számban. — Debrecen. Sz. I. Jövő számban. — Duna-Földvár. Sz. Gy. A f. k. Lövi J. — László J. "ügyet a T. ápr. 28-án rend. — Dnna-Szcrdahely. P. P. A 29973/86 sz. ügyet (Takács — Háry) a T. f. hó 4-én fo. — Eger. T. A. A f. k. Plank Gy. — Szele G. és társai ügyet a C. f. hó 3-án mv. — F. S. A f. k. 27757/86 sz. ügyet (Simon G. és tsai — Simon K. Apostol J.-né) a T. ápr. 27-én rhh , rmv., a 27758/86 számút pedig (ugyanazon felek kö/t. ápr. 26 án fo. — Dr. F. L. Ad 1. Engel és Goldmann — Schildkraut J. ker. ügy érk. 1449/87 sz. a, n. e., eld. Végh ; ad 2. Lányi Rozál b. ügye még nem jött fel a T.-hoz. — Fehértemplom. Sz. I. A f. k. Stojakovils Döme b. ügyét a C. rmv. — G. F. Eihele — Eihele ügyet nem találhattuk. — Gálszécs. Dr. K. D. A f. k. Magy. leszámít, és pénzváltóbank — llerskovits J. és tsai ügyet a T. ápr. 28-án mv. — Gyöngyös. Dr. 1'. S. A f. k. Koppély G. — Fleischmann S. ügyet a C. f. hó 3 án hh. — Halmi. N. J. A f. k. Egyed M. — Lébi L. ügyet a T. f. hu 2 án hh. Hatvan. B. F. A f. k. Borhy F. — Úrik J. és neje | södje

Next

/
Thumbnails
Contents