A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 1. szám

Hatodik évfolyam. 1. szám. Budapest, 1887. január 2. Szertesztőség: V. SM - ttea 14. szám. Kiadóhivatal: V. - nten 14. s/ám. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) tt Wim ÍHKEINR KÉPVISELETÉRE. A MAGYAR ÜGYÉI, BIRÓÍ, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI UR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS - Dr. STIL.L.ER MÓR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Előfizetési árak: helyben vagy vidékre bérmentve küldve : egész e\re fél > negyed » 6 fit — 8 . — 1 » 50 Megjelen minden vasárnap. Az előfizetési pénzek bérmentesen legcélszerűbben |>ostantalvlinynyal küldendők. TARTALOM : A törvénykezési szünetről szóló törvény revisiója. Irta: Dr. I rn 1 i n g Konrád, budapesti kir. táblai biró. — A fiumei kir. törvényszék. — Az ugyn. közérdekű vizi társulatokról. Irta: Dr. Kovácsy Sándor, miniszteri osztálytanácsos Budapesten. — Az örökösödési osztály a közjegyző előtt. Irta: Dr. Kovaliczky Elek, kir. közjegyzőjelölt Eperjesen. — Konokság a polgári-peres és végrehajtási eljárásban. Irta : Bogná f Mihály, Lengyeltótiban. — A kir. tábla új elnöksége — Sérelmek. Adalékok a hagyatéki ügyek lassúságának okaihoz. Irta: Tokaji Nagy Lajos, kir. tanácsos és közjegyző Budapesten. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. MKLI.ÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) Előfizetési felhívás Január hú i-jén uj előfizetést nyitottunk. Szakközönségünk eddigi nagymérvű pártolása 'elment bennünket azon szokásos eljárás alól, hogy lapunkat új évfolyama küszöbén külön ajánljuk. Azért nagyhangzású szavak helyett csak azt Ígérjük, hogy lapunk jövőre is törekedni fog nem csupán iránytűje, de irányadója is lenni igazság •"•.gyünknek. Ezen törekvésünkben szakközönségünk pártolását kérjük és arra jövőre is biztosan számiHmk. Lapunk előfizetési ára : Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt 50 kr. ,,A JOG" hiadohiuatala. Budapest, V. ker., sas-utca 14. sz. A íJog Töruénytára* ezután is meg fog jelenni lapunk külön mellékleteként és arra is elfogadunk elö= fizetéseket 2 frtnyi kedvezményi árral egy egész évre. törvénykezési szünetről szóló törvény revisiója. Irta. Di. IMLING KONRÁD, budapesti kir. táblai biró. Ismét enyészni készül egy törvény, mely a helyett, hogy az attól várt üdvös eredménynyel járt volna, egyedül a különben is elég lassú törvénykezési ügymenetre gyakorolt bénitó hatásban nyilvánult. Az igazságügy miniszter megküldötte a törvénykezési szünetet tárgyazó 1883. évi XXXIII. t.-c. hatályon kívül helyezése s a törvénykezési szünidő újabb szabályozása iránti javaslatát a budapesti ügyvédi kamarának véleményadás végett, a javaslat a kamara választmánya által f hó 10-én az előadói vélemény alapján tárgyaltatott, a választmán)" felirata legközelebb a közgyűlés elé kerül és ha a jelek nem csalnak, a jövő évi július hó nem fogja többé érvényben találni az eddigi törvényt. Es e miatt valóban nem lesz mit sajnálnia a jogászközönségnek. A törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott igazságügyminiszteri rendelet 4. pontjának határozott kijelentése szerint a törvénynek főcélja az lett volna, hogy az az idő, mely alatt az addig fenállott szabadságolási rendszernél fogva a birói létszám huzamosabban teljes nem volt és a bíróságok a szaktanácsok megalkotásában is gátoltattak, az ügyvitel érdekében lehető szűk korlátok közé szorittassék. De hát hogyan érhető el ez a cél a járásbíróságoknál, hol tanácsok nem. tehát szaktanácsok sem alkottatnak s főleg a járásbirón kívül csak egy albiróval rendelkező járásbíróságoknál, hol a szakszerű kiosztás legfölebb abban jelentkezik, hogy az egyik biró leginkább, de nem kizárólag polgári, a másik viszont büntető ügyekkel, de nem kizárólag ilyenekkel foglalkozik és a hol az év egy bizonyos részén át felváltva csak az egyik és csak a másik biró működik, akár alkalmaztassek a törvénykezési szünetnek, akár a szabadságolásnak rendszere? És hogyan érhető el a cél azoknál a törvényszékeknél, hol csak 6 — 8 biró van alkalmazva, a hol tehát szaktanácsokról szintén alig, hanem csak szakelőadókról lehet szó? Az ilyen törvényszéknél tehát ismét az elsőfolyamodású bíróságok igen tekintélyes számánál egy biró a kereskedelmi-, váltó- és csődügyekkel, egy vagy kettő büntetőügyekkel, egy a hagyatéki s házassági ügyekkel, egy a telekkönyvi ügyekkel és kettő vagy három polgári és úrbéri ügyekkel szokott foglalkozni. Már most a. szabadságolási rendszer hatálya alatt az ily törvényszék minden évben igaz, hogy hat héten át nélkülözte a váltó- és kereskedelmi ügyeknek és ugyanennyi időn át telekkönyvi ügyeknek szakelőadóit, nem egészen három hónapig tehát e szakok nem voltak a különbeni előadók által képviselve. De most? most ugyanez a baj teljes négy hónapon át tart. Ne feledjük ezen kivül, hogy az éghajlati, gazdászati s társadalmi viszonyoknál fogva a bírák túlnyomó része hat heti szabadságát különben is július és augustus havában, a másik, kisebb rész pedig a következő két hónapban szerette kivenni. Az említett miniszteri rendelet 4. pontja különösen kiemeli, hogy a szüneti tanácsok tagjai csakis a szünidő hatálya alól kivett ügyek elintézésére mulhatlanul szükséges számban határoztassanak meg; feltételezi tehát a rendelet, hogy szüneti birákul többen fognak jelentkezni, mint a mennyire szükség van ; holott tapasztalati tény, hogy valamint most csak nagy nehezen lehet a szüneti tanácsot az önként jelentkező birákból összeállítani, ugy a szabadságolási rendszer hatálya alatt sokszor meg kellett tagadnia az elnöknek azok kérelmét, kik július és augustus hónapokban szabadságot kértek, meg kellett tagadnia, mert ha valamennvinek