A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 17. szám - Még néhány szó a meg nem állapított ügyvédi dijak iránti keresetek biróságának illetékességéről - Súlyosító körülmény-e a kártéritési képtelenség? 2. r.

148 A JOG. zölnüuk minden müvet, mely ez irányban hazai jogirodalmunkban a számot szaporítja. ]gy vagyunk dr. T a s s y Pál volt kecskeméti jogakadémiai tanár fentjelzett művével is. A mű átolvasása után bizonyos kellemes megnyugvással konstatálhatjuk azonban, hogy az előttünk fekvő új munka nemcsak egyszerűen a számot szaporítja, hanem meg van annak tudományos értéke is. Nemcsak numerái, de ponderál is. Alaki korlátoltságánál fogva (a mű mindössze 13 nyomott ívre terjed) a búvárkodó szakembert — a ki részletet keres — nem elégíti ki ugyan teljesen, de mint tan- és kézikönyv épen rövidségénél fogva felel meg legjobban kitűzött céljának és nagy előnye van más terjedelmes és tehát a tanuló által nagyobb íáradság mellett is kevesebb eredméuynyel feldolgozható kompendiumok felett. A jogtanulónak az, a mit a mű felölel, tökéletesen elég. Tiszta könnyen áttekinthető képet nyer a nemzetközi jog egész vidékéről; logikus rendszerbe foglalva, jó magyarsággal, tömör irálylyal megírva látja maga előtt a feldolgozandó anyagot. Es a mi e műben felölelve van, bátran megtanulhatja mind, mert nincs benne semmi fölösleges. Már pedig az itt elmondottak képezik egy tankönyvnek legkiválóbb előnyeit. És a dr. Tassyféle mű ilyen tankönyv. Epen azért a legjobb lelkiismerettel ajánlhatjuk a jogtanuló ifjúság figyelmébe. A mű, melyet Scheiber József kecskeméti könyvkereskedő adott ki és Tóth László kecskeméti nyomdász nyomatott, kiállításra is megállja a versenyt a fővárosi kiadványokkal. Dr. Kovács Pál, jogak. tanár. liekiildettek. A telekkönyvi betétek szerkesztéséről szóló törvény és az arra vonatkozó rendeletek s magyarázatok. Irta K á y> 1 á n y Géza. Első kötet. Budapest. A t h e n a u m könyvnyomda. 1887. Ára 3 írt. Az ismert kiváló telekkönyvi szakférfiú ezen nagyobb szabású munkájára kimerítő ismertetésben visszatérünk. — Magyarország helységnévtára két kötetben, szerkesztette Dvorzsák János. I. köt. Ügyvédeknek is igen hasznavehető kézikönyv, | miután az igazságszolgáltatás és közigazgatás ininden ágára kiterjedöleg | azoknak teljes területi és szervezeti beosztását tartalmazza. Kiadó : a Havi fü z e t e k kiadóhivatala. Budapest II. Donati-utca 3. sz. Vegyesek. Az ügyvédi szólás- és védelem szabadsága meg- | óvása tárgyában beterjesztett törvényjavaslat felett a mult j héten folytatott országgyűlési tárgyalások ismét megmutatták, , hogy az ügyvédi kar meleg és igaz pártfogót nyert az új igazságügyminiszterben. Hol csak alkalma nyilik, kifejezést ad ennek nemcsak szavakban, hanem — mint e törvényjavaslat mutatta — tettekben is. Sokan keveselték a törvény- j javaslatot. Szemben a jogosult igények és kívánalmak soka- i ságával, melyeket a kar a kamarák, a szaksajtó, az országos I ügyvédgyülés utján hangoztattak, eltűnőén kicsinynek találták e részletfizetést. Mi egészen más nézetben vagyunk. Mi erészletfizetést nemcsak mennyiségére nézve becsüljük nagyra, mert elvégre védelem- és szólásszabadság nélkül az ügyvédségnek nem lehet erkölcsi ereje és azért se becsülése, se tekintélye. De nagyra becsüljük, hogy egy á Italán fizetést teljesítenek oly követelésre nézve, melyet az előző igazságügyi kormányzat semmibe se szokott volt venni, mint a nagy ur, ha szegény embernek tartozik. Mint új irányjelzőt akarjuk mi ezen immár törvénynyé vált javaslatot tekinteni egyrészt — fe 1 fe 1 é, a mennyiben az ügyvédség tekintetében kedvezőbb felfogást jelez a döntő körökben, másrészt — lefelé, a mennyiben kívánjuk, hogy karunk kebelében jelezze azon általánosan uralomra vergődő nézetet, hogy bírósági vagy más hatósági félszeg vagy igazságtalan intézkedéseket meg kell és meg lehet támadni — erős érvekkel, de nem — személyes piszkolódásokkal. Finom kardpenge és nem — dorong! Megtagadhatja-e a megkeresett bíróság a végrehajtás foganatosítását azon alapon, hogy a végrehajtást szenvedettel ellenségeskedésben van ? Ezen kérdésre a karcagi kir. járásbíróság igennel felelt és az igazságügymiuiszterium e felfogást osztani látszik. A fenforgó esetben mi nem látunk elegendő okot a biróküldetésre, mert az 1868 : LIV, t.-c. 56. §-át mi csak ugy értelmezhetjük, hogy a biró az ítélethozatalig és az Ítélethozatalban nem járhat el oly ügyekben, melyekben a törvényben fölsorolt körülmények valamelyike fennforog. Ellenben a jogerejü ítélet utáu és annak alapján eszközlendő végrehajtás körüli eljárásban nem tartjuk helyén lévőnek a bíróság kizárását. A végrehajtás elrendelése es foganatosítása voltaképen nem is bírói functiók, a mint tényleg több állam egészen kivette ezeket a biróság kezéből, mint nem oda valókat. Ha a végrehajtás folytán vitás kérdések merülnek fel, mindig vau még idő biróküldést eszközölni, De a fenforgó esetben azért is tartjuk helytelennek a hozott határozatokat, mert az idézett 56. §. végpontja értelmében az e) [iont miatt (ellenségeskedés) nem is hivatalból teendő jelentés, hanem bevárandó volt a fél iufogása. Az igazságszolgáltatás megtagadásának joga a rendes biróság által nagyon szigorúan magyarázandó és azt ugy könnyedén szentesíteni a közigazgatás aktusával nem volna szabad. Következőkben közöljük az érdekes határozatokat. »633/p. 887. szám. A budapesti V-dik kerületi királyi járásbíróság T Gusztávnak, P . . . Elek elleni (J0 frt és járulékai iráuti ügyébeu hozott 24,590/887. sz. kielégítési végrehajtási végzését két példányban a végrehajtás foganatosítása végett megküldi. Végzés: Miután P . . . Elek a karcagi kir. járásbíróság birói tagjaival ellenséges viszonyban áll s igy ezen ügyben eljárni a karcagi kir. járásbíróság törvényesen akadályozva vau: a megküldött végrehajtási iratok biróküldés eszközlése végett a nagyméltóságú m. kir. igazságügyminiszteriumhoz felterjesztendők. Miről a megkereső budapesti V. ker. kir. járásbíróság és Virág Mór ügyvéd (Budapest, V. József-tér, 12. sz.) tudomásul jelen végzés által értesíttetnek. Karcagon, a kir. járásbíróságnál, 1887. apr. 2. P. H. B erényi Gyula s. k., kir. járásbiró.* »837/p. 1887. A nagyméltóságú m. kir. igazságügyi minisztérium 13,471/887. J. m. szám alatti rendeletével T Gusztáv bpesti gépgyárosnak, P . . . Elek orsz. képviselő karcagi lakos alperes ellen 90 frt s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtásnak foganatosításával ezeu kir járásbíróságot bizza meg. Végzés: A nagyméltóságú ra. kir. igazságügyminiszterium által 13,411/887. Jm. sz. alatt kelt rendeletével T . . . . Gusztáv felperesnek, P . . . Elek karcagi lakos s országgyűlési képviselő ellen a budapesti V. ker. kir. járásbíróság által 90 frt töke s jár. erejéig '24,590/883. p. sz. a. megrendelt kielégítési végrehajtásnak foganatosítása s a további eljárásra nézve a karcagi kir. járásbíróság helyett a p -ládányi kir. járásbíróság küldetvén ki a végrehajtás fogauatositására, F Kálmán helyettes végrehajtó a beküldött példányok kiadása s jelentésének bevárása mellett kiküldetik. Miről a felek s kiküldött és a budapesti V. ker. kir. járásbíróság jelen végzés által értesitendők. P.-Ladányban, 1887. ápr. 13-án, a kir. járásbíróságnál. P. H. (Olvashatlan aláírás) s. k. kir. járásbiró.« Gondos elintézés a kir. táblán és a (uriának formalismustól ment szabadabb iránya. A m. kir, Curia R. D. felperesnek, a »Pallas« bpesti irodalmi és nyomdai részv. társaság alperes ellen 6,138 frt 71 kr. kártérítés iráuti ügyében következő Ítéletet hozott: Jóllehet, a birói illetőséget megállapító 16,886/85. sz. a. elsőbirósági végzés felett, alperesnek erre is kiterjedi) 11,785786. sz. a. felebbezése folytán, a kir. itélő tábla fentebbi Ítéletében kifejezetten nem határozott; alperesek a másodbirósági ítélet ezen hiánya ellen intézett felebbezése mégis visszautasittatik, mert miután a kir. itélő tábla fentebbi Ítéletével az ügyet érdemleg elbírálta, ezzel a birói illetőség másodbiróságilag is megállapítottnak tekintendő; e tekintetben tehát az 1881 : LIX. t.-c. 45. §-a értelmében további felebbezésnek helye nincs. Az ügy érdemére és perköltségre nézve pedig a kir. itélő tábla Ítélete az abban felhívott és felhozott okokból helybenhagyatik. (1887. márc. 10-én, 6,959/886. sz.) A budapesti ügyvédi körhöz dr. Sik Sáudor budapesti ügyvéd a következő indítványt terjesztette be: A belügyminiszter ur az igazságügyminiszter úrral egyetértöleg a bagatellügyi bíráskodást tovább fejleszteni iparkodik. Ez annyit jelent, mint betegséget terjeszteni. A bagatellügyi bíráskodás áldás lehetett volna a népre, ha azt helyesen szabályozzák. De az 1877 : XXII. t.-c. valóságos csapásnak bizonyult, mely a szegény embert a jogsegélytől megfosztja, mely bénitólag hat a hitelforgalomra s karunk érdekeit észszerütlenül s indokolatlan mérvekben sújtja. Meggyőződésem szerint égető szükséget képez: hogy az Í877 : XXII. t.-c. revízió alá vétessék. Méltó volna karunkhoz, hogy testületileg sikra szálljon ez eszme mellett. De hogy a kar fellépése hatályos legyen, ahhoz szükséges, hogy a tíz évi gyakorlat adataival felfegyverkezve lépjen fel. Ennélfogva, az érdemleges teendők iráuti indítványaimat fentartva, egyelőre indítványozom a kör választmányának: hívja fel az ország összes ügyvédeit bármely módon, hogy a bagatellügyi bíráskodás terén szerzett ta-