A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 15. szám - A nemzetközi börtönügyi congresszus érdekében

A JOG. 133 határokban azonban oly munkát nyújt, mely csakugyan teljesen tájékoztatni képes a magyar büntető eljárás felett. Az jo útjelző, olvasható, szép nagy magyar betűkkel, ugy hogy senki el nem tévesztheti azt az útat vagy ösvényt, melyet épen választani akar a bűnvádi eljárás tág terén. Ha valamit kifogá solunk, ugy ez az, hogy»«szerző megelégedett egyszerűen azzal, hogy constatálja az ilyen vagy olyan irányú bírói gyakorlatot, a nélkül, hogy utalt volna az illető felsöbirósági határozatokra, melyek azt támogatják. Ezen hiány folytán sok helyütt nélkülözzük a megnyugtatást a gyakorlat tényleges fenállása Iránt. A könyvet csak ajánlhatjuk. A kiállítás tetszetős, mint minden, mely ajóhirnevíí F ra n ki i n-társulat kiadó cégtől származik. Lector. bekeblezHt terhfk Vegyesek. Az ügyvédek és az adóemelés. Az 1887—1889. évi időszakra a budapesti adófelügyelő által készített III. osztályi adójavaslat megdöbbentő példáját nyújtja annak, mily kevés alapossággal lettek ezen adójavaslatok a helybeli ügyvédekre vonatkozólag az adófelügyelő ur által összeállítva. A parlamentben, a szaklapokban, a politikai napi sajtóban, az ország összes kamaráiban csak egy a pauasz az ügyvédi kereset teljes pangása miatt; a szomorú anyagi viszonyok, melyekben a vidék és a főváros ügyvédsége sinlik, domináns kérdéssé vetették fel az ügyvédség számának megszorítását; köztudomású mindenki előtt az ügyvédség fokozatos elszegényedése és ime ezen viszonyokkal szemben bátorságot érez a budapesti adófelügyelő ur nemcsak nem leszállítani a budapesti ügyvédek régi megadóztatását, hanem azt még felemelni. Ha csak tudnók, hogy mivel indokolhatja ezen felemelést, hagyján! De hisz jövedelemtöbblet csak nem lehet indoka. Pedig ez az egyedüli törvényes indok. Nincs tehát más indoka, mint a tájékozatlanság az ügyvédi viszonyok körül. Mi nem kételkedünk, hogy az adófelügyelő ur figyelmére fogja méltatni ezen rövidke fölszólalásunk után az ügyvédek megadóztatása ügyét. Reméljük, hogy informálódni fog az iránt, vájjon • tényleg oly szomoruak-e, mint festettük -- kereseti viszonyaik. És miután nem kétkedünk, hogy fájdalom, nagyon is hűnek fog a kép beválni, hinni akarjuk, hogy mint lelkiismeretes és igazságos tisztviselő — minőnek ismerjük — a kincstári képviselőknek a megkezdendő tárgyalások alkalmából meg fogja hagyni, hogy az ügyvédek megadóztatását azoknak köztudomásilag rendkívül megcsökkent jövedelműkhez képest alábbszállitsa, mert az ecsetelt körülmények közt adóemelésnek csakugvan nem lehetne más indokát találni, mint az önkényt. Azon adófelügyelő ur részéről azonban nem tehetünk fel önkényt, kitől a következő, valóban arany szavakat olvassuk a »N3mzet« ápr. 5-iki számában: »Ott, a hol magas adóztatási tételek vannak a javaslatba beállítva, mindenütt indokolni kell tudni az előadónak propositióját, különben nevetséges színben tűnnék fel minden tárgyilagosan itélő bizottság és biró előtt s hitelét veszítené minden jóhiszeműségének.* — Üres szavak maradnak-e ezek, vagy meggyőző tettek lesznek-e ezekből, az adófelügyelő ur a megmondhatója. A világ jogi és államtudományi irodalmának statisztikája 1886-ban. A berlini hírneves könyvkiadó cég Puttkammer & Miihlbrecht összeállítása szerint megjelent 1886-ban jogi és államtudományi mű: német (Németbirodalom, Ausztria és Svájc) 1637; francia (Franciaország és Belgium) 770; angol (Anglia és Éjszak-Amerika) 630; olasz 467; németalföld 247; skandináv (Dánia, Svédország és Norvégia) 161; spanyol 89; összesen 4,051. Hazánk fájdalom niucs felemlítve. 1875—1886. évi időtartam alatt pedig a fenti országokban nem kevesebb mint 44,917 mű jelent meg, melyek közül 21,404 német volt. Valóságos könyvözön. Es ezen számok csak a jogi és államtudományi müveket jelzik. Hí: még a többi tudományágak! Birói kinevezések. Ismét egyik kiváló munkatársunknak, dr. Podhorányi (iyula, rózsahegyi törvényszéki bírónak a kir. táblához lett kinevezését jelenthetjük. Fogadja ezen kiérdemelt előléptetéshez lapunk szerencsekfvánatait. A kir. tábla felette hasznavehető erővel gyarapodott. Miért díjazzák az ügyvédet jobban, mint az orvosi \ Erre a kérdésre egy leleményes kereskedő, kihez az intézve volt, következőkép felelt: Lássa barátom, ha ügyvédemhez megyek, elmondom neki bajaimat, ö azokról informatiót ír, én könnvebbültén távozom; ő mintegy átveszi tőlem betegségemet. Ha azonban orvosommal van dolgom, annak is elmondom bajaimat ő is ir valamit, de ha elmegy, ott h a g y j a nálam a betegségemet. Ezért fizetem én jobban az ügyvédemet. az utolsó tíz évben a következők voltak: Év Bekebeleztetett Töröltetett Szaporodás o s z rák értékű foi i n t 1875149.911,680 61.678,057 88.233,623 1876. 149.144,856 75.007,693 73.137,160 1877. 144.332,585 72.649,991 71.682,594 1878. 135.751,857 83.876,405 51.875,452 1879. 142.276,367 80.699,779 61.576,588 188<J. 148.289,985 107.728,385 41.561,600 1881. 173.421,562 123.849,748 49.571,814 1882. 290.199,249 126.829,288 163.369,961 1883. 185.593,392 172.200,230 13.393,162 1884. 222.141,837 128.204,133 93.937,704 Összesen 1,741.063,370 1,032.723,712 708.339,658 Átlag 174.106,337 103.272,371 70.833,963 Éz adatok tanúsága szerint a jelzálog-terhek nálunk átlag évente kerek összegben 7l millióval szaporodtak. Ilil'Óáági kinev zések. A kir. Curiához rendes bírákká: Németh Lajos és Vörösmarty Béla budapesti birák ; számfeletti b i r ó v á pedig- S c h e d i u s Lajos budapesti táblai biró ; ügyészszé: a veszprémi ügyészséghez Pongrácz Jenő ottani alügyész ; alügyészs z é pedig K a i 1 Géza lőcsei tszéki jegyző ; albirákká: a rétsági jrbsághoz Klestinszky Dezső pancsovai; a kun-szt. mártoni jrbsághoz dr. M a g ay Sándor kecskeméti tszéki jegyzők ; a borosjenöi jrbsághoz Rácskay Sándor lugosi jrlnrósági aljegyző kineveztettek, továbbá Docics Sándor hódmezővásárhelyi jrbsági albirónak a szegedi jrbsághoz kért áthelyezése megengedtetett. — A ró .sahegyi törvényszékhez elnökké : Porubszky Jenő országgyűlési képviselő. — A budapesti itélő táblához bírákká: Nyers Lajos kalocsai trvszéki elnök, továbbá Bittó Ernő és B u r gh a 1 d t Lipót budapesti, dr. Podhorányi Gyula rózsahegyi és M e d v i g y Mihály beregszászi trvszéki birák, dr. Hollerung Alfréd magyaróvári jrbiró ; továbbá ügyészekké a tordai ügyészséghez: Lázár Aurél erzsébetvárosi, a karánsebesi ügyészséghez : C s i k i László lugosi tszéki birák és a csikszeredai ügyészséghez : B a r t h a Ignác dévai alügyész kineveztettek. Curiai és táblai értesítések. E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek díjtalanul szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végett kérjük tninttif/ liiadóliivatnlutilihos intézni. Azon ügyeket, melyekről e rovat alatt egyszer értesitést adunk, lm még elintézetlenek, figvelemmel kisérjük mindaddig, mig azok elintéztetnek, a mikor is minden további kérdezés nélkül is közöljük az elintézés mikéntjét. Arad. L. L. A f. k. Klein S. — Rosenzweig M. és t. ügyet a T. f. hó 3-án hh. — Ar.-Maróth. H. J. A f. k. Valkovits A. — özv. Havetta A. ügyet a T. f. hó 5-én mv. — Határ I. — Rakovszky F. és tsai ügy még nem jött fel a C.-hoz. — R. T. Ad 1. Lip K.-né — Kabina ügyet T. 6819/87 sz. a. márc. 26-án mv.; ad 2. Gyen A. — Gyurina A. ügy még n. j. fel; ad 3. Pollák M és Lányi — Burgyel J. érk. 40898/86 sz. a , n e , eld. Bernáth Géza; ad 4. Pauchli — hg. Odescalchy ügyet már a C. is elintézte, mv. — Baja. H. tiy. A f. k. Fekete K. — Spitzer K. ügyet a T. f. hó 3-án hh. —• Barcs. Dr. P. A. A f. k. Oszwald F. — Landauer J. ügyet a T. f. hó 5-én rend. — Bártfa. Dr. W. B. Néh. Kaminszky I. hagyat. — Engel L. érk. 93sl/87 sz. a., n. e., eld. Trux. — Berettyó-Újfalu. K. L. Katona A. és Deli — Kádár A. érk. 52911/86 sz. a., n. e., eld. Zsembery. — Debrecen. Dr. K. M. A f. k. Csanády Ö. — Adriai bizt. társ. ügyet a T. f. hó 5-én hh. — Dr. K. S. A f. k. Schmidt S. — Mayer M. ker. ügyet a T. márc. 31-én fo., — Lövy J. — Lövenfeld T. ügyet márc 29-én hh. — Madarász L. — Cseke J. érk. 7716/87 sz. a, n. e., eld. Weber; Drucker M. — Farkas A. érk. 10422/87 sz. a., n e., eld. Szily; Drucker — Schusselka és Drucker — Glassner ügyek elintézetlenek; Ramünkel H. — Szochor P. érk. 2497/87 sz. a., n. e., eld. Zubriczky ; István gőzmalom — Tóth L. ügy még n. j. fel ; Frommer — Rickl ügy elintézetlen. Többiről jövő számban. — Sz. I. Mihalovich O. — Szilágyi K. (Tisza bizt. társ.) ügy még nem jött fel a C-hoz. — Eger. T. A. A f. k. Eger város (Babócsay S.l — Lőrinczffy J. ügyet a C. márc. 31-én hh. — F. S. A f. k. Molnár A. Grosz J. ügyet a T. márc. 31-én hh — Fehértemplom. G. F. A f. k. Vranyanczu V. — Mioku J. ügyet a T. f. hó 3-án fo — Sz. I. I'etrika P. Kisereu M. ügy a C.-hoz ment ; Vuksánovits A. (Osztóin K. és t.) b. ügye még n j. fel a C.-hoz. — GálszéCS. Dr. K. D. A f. k. Bodnár S. és tsai — dr. Ferderber V. ügyet a T. hh — Gyöngyös. H. J. A f. k. Pozsár B. -- Ficzek J. ügyet a C. f. hó 5-én hh. — B. F. A f. k. Bognár M. — Borhy F. P.-né ügyet a T. márc. 31-én hh. — J. I. A f. k. Bognár M. Reizinger J.-né özv. Borhy F. P.-né ügyet a T. márc. 31-én hh. — Dr. P. S A f. k. ifj. Fischer A.-né — Landauer és Weidmann ügyet T. f. hó 3-án hh. — Rékási R. hagyatéki ügyet márc. 30-án hh. — Ádám J.-né — Klein J. és tsai, és Hirschler Á. — Virág F -né és tsai ügyek még nem jöttek fel a T.-hoz. — Gyönk. H. I. A f. k. Feller K. és t. — Feller E. és tsai ügyet a T. f. hó 4-én rhh.. rmv. — Hatvan. B. F. A f. k. Kerékjártó J. — Szécsy M. ügyet a T. márc. 31-én hh. —