A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 13. szám - Adatok a hagyatéki zárlat kérdéséhez

50 A J OG. ügyben a városi képviselő-testület határozatát az 1871 : XXXIX. t.-c. 16. és az 1884 : XIV. t.-c. 13., 14. és 15. §. szerint az alispán megváltoztatta s többeknek ez elleni felfolyamodását a közmunkaés közlekedési minisztérium az 1871 : XXXIX. t.-c. 17. §-ra hivatkozással, mely a meg nem elégedő félnek a törvény rendes útját birtokán kivül fennhagyja, figyelembe nem vette. Tekintve végre, hogy felperesek a fennebb előadottak folytán a törvény útját vették igénybe s keresetük tárgya az 500 frt pénzösszeget meg nem haladja, de alperesek a birói illetőséget és hatáskört kifogásba nem vették, ez hivatalból annál kevésbé semmisittethetett meg, minthogy annak megbirálása, hogy a fenforgó esetben ugy az alkalmazott bizonyítékok, valamint a hivatalból mellékelt ügyiratok alapján és különösen annak tekintetbe vételével, hogy miglen a kivetési kulcs mindannyi érdekelt felek meghallgatása mellett a maga utján meg nem változtattatott, fenállásának hatálya alatt és az 1871 : XXXIX. t.-c. 17. §. szem előtt tartásával: van-e vagy lehet-e felpereseknek a reájuk kivetett összegek megfizetése alóli fölmentés, illetőleg birtokon belül Gyula városa ellen keresete, szorosan az ügynek érdemére tartozik : a kir. itélő táblának végzése megváltoztattatik és ugyanaz ezen ügynek érdemleges, illetőleg másodfokú elbírálására utasittatik. Foga'lás következtében kifizetett összeg visszafizetése iránti követelések törvényes gyakorlat szerint birói kereset tárgyát nem képezhetik. A k nlai kir. járásbíróság: Alperes köteles felperesnek a kereseti 100 frt tőkét megfizetni, stb. A budapesti kir. Ítélőtábla: A kir. járásbíróság ítélete megváltoztatik, felperes keresetével elutasittatik. Indokok: Felperes keresetét egy közte és alperes között létrejött fogadás folytán alperesnek a vesztett fogadás következtében kifizetett 100 frtnak mint tartozatlan fizetésnek visszafizetésére irányozza, tekintve azonban, hogy sem a fogadás folytán fizetendő összeg megvétele, sem a fogadás következtében kifizetett összeg visszafizetése iránti követelések törvényes gyakorlat szerint birói kereset tárgyává nem tétethetnek: az e.-b. ítélete e részben megváltoztatandó s felperes keresetével elutasítandó volt. A magyar kir. Curia: A másodb. ítélete helvbenhagvatik. (1887. febr. 24-én 7,272.) A zsidó hitű felek között fennállott házasság az egyik félnek keresztény hitre való áttérése által felbomlik, ha a szabályszerű interpe'láczióra a zsidó hiten megmaradt házasfél kijelentette, hogy férjével nem akar többé élni. Ha tehát czntán a keresztény fél líj házasságra lép, kettős házasság miatt nem üldözhető. A szatmár-németi kir. törvényszék: A panaszhoz mellékelt okiratokkal bizonyítva van ugyan, miszerint K. Gy. és W. A. 1883. évi március hó 25-én Szatmáron az izraelita egyház szertartása szerint házasságra lépett; de tényleg kevés idő múlva nejétől elkülönözve, 18tí3. évi július hó 15-én keresztény, római katholiku6 vallásra tért át és 1883. évi augusztus 12-én az izraelita egyház szertartása szerint kötött előbbi házasságának formaszerinti feloldása nélkül, A. E.-vel a róm. kath. egyház szertartása szerint lépett házasságra. Tekintettel azonban arra, hogy az 1868: L1V. törvénycikk 36. §-ának rendelkezésével érvényben tartott s az 1791. évi 26. t.-cikk által törvénynyé vált 1786. március 6-án kelt rendelet 10. Sj-ának határozottan kifejezett rendelkezése szerint, a keresztyén vallást követő s már nem e vallást követő közötci házasság semmis és érvénytelen s az 1863. évi november hó 2-án kelt 15,940/863. számú udvari rendelvénynek ezen törvénynyel ellenkező rendelkezése, különösen az ügynek büntetőjogi elbírálásánál figyelembe nem jöhet s tekintettel különösen arra, miszerint a róm. kath. egyházi jognak ugyanezen elvei alapján kir. ügyész K. Gy.-nak izraelita szertartás szerint kötött házasságát, keresztyén hitre történt áttérése által feloldottnak tartva, 1883. aug. 12-én a római kath. egyház szertartása szerinti házasság megkötése által a büntető törvény 251. §-a alá eső kettős házasság bűntettének nem tekinti, ez ügyben kir. ügyész indítványa alapján az eljárás megszüntettetik, illetőleg a tárgytalan s bűnvádi eljárás alapját nem képezhető panasz elutasittatik. A budapesti kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság végzését helybenhagyja a kir. Ítélőtábla azzal a kiegészítéssel, hogy panaszttevő W. A.-t a házasság köteléke alóli feloldása iránt emelt kérelmével a polgári bírósághoz utasítja. Indokok: A neheztelt végzésnek abbeli kijelentését, mely szerint a zsidó hitű felek között fennállott házasság az egyik félnek keresztény hitre való áttérése által azonnal semmissé és érvénytelenné válnék, mint a kánonjog szabványaival meg nem egyezőt, a kir. ítélőtábla el nem fogadja, ugy szintén az 1786. évi Il-ik József-féle nyilt parancsra és az 1691. évi 2<i. t.-cikkre való hivatkozást is mellőzi, annálfogva, mert ezen nyilt parancs, illetve t.-cikk csupán az evangélikusok házassági ügyeit szabályozza, a róm. kath. vallásnak házassági viszonyaira azonban egyáltalán nem vonatkozik. Mindazáltal ugyanazon határozatnak azt az intézkedését, mely szerint a K. Gy. ellen kettős házasság büntette miatt emelt panaszt félre tette, helybenhagyja a kir. ítélőtábla abból az okból, mert azok a feltételek, a melyek mellett a zsidóhitü házasfelek között fennállott házassági kötelék az egyik félnek róm. kath. keresztyén hitre való áttérése esetében, a kereszténynyé lett félre nézve felbontható, beállottak, a mennyiben a panaszlevélhez D) alatt becsatolt szentszéki jegyzőkönyvi kivonatból, illetve az annak nyomán pótlólag beszerzett okiratokból, különösen a panaszttevő féllel a szatmári róm. kath. esperes lelkész által 1883. évi július hó 23-án felvett jegyzőkönyv tartalmából nyilvánvalólag kitűnik, hogy megfelelőleg a kánonjog szabványainak, a melyek pedig a róm. kath. vallású félre nézve házassági ügyek tekintetében irányai lóul tekintendők, megtörtént a szabályszerű interpelláció, melyre is panaszosnő, mint a zsidó hiten megmaradt házasfél kijelentette, hogy férjéről lemond, a vele való együttélést nem óhajtja, sőt kijelentette azt is, hogy nem kívánja őt akadályozni abban, hogy keresztény nőt vehessen házastársul. Ezek szerint panaszlott K. Gy.-ra nézve az előbbi házassági kötelék szabályszerűleg feloldottnak és az általa A. keresztény személylyel megkötött újabb házasság törvényszerűnek lévén tekintendő, az ellene kettős házasság miatt emelt bűnvádi feljelentés helyesen vettetett el. Kiegészítendő volt végül az elsőbiróság határozata panaszos nőnek abbeli kérelme tárgyában, hogy a házasság reá nézve is felbontottnak mondassák ki; és tekintve, hogy ezen kérelem fölött való határozat a büntetőbíróság hatásköréhez nem tartozik, tekintve továbbá, hogy az 1886. évi 54. t.-cikk 36. §-a rendelkezése szerint az izraeliták válópereiben mindenkor az illetékes polgári törvénvszék van hivatva ítélni, panaszost abbeli kérelmével ugyanahhoz kellett utasitani. A magyar kir. Curia: A közbetett fölebbezés elutasittatik. Indokok: A kettős házasság bűntette hivatalból üldözendő bűncselekmény. A hivatalból üldözendő bűncselekménv miatti bűnvádi eljárásban felebbezési joggal, a fennálló bűnvádi joggyakorlat szerint, a sértett fél csak az esetben bir, ha kárkövetelést érvényesített. Tekintve, hogy a jelen bűnvádi ügyben felebbezö W. A. kárköveteléssel fel nem lépett; tekintve, hogy ennélfogva felebbezéssel nem is élhet, az elsőbirósági végzés ellen használt felebbezése már visszautasítandó lett volna: ezeknél fogva W. A. által a kir. ítélőtábla végzése ellen közbetett felebbezést visszautasítani kellett. (1887. február hó 23-án 791/887. bftő sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. Az intézvényezett színhelyén fizeteadö váltó telepitettnek nem tekinthető, habár egy külön személy volna is fizetőül megnevezve. Ilyen váltó tekintetében a visszkereseti jog fentartása végett elegendő, ha a váltó a fizetést teljesitökép megnevezett személynél bemutattatván, a fizetésnek ez által lett megtagadása óvással igazoltatik. A szegedi kir. törvényszék: Alperes tartozik a Makón 1885. deczember 15-én 260 frtról kiállított váltó alapján mint kibocsátó a kereseti 260 frt váltóösszeget felperesnek megfizetni. Indokok: Alperes azon kifogása, hogy a kereseti váltó nem lett fizetés végett bemutatva és az óvás nem lett kellő módon felvéve, meg nem állhat, mert bár való, hogy a kereseti váltó nem telepitett, a mennyiben a kijelölt fizetési hely nem különbözik az intézményezett lakhelyétől; az is való, hogy a nem telepitett váltó fizetés végetti bemutatásának rendszerint az elfogadónál kell történnie : azért mégis helyesen szándékoltatott a kereseti váltó a makói takarékpénztárnál mint kijelölt fizetési helyen és különösebben a makói takarékpénztárnál fizetés végett bemutattatni: mivel »a váltótörvény a váltószerződésre lépő feleket nem gátolhatja azon jogukban, hogy közös megállapodással egy harmadik személyt jelölhessen ki, ki által, illetve kinél a fizetés teljesítendő, mi ha így történt, a váltóbirtokos visszkereseti jogának fentartása végett