A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 13. szám - Adatok a hagyatéki zárlat kérdéséhez

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 13. számához. Budapest, 1887. március 27-én. Köztörvényi ügyekben. Képezhet e valamely község képviselő-testületének azon ténye, hogy a vizszabályozá>i költségekhez a háztulajdonosoknak hozzájárulását esetenként megszavazta, ha egyébként a város belterülete az ártérbe bevonva nem lett, oly jogalapot, melynélfogva a háztulajdonosok a szabályozási költségek viselésére egyszer s mindenkorra kötelezhetők ! A gyulai kir. járásbíróság (18S5. jun. 5. 529. sz. a.): Szigethy Lajos ügyvéd által képviselt Sz. Lajos és társai felpereseknek, Zöldy János ügyvéd, mint az alsó fehér-körös-szabályozási társulat öblözetének elnöke és Gyula város alperesek elleni 488 frt szabályozási költség aluli felmentés iránti perében következő Ítéletet hozott: Felperesek az F—Mi alattiak szerint reájuk kivetett és 488 frtot tevő körös-szabályozási költségek megfizetésének kötelezettsége alól felmentetnek, stb. Indokok: Megemlítésével annak, hogy a bírói illetékességellen kifogás nem tétetett és az 18(58. évi LIV. t.-c. 53. §-ában meghatározott esetek egyike sem forog fenn, felperesek az F—M. alattiak szerint reájuk kivetett körös-szabályozási költségek megfizetésének kötelezettsége alól felmentendők voltak ; mert: 1. Az 1871. évi XXXIX. t.-c. értelmében a vízszabályozási társulatok teendői közé tartozik az ártérfejlesztés, a szabályozási költségek összegének, kivetési kulcsának megállapítása és egyénenkénti kivetése. Ezen kötelmének megfelelendő, az alsó fehérkörös-szabályozási társulat az árteret Gyula város határán az 1876. év július havában fejlesztette és ártérül 13,404 hold külső föld 592,000 frt értéknövekedéssel állapíttatott meg. Ugyanezen alkalommal a társulati szerződésre figyelemmel, Gyula város belterületéből 415 hold 415,000 frt értéknövekedéssel vétetett fel oly kijelentéssel, miszerint ezen területnek az ártérbe való felvagy fel nem vétele felett a társulat közgyűlése határozand. I. r. alperes kijelentése szerint a most emiitett belterület, az általa képviselt alsó fehér-körös-szabályozási társulat jelenben öblözet (1884 : XIV. t.-c.) által, sem az 1876. évben, sem azután ártérül fel nem vétetett, ártérnek soha nem tekintetett, hanem csak az 1876. évi árfejlesztés alkalmával megállapított 13,904 hold külső föld tekintetvén ártérnek, csak ezen terület és érték növekedésének figyelembe vételével osztattak fel a társulati költségek ezen és még a társulathoz tartozó többi összes árterületek közölt. Az előadottakból folyólag az alsó fehér-körös-szabályozási társulat által Gyula város belterülete az ártérbe ez ideig bevonva nem lett s minthogy Gyula város képviselő-testületének azon ténye, hogy a szabályozási költségekhez a háztulajdonosoknak hozzájárulását esetenként megszavazta, oly jogalapot, melynélfogva a háztulajdonosok a szabályozási költségek viselésére egyszer s mindenkorra kötelezetteknek tekinthetők lennének, nem képez ; a háztulajdonosok szabályozó költségekkel megterhelhetők nem voltak II. r. alperes előadása szerint kivetés tárgyát képezte az 1879. évtől 1885. végéig felmerült és 77,000 frtot tevő kamat és költség, a mely összeg az »eperjesi« puszta kivételével az összes bel- és külterületekre vettetett ki és az 1878. évi szept. 12-én hozott képviselőtestületi határozat figyelembe vételével akként osztatott meg a ház és földtulajdonosok között, hogy az előbbiekre 34,454 frt, az utóbbiakra 42,546 frt lett kivetve. Ezek szerint a 77,000 frtnak 4.5 része a háztulajdonosokat, 5.5 része a földtulajdonosokat, az értéknövekedést tekintve, annak minden forintját a belterületnél 8.:.,02i7 kr-. a belterületnél 7.,RC82 kr. terheli. A 34,454 frtból a kivetési kimutatás szerint a házak minden adóforintja az 1. és 2. lakrésznél és 10. lakrészen felül 3 frt SSVa krral, a 3—7. lakrésznél 3 frt 60 krral és a 8—9. lakrésznél 3 frt 03 krral terheltetett meg 3 frt 44, 36 kr. helyett. Tekintve, hogy a kivetés tárgyát képező összeg 4/io része 30,800 frt. °/io része 46,200 frt, tekintve, hogy az értéknövekedést véve, annak minden írtjára 7.f461 kr. esik; tekintve, hogy az 1878. évi szept. 12-én hozott képviselő testületi határozat a házak minden adóforintját egyenlő összeggel rendelte megterheltetni : tekintve, hogy az 1876. évi július havában megállapított bel- és külterületek értéknövekedése megállapítva nincsen és tekintve, hogy a kivetési kulcs első tételénél a háztulajdonosok terhére 2,800 frt különbözet van; ezekből kétségtelen, miszerint a kérdéses összeg felosztási és kivetési kulcsa sem a védelemben előadott aránynak, sem az 1878. évi szept. 12-én megállapított kulcsnak nem felel meg, stb. A budapesti kir. itélő tábla (1886. szept. 29. 35,726- -/.. : Az elsőbiróság ítéletét az előző eljárással együtt az 1868 : LIV. t.-c. és az 1887 : L1X. t.-c. 39. §. b) pontja alapján hivatalból megsemmisiti, felperes keresetlevelének visszaadását rendeli; mert tekintettel azon körülményekre, miszerint felperesek nem is állították azt, hogy az alsó fehér-körösi szabályozó-társulat ezúttal öblözet alapszerződését, melynek kikötései szerint a Gyula város kerületi ártéri birtokosság a társulat kötelékeiben csak is mint erkölcsi testület, a városi hatóság képviseletében lett felvéve, akár az 1871 : XXXIX. t.-c. 15. §., akár az 1881 : XIV. t.c. 13. és következő §-ai értelmében és akként alakította volna át, hogy a városi hatóság képviseleti jogának megszüntetésével az ártéri érdekeltség egyedeit, az egyes birtokosokat és pedig az ártérfejlesztési munkálatok alapján meghatározott birtokrészek arányával vonta volna kötelékeibe, sőt ezen feltevés lehetőségét a tárgyalás folyamán kiderített tényállás határozottan meg is cáfolja ; tekintve továbbá, hogy a fentebbiekből folyólag az ártérfejlesztési vegyes küldöttség 1876. július havi helyszerü munkálata az emiitett társulati jogviszony átalakítására nemcsak azért, mivel a városi beltelkesek ártéri birtokainak az ártéri területbe leendő fel- vagy fel nem vételét a társulati közgyűlésnek tartván fenn, e kérdés a közgyűlés által ez ideig is eldöntetlen hagyatott, de ezért sem bírhat befolyással, mivel e küldöttségi munkálat csakis azon kivetési kulcs mérvének meghatározására gyakorolhat befolyást, mely szerint a Gyula városi ártéri érdekeltség a közös költségek pótványoznsához járulni köteles ; tekintve végül, hogy a fentebbiekből folyólag azon kérdés, mily arányban osztassanak fel a társulat által árfejlesztési munkálatai alapján a városi ártéri területek után Gyula városra, mint társulati tagra időnként kivetett, szabályozási költség pótványozások ? — Gyula város közönségének a szabályozó társulat irányában jelenleg tényleg fennálló jogviszonya folytán szorosan vett oly belügyi, közgazdasági ügyét képezi, a melynek tárgyalása körében felmerülhető sérelmek csakis 1871 : XVIII. t.-c. szabályai értelmében és eljárás utján orvosolhatók; mindezeknél fogva a neheztelt ítéletet, az előző eljárással együtt az 1869 : IV. t.-c. 1. §-bau fektetett azon jogelvnél fogva, miszerint a bíróságok a közigazgatási hatóságok teendőibe nem avatkozhatnak, valamint az 1868 : LIV. t.-c. 8. §. a) pontja értelmében is hivatalból megsemmisíteni s felperes keresetének, mint birói eljárásra nem alkalmasnak, visszaadását is elrendelni kellett. A m. kir. Curia (1887. márc. 3. 348. sz.): Tekintve, hogy a vizszabályozások és azt létesítő társulatok, nemkülönben az ártérek meghatározásáról és fejlesztéséről, valamint az egyes érdekeltek által fizetendő mentesítési költségekről, ugy ezeknek mikénti behajtásáról tüzetesen az 1871 : XXXIX. t.-c. és az 1884 : XIV. t.-c. rendelkeznek s jelen kereset tárgya ezek hatálya alá esvén, ez esetben egyedül a községek rendezéséről szóló 1871 : XVIII t.-c. szabályai alkalmazást nem nyerhetnek; tekintve továbbá, hogy bár az alsó fehér-körösi szabályozó társulatba (ezúttal öblözetbe) a Gyula városi ártéri birtokosság, a városi hatóság képviseletében csak is mint erkölcsi testület lett felvéve, mind e mellett az ez által az egyes birtokosokra a mentesítési költségeknek kivetése szoros értelemben belügyi (közigazgatási) intézkedésnek nem vehető, hanem ez a kezdetben felhívott törvények kifolyásául tekintendő, valamint hogy azon