A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 13. szám - Adatok a hagyatéki zárlat kérdéséhez

OG. 111 Sérelmek. * A kaposvári kir. törvényszék és a csődeljárás. F. J. bécsi cég képviseletében, M. J. csurgói kereskedő ellen a kaposvári kir. törvényszéknél 188(3. évi december hó 6-án csődnyitás iránt kérvényt nyújtottam be, melyben több rendbeli kielégítési végrehajtás foganatosítását igazoló végrehajtási jegyzőkönyv hiteles másolatával kimutattam, hogy az adós fizetéseit megszüntette, hogy egy és ugyanazon időben közeli rokonai és jó ismerősei koholt és a jóhiszemű hitelezők kijátszására irányuló köve.elések alapján, összes ingó vagyonát lefoglalták és ugyanezen követelések erejéig ingatlanára zálogjogi bekebelezést eszközöltek ki ; becsatoltam az ingatlanra vonatkozó telekjegyzőkönyv hiteles másolatát is és kijelentettem, hogy a csődöt csak ezen körülbelül 8,000 frtot tevő jogügyletek megtámadhatása végett kérem, ügyfelemnek 2.00U frtot tevő követelésére csak igy vélek némi fedezetet előteremthetni; a törvényszék által a csődtörvény 87. §-a alapján netán megállapítandó biztosíték letételét is felajánlottam. A törvényszék azonban eltekintve attól, hogy tárgyalás nem kéretett és hogy a követelés fennállása jogerős ítélettel igazoltatott, a helyett, hogy a csődtörvény 248. §-a alapján a hitelező ebbeli kérelmének megfelelőleg a csődöt azonnal megnyitotta volna, jónak látta a 81. §. értelmében a tárgyalást elrendelni, de ennek határnapját, nem mint ezen törvényszakasz rendeli, nem harmadnapra, hanem huszonhatod napra, december 31. napjára tűzte ki. Ekkor az adós arra allegált, hogy neki van vagyona, kéri házának megbecslését elrendeltetni és jóllehet az erre vonatkozólag becsatolt hiteles telekkönyvi kivonat igazolja a túlterhelést, továbbá annak dacára, hogy az adós kereskedő, hogy neki fizetésképességét már a tárgyaláson kellett volna igazolni, a bíróság adós házának megbecslését rendelte el és annak foganatosításával a csurgói kir. járásbíróságot bizta meg, mely a becslést folyó évi január hó 31-én teljesítette és az iratokat a kaposvári kir. törvényszékhez azonnal visszaküldötte. Ez időig azonban a kaposvári törvényszék nem ért reá a kérelem felett határozni; az iratok nyugszanak az Úrban. Időközben természetesen nevezett hitelezők az árverést megtartották és a 8,000 frt értékű ingóságot elpotomázták. Most ha a csőd el is fog rendeltetni, mi eredménye lesz a megtámadási keresetnek í De egyáltalában, mily színben fog feltűnni a magyar igazságszolgáltatás a külföldi hitelező előtt? Hogyan tudja az ügyvéd az ilyen eljárást felével szemben kimenteni ? Megfelel-e ez az eljárás a csődtörvény rendelkezéseinek ? Hiszen a csődtörvény megalkotásának épen a gyorsaság és a hitelezők érdekének megvédése volt a célja ! Miért nem tudnak, vagy miért nem akarnak a bíróságok némelyikei a törvény színvonalára emelkedni? En a kaposvári törvényszék eljárását nagyon helytelenítem, mert itt Kanizsán más eljáráshoz szoktunk. A csődkér vény itt a beadás napján intéztetik el és vagy megnyittatik s csőd, vagy legfeljebb harmadnapra tárgyalás tűzetik. A tárgyalási kérvény a tárgyalás napján nyer elintézést. Miért nem tudnak a kaposvári törvényszéknél is igy eljárni ? En azon eljárást, hogy a december 6-án, kereskedő ellen, a jelzett alapon beadott csődkérvény még ma sincs elintézve, felemmel szemben csak hanyagsággal és tudatlansággal tudom menteni, a mi ugy h'szem a magyar igazságszolgáltatásnak és a nevezett bíróságnak nem válik dicséretére. Nagy önmegtagadásomba került ezt köztudomásra hozni, mert a bíróságok iránt tartozó tiszteletet nem szoktam szem elől téveszteni, de a nagy tisztelet dacára, melylvel a nevezett bíróság iránt is amúgy viseltetem, kénytelen voltam az ügyet a nyilvánosság elé terjeszteni, mert többszöri sürgetéseim célra nem vezettek; talán ez serkentőleg fog hatni az eljáró bíróságra. Talán más esetben mégis fog a csődtörvény 248., 84. és 87. íí-ainak rendelkezéseihez alkalmazkodni. Kanizsán, 1887. évi raárczius hó 24-én. Dr. Rothschild >a»ut, nagykanizsai ügyvéd. Irodalom. Beküldettek : Petrovpzky József b.-csabai kir. aljárásbiró : A közigazgatási törvények és rendeletek kézikönyve, jegyzetekkel és hivatkozásokkal ellátva. XII. füzet. Arad, 1886. Ara * Ezen rovatban, programmunkhoz híven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztősig. 80 kr. A jelen füzet magában foglalja az anyakönyvek vezetése körüli szabályokat, a sajtóügyek, a műemlékek fentartásáról szóló és a népoktatási törvényt és reudeleteket. — Dr. Pavlovié Márk ügyvéd: A magyar váltójog összehasoulitása Európa összes és Közép- s Dél-Amerika nevezetesebb államainak váltójogaival. Második és utolsó füzet, 31—H9. §. és a chequek. Temesvár, 1S87. Ára 1 frt 80 kr. Jóllehet, a címlap a jelen füzetet második és utolsónak mondja, a szerkesztőséghez beküldött példány még sem annak tekinthető, mert az csak a váltótörvény 110. §-á:g terjed, a chequeről pedig épenséggel megfeledkezik. Ugy látszik, nyomdai vagy könyvkötői hiba forog fenn. Magát a munkát már az első füzet megjelenésekor ismertettük. — A szabaduló rabok iránti gondoskodás ismertetése. Irta: Turcsányi Ödön, nagyváradi kir. ügyész. Nagyvárad, 1887. A nagyváradi és biharmegyei rabsegélyző-egylet igen helyesen tette, hogy ezen kis füzetecskét kiadta. Szerző rövidke 47 oldalon behatóan ismerteti az összes európai és amerikai országokban fenálló egyleteket, melyek a szabaduló rabok segélyezésével foglalkoznak. Hazánkban 3 ilyeu humauisticus célú egyesület létezik : a budapesti, a nagyváradi és a legújabb, az 188I-ben alakult brassói. Kívánatos volna, hogy e kis füzetecske más helyütt is az országban ily egyletek alakítás ira buzditauá az embereket. — Arany János hátrahagyott iratai és levelezése. Első füzet. Ara 40 kr. Budapest, R á t h Mór. Iteküldettek : Az igazságügyre vonatkozó rendeletek és a kir. C u r i a, a budapesti kir. ítélő tábla és pénzügyi közig, bíróság döntvényei. 1886. évfolyam. Budapest, Ráth Mór, Ara 70 kr. Ez azon felette hasznavehető és igen csinosan kiállított gyűjtemény, melyet a »Jog Törvénytára* elöfizelöi az év folyamán át ívenként megkaptak és melyet a júhirnevű cég most e^y füzetben ad ki. Részletes tárgymutató nagyon elősegíti használatát. t Vegyesek. Vidéki jogélet. A kassai ügyvédi kamara f. hó 13-án tartotta meg — a tagok szokatlan nagy részvétele mellett — évi közgyűlését; a szokatlan részvételt a napirenden levő tárgyak, első sorban a kamarai választások idézték elő. Az elnök kivételével a régi tisztikar (t. i. elnökhelyettesnek : E a r k a s Lajos s.-a.ujhelyi, titkárnak : K i s z e 1 y József, ügyésznek : B u 1 y i Dezső, pénztárnoknak: Hamar Ferencz kassai ügyvéd) lett majdnem egyhangúlag megválasztva. Az elnöki tiszt elvállalására sikerült dr. Juhász Mihály volt országgyűlési képviselőt, közt:szteletnek örvendő s ezen tisztet már egy ízben viselt kassai kartársunkat reábim', a ki ezen állásra ugyszólva egyhangúlag meg is választatott. A választás eredményének kihirdetése után a küldöttségileg meghívott új elnök vette át a közgyűlés vezetését s egy zajos tetszéssel kisért beszédben fejtette ki azon elveket, melyek őt az elnöki tiszt betöltésében vezérlendik: kiemelte különösen azt, hogy feladatának tekintendi egy oly kört létesiteni, melyben birák, ügyészek, jogtanárok, ügyvédek, stb. közös munkára, hazai jogunk közös fejlesztésére egyesülhessenek. Ezen az itten létesítendő jogászegyletre vonatkozó célzás élénk helyesléssel fogadtatott. A választmányba a legtekintélyesebb kamarai tagok — szintén majdnem egyhangúlag — (s pedig E d e r Ödön, Benczúr Géza, Stekker Károly, Aranyossi László, Korányi Károly, Bezsilla Samu, Eckerd János, dr. Klein Fülöp kassai, Ambrózy Nándor, Nagy Béla, Kálniczky Károly s.-a.-újhelyi s V a s s Imre sárospataki ügyvédek) választattak. A közgyűlés továbbá egy — több karaarai tag részéről előterjesztett — indítvány folytán, egyhangúlag határozta el, miszerint jogtudományi könyvtárt létesit s ezen határozat foganatosítására — a szükséges alapnak rendelkezésre bocsátásával — a választmányt utasította. A közgyűlést egy társasvacsora követte, melyen a törvényszéki elnök, a kir. ügyészség valamennyi és a törvényszék több tagja vett részt s mely igen kedélyesen folyt le ; a bírói, az ügyészi s ügyvédi kar részéről mondott pohárköszöntők mindegyike hangoztatta az ügyvédség s bíróság közötti egyetértésnek és az igazságszolgáltatás érdekében való együttműködésnek szükségességét. S.— Uj tanácsiilési rend a budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszéknél. (2 56. eln. szám.) A budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszék heti tanácsülései 1887. évi április hó 15-től fogva a következő sor-