A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 13. szám - Létesítsünk kamarai könyvtárakat

108 A JOG. ben az egyes bírákhoz beosztott fogalmazók vannak megbízva a kivonat szerkesztésével, de a fogalmazók ideje is inkább közvetlenül az Ítéleti fogalmazványok előkészítésére használtassák fel, hogy ekképen többet végezhessenek és a fogalmazók egy része, mint azt alább előadni akarjuk, egyenesen birói munkára alkalmaztassák. Köztudomású, hogy a hatályban volt ügyviteli szabályok szerint a b i r ó s á g ok n á 1, és pedig ugy a törvényszékeknél valamint a felsőbb bíróságoknál is, perkivonatok készítendők voltak, de a szabályok eme határozata már régen hatályon kivül helyeztetett, és most már a bíróságoknál az úgynevezett perkivonatok többé nem léteznek. A kivonatok megszűnte óta a peres ügyek ép oly híven és terjedelmesen adatnak elő, mint előbb, sőt miután az előadó a fogalmazó által szerkesztett kivonatra nem támaszkodhatik, az ügyet behatóbban kénytelen tanulmányozni, a mi mindenesetre az ügy eldöntésére nagy befolyással van. Ha tehát a kivonatok hivatalos szerkesztése a nagyobb peres ügyek előadásánál fölöslegesnek mutatkozott, annál inkább fölöslegesek azok kisebb terjedelmű és nagyrészt könnyebben elintézhető pénzügyi ügyeknél. Az ügyrend 83-ik §-a tehát megváltoztatandó és a kivonatok szerkesztése mellőzendő. És ennek megszűntével a fogalmazók száma is leszállítható, illetőleg önálló birói munkákra felhasználható, a mint azt most kifejteni akarjuk. 2. A hátralékok még inkább apaszthatok, sőt egészben megszüntethetők segédelőadók kinevezése által. Már e helyütt is megjegyeztük, hogy a pénzügyi viszonyokra való tekintettel, ezt csak ugy hozhatjuk javaslatba, hogy azoknak kinevezése semmiféle költségtöbbletet ne okozzon. A kisegítői birói intézmény hosszabb ideig alkalmaztatott a kir. itélő lábiáknál, és jelenleg is alkalmaztatik a m. kir. Curiánál, a hátralékok feldolgozása végett. E célból a kir. itélő táblákhoz törvényszéki birák, a kir. Curiához pedig kir. táblai birák osztattak be. Ily beosztás a kir. pénzügyi bíróságnál nehézséggel jár ugyan, azonban mégis eszközölhető. Mert ha nincsenek is oly alsóbb bíróságok, melyekköréből a beosztás megtörténhetnék, de vannak magánál a pénzügyi bíróságnál oly egyének, kikkel az ily kisegítői állomások betöltethetnének. Vannak ugyanis ennél a bíróságnál egyes fogalmazók, kik a biróság fennállása óta ugyanott sikeresen működnek", és a kik az ítéleti tervezeteket oly kitűnő szakismerettel szerkesztik, hogy azok az illető előadó biró által és utóbb a tanácsülés által legkisebb változtatás nélkül fogadtatnak el. A fogalmazók a kir. táblai fogalmazókkal egy rangban, vagyis törvényszéki birói rangban lévén, az előadásra kiszemelt fogalmazók, a rangfokozat emelése nélkül kisegítő birói címmel volnának f e 1 r u h á z a n dók; ezzel az az akadály is szüntettetnék meg, hogy a fogalmazók, miután ők mint birák ki nem neveztettek, mint kisegítő birák nem alkalmazhatók. Jelenleg 15 fogalmazó lévén a bíróságnál alkalmazva, 3—4 fogalmazó könnyen használtathatnék fel birói munkára, a nélkül, hogy ezeknek az állomásoknak más fogalmazókkal való betöltése szükségeltetnék, mert a kir. pénzügyi bírósághoz kinevezett fiatalabb birák, a melléjük rendelt fogalmazókat könnyen nélkülözhetik, ugy mint a kir. táblai és Curiai birák, kikhez már évek óta fogalmazók egyáltalában bebeosztva nincsenek. Ezzel az intézkedéssel nemcsak az éretnék el, hogy a felszaporodott hátralékok az államkincstár további megterh éltetése nélkül kellőleg feldolgoztatnának, hanem egyúttal jeles pénzügyi birói kart is nyernénk, melynek köréből idővel a rendes birák is kineveztethetnének; magától értetvén azonban, hogy ezeknek szükségképi kizárólagos előléptetése megszabva nem lehet, és a rendes állomásokra ezentúl is a magasabb rangú szakavatott egyének is kineveztethetők Ezek után röviden összefoglalva a mondottakat, a hátralékok megszüntetését azzal véljük elérhetni, ha az ügyrend 83. §-a megváltoztatnék a fennebb előadott módon, mely módosítás minden nehézség nélkül, mielőbb eszközölhető és ha kisegítő birák neveztethetnének ki a fogalmazók sorából, mely utóbbi intézkedésnek keresztülvitelére rövid törvényjavaslat beadása szükségeltetik, melyben kimondatnék, hogy a kir. pénzügyi közigazgatási bíróságnál felszaporodott hátralékok feldolgozása végett, a biróság végleges szervezéséig, kisegítő birák (3 — 4 számmal) nevezendők ki a fogalmazók sorából, kisegítő birói címmel és eddig törvényszéki birói rangjuk fentartásával. Ismételjük, hogy a jelenlegi állapot fenn nem tartható, a bíráknak egyszerű szaporítása pedig pénzügyi szempontból nem lehetséges, de a végleges szervezésig a birói létszámnak minden évben való felemelése nem is tanácsos, több okoknál fogva, de első sorban azért, mert e bíróság, a szerzett jogok épségben fentaitása mellett, rendszeresen kell hogy szerveztessék. \ Létesítsünk kamarai könyvtárakat.* Irta: Dr. SICHERMANN BERNÁT kassai ügyvéd. Régi igazság, hogy az állami s társadalmi intézmények életképessége s működésüknek hatása nem függ egyedül azon jogkörtől, melylyel a törvényhozás őket íelruházta, hanem főleg azon morális súlytól, melyet az ezen intézményeket hordozó egyének latba vetni képesek. Elő példája ennek az ügyvédi kamarai intézmény; az ügyvédi kamarák most sem rendelkeznek más jogkörrel, mint a milyennel az 1874. évi XXXIV. t.-c. — eléggé szűkkeblűén — őket felruházta s mégis el nem vitatható tény, hogy az ügyvédi kamarák jelenleg legalább egy foszlányát ragadták meg azon befolyásnak, mely őket az igazságügyi politika terén, a dolog természete szerint, illeti, ho'ott még rövid idővel ezelőtt a kamarák jelentései, feliratai stb. kivétel nélkül, mint »schátzbares Material« a miniszteri irattárban lelték sírjukat. Igaz ugyan, hogy ezen örvendetes változás, illetve javulás, részben az igazságügyi kormán)- vezetésében beállott személy változásnak- is köszönhető; — a mióta ugyanis az igazságügyi kormány nem vezéreltetik többé az ügyvédséggel szemben 1. Frigyes Vilmos porosz király** magasztos szellemétől, s nem tekinti az ügyvédséget egy veszélyes, csak a hatóságok bosszantására, az igazság elferditésére és az ügyfelek kizsákmányolására hivatott elemnek, — hanem ellenkezőleg a kormány részéről is elismertetik, hogy az ügyvédség az igazságszolgáltatás egyenrangú s nélkülözhetetlen tényezője: azóta az országgyűlés sem találja »shoking«-nak az ügyvédi érdekeket figyelemre méltatni, s nem találja »chickes«nek, az igazságügy nyilvánvaló kárára is — sit venia verbo — borsot törni az ügyvédség orra alá. De nagy részben ezen javulást az ügyvédi kamarák önönmaguk érdemelték ki, az által, hogy mellőzésük-, a jogosult ügyvédi érdekek szándékos s következetes elhanyagolása, * Az ügyvédség tudományos állapotának emelése és ez által erkölcsi befolyásának öregbítése céljából ezen cikkben szárnyra eresztett eszmét csak legmelegebben ajánlhatjuk vidéki ügyvédi kamaráink vezérférfiainak. Óhajtanok, ha lapunknak ez irányban is úttörő munkája termékenyítőleg és buzditólag hatna kartársainkra. A szerkesztőség ''•* i> bocsátott ki ugyanis 1739-ben egy ediktumot, mely következőleg hangzik : »Wenn ein Advokat oder Prokurator, oder ander dergleichen Mensch (!) sich unterstehen wird, S. K. Majestat durch Soldaten in Process- oder Gnadensachen immediate Memóriáié einreichen zu lassen oder auch wenn ein anderer von ihnen Leute dazu aufwiegeln (!) wird um in abgethanen und abgedroschenen Sachen Sr. Majestat immediate Memorialia zu übergeben : so wollen Se. Majestat alsdann einen solchen ohne alle (inadé aufhangenund nebenihn einen Hund hangén lassen U (Ugy látszik, hogy ezen edictumot az 18sl : LIX. t.-c. 00. íjának alkotója nem ismerte ! !)