A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 12. szám - Mely bíróság illetékes az 50 frton aluli kártéritési perekre nézve?

48 A J OG. Kitetszik ebből, hogy azon kérdés, mily forma kívántatik meg a részvénytársaság lekötelezéséhez, a cégjegyzés kérdéstől elválasztandó. Ez álláspontot vallja különben a kereskedelmi törvény is. A 182. §. alapján ugyanis a részvénytársaság ügyeit az igazgatóság intézi, mely a 185. §. szerint a társasági cégjegyzést az alapszabályok értelmében tartozik ugyan eszközölni, mindazonáltal a 193. §. intézkedéséhez képest a társasági ügyek vitelével, valamint a társaságnak az ügyvitelre vonatkozó képviseletével megbízhat más meghatalmazottakat vagy a társaság hivatalnokait is, kik e szerint a társaságot jogérvényesen kötelezhetik a számukra az igazgatóság által kijelölt hatáskörben. A törvény e szerint megengedi, hogy az igazgatóság, mint a részvény-társulat akaratát képviselő legfőbb közeg, törvényadta jogai gyakorlását részben vagy egészben átruházhassa más személyekre is. A többről a kevesebbre következtetve áll tehát az is, hogy az igazgatóság valamelyik tagját, vagy akár hivatalnokát megbízhatja azzal is, hogy az igazgatóság határozatait foganatosítsa, vagy azokat az érdekelt harmadik személyekkel közölje. A fenforgó esetben alperes nem tagadta, hogy igazgatósága a malom villamos világításának berendezését elhatározta s hogy e célból felperes ismételt felhívása a versenyben részvételre az igazgatóság határozata alapján történt, — nyíltan beismerte, hogy vezérigazgatóiát felperessel az alkudozások folytatására felhatalmazta, — nem vonta kétségbe azt sem, hogy az augusztus "20-án felpereshez intézett távirat, melylyel az alkudozásokat megszakítja, -a.7. igazgatóságtól származik, — sem azt, hogy felperesnek az igazgatóság augusztus 28-án hozott határozatáról az M. alatti levél által való értesítése a vezérigazgató által, az igazgatóság meghagyása folytán történt; s végre az illetékességi tárgyalás során hallgatag beismerte, hogy a K. alatti levélnek felpereshez intézésére a vezérigazgató szintén fel volt hatalmazva. Tekintve pedig, hogy az ez ügyben kelt összes levelek kizárólag csupán a vezérigazgató aláírásával vannak ellátva, s hogy az augusztus 20-ika után kelt levelek, melyek a fentebbiek szerint nyilván az igazgatóság meghagyása folytán s annak tudtával intéztettek felpereshez, s hogy sem az augusztus 20-iki távirattal, sem a későbbi levelezés folyamán alperes cég egy szóval sem vonta kétségbe, hogy vezérigazgatója a felperessel folytatott levelezésre fel nem volt hatalmazva ; — tekintve továbbá, hogy e tényállás mellett alperes abbeli tagadása, hogy a vezérigazgató kötelező ajánlattételre felhatalmazva nem volt. súlylyal annál kevésbé birhat, mert maga sem állítja, hogy felperest az alkudozások folytatására szerinte is felhatalmazott vezérigazgató megbizásának korlátoltságáról értesítette, vagy a kötlevél alapszabályszerü aláírását fentartotta volna, mindezek figyelembe vételével semmi ok sem forog fenn arra, hogy csupán az augusztus l(5-iki és augusztus 10-iki levelek tartassakak az igazgatóság tudta és megbízása nélkül felpereshez intézetteknek. A felsorolt adatok azon meggyőződést kellett hogy érleljék meg a bíróságban, hogy a vezérigazgató, ki felperesi megbízottal hetekig tartó szóbeli alkudozásokat folytatott, azzal a berendezés költségeit s a legcsekélyebb részletekig menő módozatait megállapította, a fenforgó ügyben való eljárása közben nem tett egyebet, mint foganatosította, illetve felperessel közölte az igazgatóság rendeleteit és határozatait, melyek pedig a társaságra alapszabályszerü cégjegyzés nélkül is mindenesetre kötelezők. A dolog ily állásában alperesnek állott volna kötelességében azt igazolni, hogy a vezérigazgató a társaság akaratát képviselő igazgatósági határozat és megbizás nélkül járt el, illetve túllépte hatáskörét, midőn felperesnek a társaság nevében az angusztus 16-iki és 19-iki kötelező ajánlatokat tette. Ennek bizonyítását azonban alperes meg sem kísérelte, dacára annak, hogy alperes saját előadása szerint is az igazgatóság hetenkint ülést tart, s a társasági alapszabályok 28. §-a szerint minden igazgatósági ülésről jegyzőkönyv vezettetik, s igy ezen jegyzőkönyvek felmutatása által legegyszerűbben lett volna igazolható a vezérigazgatónak az igazgatóság egyetértését nélkülöző s a társaságra nézve nem kötelező eljárása, mely a vezérigazgató részén a társaság irányában súlyos kötelességszegést, felperessel szemben pedig nyilvánvaló rosszhiszeműséget tételezne fel ; nemcsak, hogy alperes e bizonyítást meg sem kísérletté, hanem még határozottan ellenezte azt is, hogy e kérdés felderítése céljából felperes indítványához képest az igazgatóság tagjai beidéztessenek. Az előadottak szerint elesik tehát alperes azon kifogása is, melyet saját ajánlata formai kötelező volta ellen emelt. Alperes azonban szintén formai okokból megtagadta felperes aug. 20-iki elfogadási nyilatkozatának felperessel szemben való kötelező erejét is, azt hozván fel, hogy az nem felperes cég által, hanem ennek nevében dr. Feliinger által van aláírva, jgy ezt alperes, ki aug. 19-iki levelében a kötlevél jogérvényes aláírását követelte, el sem fogadhatta. — Elfeledi azonban alperes, hogy ő nem a csak aug. 21-én észlelhetett ezen állítólagos formahiány miatt óhajtott aug. 20 án az ügylettől visszalépni, hanem azon indokból, mert "időközben kedvezőbb ajánlatok érkeztek be, s hogy fentebbi kifogása még ha ezt a kötlevél kézhez vétele után megteszi is, sőt ha az alapos volt is, korántsem az ügylettől való elállásra, hanem csak arra jogosította volna fel alperest, hogy felperestől dr. Feliinger R. meghatalmazott minőségének igazolását, ennek hiányában pedig szabályszerű cégaláírással ellácott kötlevél pótlását kívánja, a minthogy felperes a per során alperes kifogása folytán készséggel hiteles igazolását nyújtotta dr. Feliinger felhatalmazásának a szerződés jogérvényes megkötésére. Ezekben alperesnek az ügy érdemét illető kifogásai ki lévén merítve, még csak a kereseti kérelem ellen menő kifogásai várnak méltatásra. Azt állítja alperes, hogy —miután csak végrehajtható kérelmet lehet keresetileg előteijeszteni — felperesnek arra irányuló kérelme, hogy itéletileg raondassék ki, miszerint a szerződés érvényes és alperesre nézve kötelező, ítélet tárgyát nem képezheti s hogy továbbá alperes nem kényszeríthető akarata ellenére bizonyos cselekmény tűrésére. Kétségtelen, hogy felperesnek jogában áll alperessel szemben, ki a szerződés jogérvényes lé rejöttét megtagadja s annak kötelező erejét magára nézve el nem ismeri, azt követelni, hogy alperesnek minderre való jogosulatlansága bíróilag mondassék ki, vitán kívül áll továbbá az is, hogy valamely szerződés teljesítésére menő kötelezettség itéletileg kimondható s végre is hajtható. — Másodrendű kérdés, hogy ezen utóbbi végrehajtható kérelem mellett annak önmagában végrehajtási sanctióval nem biró előzménye, a szerződés jogérvényessége s alperesre kötelező volta is, az Ítélet rendelkező részében állapittatik-e meg a bíróság által, vagy abba tisztán csak a végrehajtható kérelem vétetik fel. — Az Ítélet formai szabályszerűsége az előbbi esetben sem szenved sérelmet, habár — mint a jelen esetben hozott fentebbi Ítélet is teszi, — helyesebbnek látszik az ítélet rendelkező részébe csupán azon kérelmet venni fel, mely a végrehajtás alapjául szolgálhat. Összegezve a mondottakat, kitűnik, hogy alperesre nézve az aug. 19-iki levelében tett ajánlata kötelező, hogy továbbá ezen ajánlat felperes részéről való elfogadása által a szerződés a felek közt jogérvényesen lérejött, hogy tehát az alperesre nézve is kötelező — s ennélfogva alperes a jogérvényesen létrejött szerződés felperes által való teljesítésének, vagyis gőzmalmában a villamvilágitás ezen szerződés értelmében való berendezésének tűrésére kötelezendő volt. (Budapesten, 1887. február 1-én 1,270/1886. szám.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : KÚT Károly e., brassói tszék, bej. ápril. 2tí, félsz, máj. 9, csb. Onaciu Sándor, tmg. dr. Vájna Gábor. — Peutscll Simon örökösei e.. komáromi tszék, bej. máj. 2, félsz. máj. 13, csb. Hegymeghy László, tmg. Trojkó György. — Szabó János e., budapesti keresk. és váltó tszék, bej. ápril. 16, félsz. máj. 10, csb. Bubla Ferenc, tmg. Horváth Mihály. — Diamant LajOS e.. zombori tszék, bej. ápril. 20, félsz, ápril. 25, csb. Nagy József, tmg. Paul Kálmán. Pályázatok: A Kun-szt.-mártoni jrbságnál díjjas joggyakornoki áll. ápr. 7-ig. —• A n -szebeni tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc 24-ig. — A szászrégeni jrbságnál albirói áll. márc. 24-ig. — A gyulafehérvári jrbságnál albirói áll. márc. 24-ig. — A n.-szebeni tszéknéi birói áll. márc. 24-ig — Az egri kir. ügyészségnél al ügyészi áll. márc. 24-ig. A zilahi jrbságnál díjjas joggyakornoki áll. ápril. 7-ig. — A magyar-csékei jrbságnál járásbirói áll. márc. 25-ig. — Az élesdi jrbságnál albirói áll. márc. 2ő-ig. — A zombori tszéknél dijjas jo.ggyakornoki áll. márc. 2ő-ig. Helyreigazítás. Lapunk mult számának »Jogesetek Tárá«ban a tördelésnél azon hiba történt, hogy az elsőnek közlött bűnesethez tartozó (1887. febr. 17-én 6,964. sz. alatti) curiai Ítélet a harmadiknak közlött este alá helyeztetett. Bár olvasóink bizonyára e tévedést amúgy is észrevették, mégis e helyütt is figyelmüket felhívjuk és a hibát ezennel helyesbitjük. Nyomatott a »Pesti könyvnyomda-részvény-társaság«-nál. (Hold-utca 7. szám.)