A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 12. szám - Mely bíróság illetékes az 50 frton aluli kártéritési perekre nézve?

105 Ki e sorokat végig olvassa, láthatja, hogy az európai általános jogfelfogás színvonalánál nem állott alantabb régi jogunk, és végre a kilencedik cikkben a francia, belga, olasz jog fejlődését, több újabb európai törvényhozás intézkedésével kiegészítve találja az olvasó. Szerző azonkívül, hogy e fejezetbon összefüggő történeti képben mutatja be a kísérlet fogalmának és különösen büntetésének történetét : az egyes nevezetesebb kérdések dogmatikai tárgyalása előtt azok történeti fejlődését is előre bocsátja. így a harmadik fejezetben az előkészületi cselekmény, a negyedik fejezetben a kísérlet fokai, a hatodik fejezetben az alkalmatlan eszközök és tárgy, a hetedik a fejezetben az önkéntes elállás és az eredmény elhárítása kéidéseinél a történeti fejlődés tömör vonásokban van ecsetelve, mely módszer azon elönynyel bir, hogy az egyes kérdések fejlődési processusát is összefüggőleg látjuk magunk előtt. Adalék a magyar büntetőjog törvényhozása és irodalmához. Ezen cím alatt külön lenyomatban is megjelent dr. Mayer S. hírneves bécsi büntető jog tanárnak a magyar büntetőjog irodalmi fejlődésének Goltdammer's Archív für Strafrecht cimü folyóiratban közzétett ismertetése. Dr. Mayer tudvalevőleg megtanulta a magyar nyelvet, hogy eredeti forrásaiból ismertesse jogi életünk irodalmi nyilvánulásait. Ezen kis füzetkében kiválólag dr. W 1 a s s i t s, dr. Baumgarten Izidor, dr. Werner Rezső, dr. Schnierer, Vargha Ferenc, dr. Illés Károly és dr. Balogh Jenő munkálkodásait méltatja. Különösen ez utóbbi iránt rendkívüli elismeréssel van. A folyóiratok közt, melyek a büntető judicaturát kimerítően és szakavatottat! ismertetik, szerző a >Jog« ot is dicsérőleg emeli ki. Vegyesek. Vidéki jogélet. Ritkán vagyunk bár ama kedvező helyzetben, hogy az ügyvédségről ugy általánosságban, mint részleteiben örvendetes híreket közöljünk, mégis azt hiszem, hogy egy ily alkalom megragadásával e lapok vidéki olvasói tanúságot vonhatnak le az alábbi jelentésből. Szegedi jogászkörökben régóta érlelődik egy szép idea, melynek mindeddig nem történt megvalósítása egyedül a nagy catastropha által előidézett hangulatban találja okát. A város azonban lassan-lassan felocsúdik nagy betegségéből és őt jogosan megillető helyét követelve, hivatásának és kötelességeinek kezd nemes tudatára ébredni. Lélekemelő volt a látvány, mely helyi jogászközönségünk legelőkelőbb corifeusait tárta elénk egy létesítendő jogászegylet megbeszélése alkalmából. Önként sorakoztak egymás mellé a karnak érdemekben megöregedett s ambitióikban föllelkesedett fiatal tagjai, hogy bebizonyítsák, miszerint érzik és sajnosán tapasztalják az ügyvédi kar tekintélyének nagyban igazolt alábbszállását es igyekezetükkel, munkálkodásaikkal újra föl akarják emelni azon fényes polcra, mely joggal kell, hogy megillesse Themis munkásainak hivatott egyesületét. Örömmel constatáljuk e tényt, mely világosan azt mutatja, hogy a főváros hasoncélú egyleteinek mintája és példájára, a vidéken is érezzük annak szükségét, hogy jogi kérdések feleU sistemisált testületben vitatkozzunk, a fölvetett themákra észrevételeinket megtegyük és a sokszor emlegetett ügyvédi és birói dissonantiát e tényezőknek egybevonása és a bajok nyilvános discussiója által eloszlassuk. Ez utóbbi közóhaj teljesülésére pedig legbiztosabb garantia azon vezérszerep, melyet a szegedi kir. tszék nagyérdemű elnöke oly készséggel visz, elkövetve mindent, csakhogy minél kevesebb áldozatába kerüljön a tagoknak az egyesületbe való belépése, ezáltal tétetvén lehetővé az egylet szellemi tevékenységének minél szélesebb alapokra való fektetése. S ha nem is volna meg, mint a hogy megvan, ez egyletnek közös erővel, közös munkálkodásával, bizonyára meg fog szilárdittatni azon tisztán, collegialis előzékenységen alapuló viszony, mely nálunk az ügyvédi és birói kar között, úgyszólván, közmondásossá vált. Mennyi neheztelés a jogkereső közönség részéről, mennyi félreértés az ügyvédi és bírói kar között enyésznék el, ha ezt általánosságban mondhatnók, ha ügyvéd és biró ugyanegy állásponton, ugyanazon elvek szerint szolgálnák az igazságot! Hasonló egyletek, hol nem a clubbélet játsza a főszerepet — mint ezt sokan feltenni szeretnék, — hanem tisztán a tudományos cél, nemcsak azt mozdítják elő, hogy a vidéki praxisban sokkal gyakoribb és bonyolultabb jogi kérdések megvitatás alá kerülvén, magánjogi törvénykönyv hiányában egy megállapodott jognézet fejlődik ki, de lehetővé teszi azt is, hogy drága és magánember által sokszor meg nem vásárolható szakkönyvek, főleg ha — mint ez itt tervbe vétetett — az ügyvédi kamara az egylet rendelkezésére, illetve használatába bocsátja saját könyvtárát, könnyen hozzáférhetőkké lesznek. Alakuló gyűlésünkön mutatkozott általános érdeklődés biztosit arról, hogy a létesítendő egylet célját komolynak és pártolásra érdemesnek találtuk és ha ezen szempont vezérel bennünket, Szegeden akként fogjuk előkészíteni a talajt, hogy arra akár a kir. táblát, akár az egyetemet bizton megépíthetjük. Dr. i-zilassy Zsigmond, szegedi ügyvéd. A budapesti ügyvédi kamarai választások érdekében folyó hó 14-én az ügyvédi kör helyiségében a kamarai tagjai népes értekezletre gyűltek össze. A Baintner Imre elnökete alatt megtartott értekezlet candidáló bizottságot küldött ki azzal, hogy a kijelöléseket f. hó 19-ig- összeállítsa s a névsort az ekkor ugyancsak az ügyvédi kör helyiségében esti 6 órakor megtartandó értekezleten megállapítás végett bemutassa A candidáló bizottság tagjaiul: Hász Sándor, Kiss Albert, Komjáthy Béla, Konkolyi Thege József, Kossaczky Arnold, Liedemann Károly, Matuska ' István, Mezey Sándor, Nagy Dezső, Sámuel Lázár, Somogyi Miksa, | Schmidl Ignácz, Szmik Lajos, Szohner Lajos és Wolf Vilmos választattak meg. »Épületes dolgok a lugosi kir. járásbíróságnál« cím alatt becses lapja 10-ik számában, a »Vegyesek« rovatában az mondatik, miszerint itteni munkatársának a járásbíróságnál előforduló két évig is eltartó hibás kézbesítésre vonatkozó sérelmét, mihelyt a hiba a kir. járásbíróság részéről jóvá tétetett, munkatársa csakugyan visszavonta. Nem a sérelem helyrehozása volt ennek a visszavonásnak az oka. Ha ezt elhinni méltóztatik : akkor nem ismeri a munkatársát. Nem volt annak más oka, mint az, hogy a befolyt vevényekkel napfény világosan bemutattam neki, miszerint nincs igaza. Ez egyszer tehát nem volt igaza munkatársának, de jövőre sem lesz igaza, mert én a kiadóhivatalt teljes rendben vezetem s bizom magamban, hogy alapos sérelemre okot nem is fogok szolgáltatni. Lúgoson, 1887. [ március hó 10-én. Alázatos szolgája Frank Gyula s. k., Curiai és táblai értesítések. j E rovat alatt közlött értesítéseket előfizetőinknek tlíjf alánul í szolgáltatjuk. Az ide vonatkozó levelezést tévedések kikerülése végeit kérjük mindig kiadóhivatalunkhoz intézni. Alsó-Kubin. Dr. M. F. Bencze B. — gr. Zicrotin P. ügy a C.-hoz í érk. 952/57 sz. a., n. e., eld. Kaszay. — Apatit). Dr. K. L. A f. k. Bruck S. — Flesch S. ügyet a T. f. hó ló-én hh. — Arad. P. A. A f. k. Altacher S. — Berger R. ügyet a T. rend. — Ad 1. A T.-án Magy. földhitelint. — Orbán L. és neje ügy még n. e.; ad 2. Zwerencz F. — Csobán S. v. ügyet a C. 1096/86 sz. a. f. hó 4-én hh. — Baja. Sz. ,T. Ad I . Kasziba E. és V. — Kasziba J. ügy rácalmási járásbíróságtól még n. j. fel; ad 2. Ugyané felek közötti, a szabadkai törvényszéktől feljött ügy . érk. 41321/86 sz. a., n e., eld. Klimkó. — Dártfa. lí. J. A f. k. Batek F. - Gradl H. ügyet a C. f. hó 16-án mv. — Békés. K. J. A f. k. Barna J. — ifj. Turi J. ügyet a T. f. hó 15-én rhh., rmv. — L'ereg>zász. | Dr. F. M. A f. k. Josefovits Herm. csődt. — Jakubovits M. ügyet a T. f. hó 15-én hh. — liezdán. Dr. F. F. A f. k. Schneiderbeck Hebel T. — Schneiderbeck I. és tsai ügyet a T. f. hó 10-én hh. — Tatay J. — Münszter J. és tsai ker. ügy még n. j. fel a T.-hoz. — Csorna. E. J. Jövő számban. — Debrecen. 1!. S. A f. k. debreceni első ipartárs. bank — Bozsó J. ügyet a T. f. hó 9-én rend. — Ad 1. és 2. Zagyva — Horváth és Pikó — özv. Szücsné ügyek elintézetlenek; ad 3. debreceni első ipartárs, bank — Bozsó J. ügyet 1. előbb. — Derecske. Sz. Sz. Ad 1. Kiss R. — Baricod S. és tsai érk. 31795/86 sz. a., n. e., eld. Marianescu; ad 2. Biró A. — Mandel J. ügy még n. j. fel a T.-hoz ; ad 3. Fischbein A. — Kárádi S.-né ügy a C.-hoz érk. 1119/87 sz. a., n. e., eld. Puscariu. — Déva. 0. E. Todoszin J. és t. — Mariska A. ügy a C.-hoz érk. 1486/87 sz. a., n. e., eld. Ferenc K. — Duna-Földvár. R. L. A f. k. Eiser P. és tsai — Paczona Gy. és neje ügyet a T. f. hó 9-én rmv. — F. I. A f. k. Borsos J. — özv. Hauke F.-né ügyben a T. f. hó 10-én ms. az első bir. határozatát. — Fábián — Csefkó ügy a C.-án még n. e. — Eger. Dr. A. D. A f. k. Czicza József elleni b. ügyet a C. márc. 9-én mv. — T. Á. A f k. Sziber L., M. és E. — néh. Sziber A. ügyet a T. f. hó 15-én mv. — Félegyháza. J. Ü. A f. k. Komjáthi J. — Vakulya J. ügyet a T. f. hó 11-én fo. — Gálszécs. Dr. K. D. A f. k. Cservenák Gy. — Szendéi L. ügyet a T. f. hó 9-én mv. — Gyöngyös. B. J. A f. k. Merkefka I. — Borhy D.-né ügyben f. hó 15-én a T. h. n. a. a felebbezésnek. — H. j. A f k. Koós P. — Lóczi Erzs. ügyet a T. f. hó 8-án rhh., rmv. — Schönperger — Schönperger, Ury — Vas M. ügyek a T.-hoz és Kaszab K. csődügye a C.-hoz még nem jöttek fel. — GyÖllV. R. I. Németh J. — Juhász Gy.-né ügyet a T. 24469/86 sz. a. f. hó 9-én i mv. Halmi. N. J. Ad 1. Markovics J. — Róse H. ügyben csakugyan téves volt előbbi értesítésünk, de ugy volt bejegyezve a T.-án ; most kiigazítva az áll az iktatókönyvben, hogy az ügyet a T. a már adott szám alatt f. hó 9-én hh.; ad 2. Egyed-Lébi L. ügy még n e. — Heves. V. I. Krausz M. — Ledniczky I. ker. ügy érk. 1842/87 sz. a., n. e., eld. Kormos. — Hód-M.-Vásárkely. F 51. A f. k. Vancsa J. — Arany T. ügyet a T. f. ho 10-én rend. — Jankorác. E. D. A f. k. Kovács J. és t. — Szakái J. és tsai ügyet a T. f. hó 10-én fo., — Molnár Zs. — Király I. ügyet a T. f. hó 14-én hh. — Kalocsa. Dr. W. S. Ad 1. Schwarc/.