A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / Tartalommutató

16 :zím Lap •_>(; 103 28 112 89 156 40 160 U 176 6 24 43 17-2 Ügyvéd által folytatólagosan elkövetett bélyegcsonkitásból szár­mazott kincstári követelés meg nem fizetése fegyelmi vétség megállapítására alkalmas körülmény Fegyelmi vétséget állapit-e meg, ha az ügyvéd a rajta elköve­tett sértés miatt törvényes, vag^y lovagias elégtételt nem vesz ? Az ügyvédjelöltek lajstromából hivatalból való törlés csak fe­gyelmi uton eszközölhető A kii. törvényszéki aljegyző, mint rendszeresített fizetéssel el­látott és nyugdíjképes állami tisztviselő az ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető Az ügyvédi lajstromba való felvételnek megtagadása, dacára annak, hogy az elitélt ügyvéd által elszenvedett büntetés óta a törvényes elévülési idő eltelt Az ügyvédi kamara titkárának feljelentésére a fegyelmi eljárás nem indítható meg e) Közjegyzői rendtartási ügyekben. Közjegyző elleni fegyelmi eljárás elévülésének határideje nem a közjegyző által felvett hiányos végrendelet keltétül, hanem annak a biróság által jogerejüleg történt érvénytelennek való nyilvánításától számítandó .... A közjegyzői jelölt által teendő fogadalom saját főnöke által is kivehető . . . . . IV. A in. kii-, pénzügyi közigazgatási bíróság elvi jelentőségű Határozataiból. Ha a telekkönyvi hatósághoz ingatlan vagyon átruházása iránt kötött jogügyletnek törvényes idő alatt történt bemutatása alkalmával az adó-bizonylat csatolva nem lett : a bejelentésre kötelezett felekre, az adó-bizonylatnak beadása iránti elő­zetes és sikertelen felhívás után csakis az 1881. évi XXlY. t.-c. 10. >?• b) pontjában körülirt bírság kirovása foglalhat helyet. I la valamelyik szerződő fél az illeték kötelezettségét szerződési­leg magára vállalta : ezzel a kötelezettséggel együtt az illető fél részéről elvállaltnak tekintendő a szerződésnek illeték­szabás céljából szabályszerüleg eszközlendö bejelentési köte­lezettsége is . 2 8 A nyilvános számadásra kötelezett pénzintézetek nyers jövedel­méből csak azon tőkék kamatösszegének 70 százaléka von­ható le, melyek más pénzintézetnél utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyó számla mellett vannak gyümölcsözés végett elhelyezve. Az elhelyezésnek ilye n minő sége az adókivetésnél mindig igazolandó. Az üzlet jövedelméből a tartalék- és nyugdijalap kamataira for­dított összeg a pénzintézeteknél nem képez üzleti kiadást. Ha a pénzintézet hivatalos helyiségét a saját házában tartja, a tulajdonos intézet által használt helyiségek bérértéke az üzlet évi nyers jövedelméből levonandó 2 S A községekben szokásos dobszó útján történt fizetésre való fel­hívás az illetékek megkezdett elévülését meg nem szakítja. Az elévülési időn belül telekkönyvileg biztosított illeték elévülés­nek alávetve nincsen ugyan — de a személyileg is fizetésre köteles telekkönyvi tulajdonosra nézve csak addig, mig ez az illeték zálogjogi biztosításául szolgáló ingatlant birja ; ha a személyileg fizetésre köteles megszűnik azonban az ingat­lan tulajdonosa lenni : a személyes fizetésre kötelezettséget illetőleg a törvényes elévülési idő leteltével reá nézve is megszűnik a fizetési kötelezettség. Az elévülési idő lejárta után a felek által részletfizetés engedé­lyezése iránt beadott kérvény az elévülési kérdés eldöntésére befolyással nincs 2 8 A kir. közjegyző nincs kötelezve arra, hogy a birói megbízás folytán általa felvett hagyaték-tárgyalási jegyzökönyvekre fel­ragasztott bélyegjegyeket hivatalos időjelző-pecséttel átüsse, illetve ennek hiányában az átütés napját a bélyegjegyek felső részére rávezesse A felebbezés bélyege beadványi bélyeget képez s a törvény ér­telmében beadható és beadott felebbezés bélyege felebbezö peres félnek akkor sem téríthető vissza, ha a beadott feleb­bezés az illetékes felsőbb bírósághoz történt felterjesztés, avagy ennél történt elbírálás előtt a fél által visszavonatott Ingatlanokat terhelő egyenes adók a tényleges birtokos (telek­könyvi tulajdonos) által fizetendők s a mennyiben valamely ingatlannak közös birtokosai vannak, ezek az ingatlant terhelő egyenes adóért egyetemleges fizetéskötelesek ugyan, azonban első sorban minden egyes kötelezett-társon a ki­vetett adónak csak reá eső része követelhető. Az ingatlan vagyonnak kezelője az azt terhelő egyenes adóért saját vagyonával nem felelős, nála csak az ingatlan jöve­delme tiltható le A házbéradó tárgyát mindaz a tiszta bérjövedelem képezi, mit a tulajdonos a bérbe adott ház használata fejében a bérlőtől húz ; a bérjövedelem alatt tehát nemcsak az e címen tényleg kikötött pénzbeli szolgáltatás, hanem mindaz értendő, mit a bérlő a bérlemény használata fejében ellenértékkép fizet; ilyenek állami és községi adók, tüzkárbiztositék, közmunka, katonaelszállásolás és házjavitás költsége s végre minden 12 12 12 egyéb természetbeli szolgáltatások s ezekhez csak a házbér- Szám Lap krajcárok elnevezése alatt községi pótadó címén a bérlő által fizetett összegek nem számítandók ..... .... íí 1? A birói végrehajtás folyamában felmerült igényperekben a bead­ványok, jegyzökönyvek és birói határozatok bélyege nem a bíróilag lefoglalt és igényelt ingóságok értékösszege, hanem a főügy, vagyis az alapper értéktárgyának járulékok nélküli összege után vonandó le . 5 2<l Ila birtokvevö javára a vett ingatlan tulajdonjoga csak elöjegyez­tetik s a tulajdonjog igazolása iránt inditott perben vevő a biróság által jogerős Ítélettel elutasítva lesz : ebben az esetben a jogügylet bíróilag megsemmisitettnek tekintendő és a jog­ügylet után előirt egész illeték törlendő . 5 20 Midőn zálogjogilag biztosított követelésre alzálogjog van be­kebelezve s a zálogjogilag biztosított követelés engedmény folytán az új jogosított javára és pedig alzálogjog épségben tartásával kebeleztetik be ; ebben az esetben a bejegyzési illeték az után a bejegyzett összeg után szabandó ki, mely összeg az engedmény folytán új jogosított javára bekebele­zett összegből — a fennálló alzálogjog értékének levonása után — fenmaradt 6 21 Ha egy beadványban több adásvételi szerződés alapján és több eladó fél ellen különböző ingatlanokra vonatkozólag, de ugyanannál a telekkönyvi hatóságnál kéretik a tulajdonjog átírása : a beadványtól járó bélyegilleték csak egyszer száj mitandó 0 24 Midőn sommás peres eljárásban a kihirdetett birói Ítélet ellen a felebbezés szóval jelentetik be, de a bejelentett felebbezést felebbezö 48 órai időközön belől visszavonja: felebbezési bélyeg tőle nem kövelelhető 0 24 Midőn kereskedők könyvkivonalai a könyvkivonatokon alapuló követeléseknek telekkönyvi előjegyzése végett telekkönyvi hatósághoz adatnak be : azokra az előjegyzendö követelések után II. fokozat szerinti bélyeg nem követelhető ... C 24 A bélyeg- és illeték-szabályok 2Í. §-a értelmében a beadványon bélyegjegyekben lerovandó bejegyzési illeték — ha a bejegy­zést kérő által le nem rovatott - s a bejegyzést kérő a jogot adó volt: a bejegyzés által jogot nyerő féltől, a be­jegyzést kérő jogot adó fizetésképtelensége esetén nem kö­vetelhető ... fi 24 Midőn bírósági kézbesítő a kézbesítendő iratot nem az illető félnek kézbesiti s ez a helytelenül neki kézbesített birói iratot az illetékes bírósághoz útbaigazító beadványnyal visszajuttatja : az ily természetű beadvány bélyegkötelezettség alá nem tartozik 7 28 1. Ingatlanok eladásából származó vátelár hátralékok után élvezett kamatjövedelem tökekamatadó tárgyát képezi. 2. Ha valamely beperesitett tökének több évi kamata a per foly­tán egyszerre fizettetik ki : az 1875 : XXII. t.-c. 2. §-ának 14. pontjában meghatározott adómentesség nem az egyszerre kifizetett több évi kamatjövedelem egész összegéhez képest, hanem az abból egy évre eső kamatjövedelem összegéhez képest állapítandó meg . 0 30 Az 1881 évi XXVI. t.-c. i4. §-ának f) pontja értelmében ille­tékegyenérték-mentesség megállapításánál egyedül a községi jegyző részére megállapított évi járandóság összegéből, segéd­tartás címén levonás nem eszközölhető {) 36 Az 1875: XXIV. t.-c. értelmébeni üzleti adóval a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyleteknek csak az a más adóval nem érintett jövedelme rovandó meg, a melyik jövedelem szorosan véve abból az üzletszerű ténykedésből származik, a mely haszonhajtó üzletre a vállalat vagy egylet alakult. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok vagy egyletek ama jövedelme tehát, mely a vállalat vagy egylet tulajdonát ké­pezett és kisorsolt úrbéri állampapírok bevásárlási és bevál­tási ára között mutatkozó különbözetből származik : üzlet­adó tárgyát nem képezi .... 10 40 Ha egy adós hitelezőivel csődbe jutás elölt és igy csődön kivül akként egyezkedik, hogy kisebb értékig becsült összes cse­lekvő vagyonát a magasabb összegű adósságok teljes kielé­gítésére hitelezőinek átengedi s a hitelezők a nekik átenge­dett vagyon értékél túlhaladó követelésrészt közadósnak át­engedik : az egyezség után az illeték csak a hitelezők által átvett vagyon értéke után és pedig a bélyeg- és illetéktör­vény és szabályoknak a jogügylet minőségére vonatkozó határozatai szerint állapitható meg ; a hitelezők által a köz­adósnak az adósságból kielégítést nem nyert s igy el­engedett rész pedig az illetékszabásnál figyelmen kivül hagyandó goj Ha a szokásos nyomtatott ügyvédi meghatalmazás szövegébe be van ugyan irva, hogy az fenyítő ügyben állíttatott ki, de a nyomtatvány szövegéből minden, a bíróságoknál és azokon kívüli képviseletre vonatkozó megbízás ki nem töröltetik, ugy hogy a nyomtatott meghatalmazás polgári perutra tar­tozó s egyéb polgári ügyekben is használható : akkor az bélyegkötelezettség alá tartozik 14 55

Next

/
Thumbnails
Contents