A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 11. szám - Döntvényeink és az ügyvédi díjak - Adható-e bekebelezés nélkül jelzálogi biztosítási elsőbbség

A JOG. 93 Sérelmek. * A leletfelvétel s annál alapján az illeték kiszabásánál napirenden levő visszaélésekről. (Ajánlva kiválólag a nmélt. pénz- és igazságügyi miniszler urak becses figyelmébe.) A >< Jog« 1886. évfolyama 1 sö számában »A lelet* cím alatt dr. Révai Lajos ur, a 22 ik számában pedig »Az alaptalan leletek ellen* cím alatt dr. S t il 1 e r Mór ur által irott iránycikkek, inoiulliatni kimerítik azon sanyarú helyzet ismertetését, melybe a leletfelvevöknek sokszor tudatlansága, de többnyire r o s zakaratú kapzsisága a lelet jutalékra a nagy közönséget, de különösen az ügyvédet sodorja. S mi ennek az oka ? Természetesen legtöbbnyire a leletfelvevőknek a fentebb már mondott sokszor tudatlansága, de többnyire a leletjutalékra irányzott kapzsisága. Dc nemcsak ez, de oka még a rosz illeték s bélyegtörvén y, mely nem egy tételénél kétértelmű s jobbra balra magyarázható. Ügy a leletfelvevők tudatlansága vagy rofzakarata, valamint az illeték- s bélyegtörvény egyes tételeinek kétértelmű s jobbra-balra magvarázhatósága s igy roszasága illusztrálására néhány esetet rövid vázlatban bemutatok. 1. Egy váltó keresethez eredetben bemellékelt 1885. jun. 9-én kelt s 1886. jul. 9-én lejárt, általam mint képviselő ügyvéd által az egri kir. törvényszéknél benyújtott 50 frtos váltó csak 5 kros váltó űrlapon lévén az azt aláirottak által kiállítva, mert a leletfelvevő díjnok a leletfelvételi íven benyújtónak engem nevezett meg s mert ezen lelet tartalma helyességét, annak helyesen lett felvételét az azt bizonyára el sem olvasó, annál kevésbé a leletezett okmányt a lelet tartalmával összehasonlító irodaigazgató láttamozása által igazolta: az egri illetékszabási hivatal 59(1/880. kj. tétel alatt az illetéket az eredeti váltó 14 kr. bélyeghiánya miatt ugy egyszeresen, mint négyszeresen felemelten ezen kitétellel : »A bélyeg- s jogilletékek iránti törvények és szabályok alapján M. S.-nak K. P. ellen 50 frt iránti perében keletnélküli váltókereset bélyeg hiánya utána, összesen 70 krban terhemre irta elő. S mert az illetékszabási hivatal ugy az ezen perbeli felperest, mint alperest a fizetési meghagyásban megnevezte s a váltó aláírókat ismerte s mert a leletfelvételi íven kivolt tüntetve határozottan, hogy az eredeti váltó 14 kr. bélyeg hiánya térítendő meg még : természetes, hogy az illetékszabási hivatal az általam benyújtott eredeti váltó bélyeghiánya miatt csak roszhiszemüleg Írhatta elő az én terhemre az illetéket. De a kiszabás ekként megtörtént. Tehát vagy fizetni, vagy felebbezés utján kell azt leíratni terhemről. Ez utóbbit tettem, felebbezésben az itt elmondottakat bővebben fejtegetve s a terhemre irt illeték leírásán felül kértem felebbi munkadíjam 5 frt s 20 kr. elküldési postaköltségben a leletfelvevö díjnokot, a láttamozó igazgató s az illetéket kiszabó hivatalnokkal egyetemleg marasztalni s ellenük tudatlanságuk vagy roszhiszemük miatt a fegyelmi eljárás megindítása miatt az arra illetékes hatóságokat megkeresni. Mi történt ? Most 1887. év jan. 3-ról kapom a budai m.kir. pénzügyigazgatóság 67,350/VI. 886 sz. végzését, melyben egyszerűen arról értesít, hogy ezen 70 kr. illeték terhemről töröltetni rendeltetett. Tehát a jogtalanul s roszhiszemüleg ellenem felvett lelet alapján az ugyanúgy kivetett 70 kr. illetéket nem kell megfizetnem, de az arra fordított munkáin nagyon is mérsékelten felszámított 5 frt díjat s 20 kr. elküldési postaköltségemet avagy tudatlanságuk, vagy felületességük, vagy éjjen roszhiszeműségük által nekem jogtalanul munkát s költségei okozó hivatalnokok nem lettek kötelezve megfizetni, sem a méltán megérdemelt fegyelmi eljárás megindítására semminemű intézkedés nem tétetett. 2. Mint ügyvéd egy magánlevelet irtain egy város polgármesterének, iiogy a város által házilag kezelt helypénz szedésnél az alkalmazva levő felügyelő által ok nélkül s önkényesen elbocsátott ügynökök elbocsátását akadályozza meg, a mennyiben az tőle függ, mert különben kénytelen lennék az elbocsátottak érdekeit törvény utján érvényesitni. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem tesszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. 188ó. aug. 31-én ezután az egri illetékszabási hivataltól érkezve, kapok egy fizetési meghagyást, melylyel 552 86. kj. tétel alatt F. F. és B. J. helypénzszedési ügynökök állásukba leendő | visszahelyezése iránt 1886- máj. 3-án kelt beadvány bélyeghiánya után 50 kr. egyszeres s 1 frt 50 kr. felemelt, tehát együtt 2 frt illeték lett előírva terhemre. Természetesen, mert a nevezett ügynökök nevében s állásukba leendő visszahelyezésük iránt semmiféle hatósághoz i beadványt nem intéztem, ilyenre lelet ellenem fel sem vétethej tett. Azért a gyöngyösi adóhivatalnál megtekintém a kiszabás alapját képező lelelet s láttam, hogy azon levél képezi a lelet tárgyát, melyet én mint ügyvéd nem hatósághoz, de csak egy esetleg megperlendő ellenfélhez irtam, mely beadványt nem képezhet. Mi volt tehát más tehető, mint a fizetési meghagyás ellen felebbezni és felebbeztem, felebbezésemben kiemelve különösen, hogy az ügyvéd az esetleg megperlendő ellenfélhez beadványnyal nem járul, az ilyen egyszerű levélbeli felszólítás beadványnak nem tekinthető. Hivatkoztam az illetékdíjjegyzék 68. §-ára, mely szerint a levél csak akkor bélyegköteles, midőn illetékköteles beadványhoz mellé k 1 e t ü 1 használtatik s akkor is arra ló kros mellékleti, de nem 50 kros beadványi bélyeg jár. Nem hallgattam el azt sem, hogy az illetékdíjjegyzék 14. tétele aa) pontja értelmében, még ha levelem beadványnak tekintethetnék is, mert ezen aa) pont szerint I a községekhez, községi elöljárókhoz, vagy a községek hivatalaihoz j és intézeteihez benyújtott oly beadványok, melyek a folya; modóésa község vagy községi intézetek közti magánjogi viszonyokat illetik, bélyegmentesesek, a lelet az azt felvevő díjnok tudatlansága folyamánya lehet csak, melyet a felette felügyeletet gyakorló s ellenőrzésére | hivatott polgármester láttamozása nem törvényesíthetett, ki ! mint polgármester, az itt hivatkozott, az illetékdíjjegyzék 14, tétele aa) pontját, mint hivatalát legközelebb érdeklőt — I ismerni és tudni köteles volna okvetlen s ha nem tudja, nem | érdemes elfoglalt állására. És felebbezésem mily eredményt ért el? A budai m. kir. I pénzügyigazgatóság 64,631/VI. 86. sz. végzésével az 1 frt 50 krra j felemelt illetéket 15 krra mérsékelte, mert úgymond, az í elkövetett bélyegcsonkitásnál a m. kincstár megrövidítésére célzó káros szándék nem forgott fenn; ellenben az egyszeres bélyegilleték 50 krt fenntartotta, mert a polgármesterhez intézett levél a városi iktatóhivatalnál 4,287/86. sz. a. beigtattatott. Tehát azért kell arra 50 kros bélyeg a t pénzügyigazgatóság szerint, mert az beigtatva lett. Pedig téved, mert a fentebb hivat kozott illetékdíjjegyzék 14. tétele alatt aa) pontja értelmében ezen levél még ha beadványnak volna tekinthető is, még ezen esetben is bélyegmentes, mert abban a város és jogtalanul elbocsátott alkalmazottjai között fenforgó magánjogi viszonyukat illető kérdésről volt szó! Avagy ezen tételt nemcsak a leletet ! felvevő városi díjnok s azt láttamozó polgármester, d e a z i 11 etéki ügyekbeni felebbezési hatóság, a budai m. kir. I pénzügyigazgatóság sem ismerik Ezen 65 krért azonban ismét felebbezni, mert ezen végzés • ellen adandó felebbezésre már 15 kros bélyeget is kellett volna I adnom s elküldési postabért 20 krt fizetnem, tehát munkámon [ felül arra 35 krt, kellett volna költenem, mit megtérülni az uralgó gyakorlat szerint nem remélhettem, érdemesnek nem tartottam s igy most a mellett, hogy már egy felebbezés elkészítésével dolgoztam s arra elküldési postaköltséget is fizettem, meg kell mégis fizetnem teljesen méltatlanul 65 krt. 3. Az egri illetékszabási hivatal 566/86. kj. tétel alatt ' kibocsátott fizetési meghagyással terhemre irt 8 rendbeli ! nyugta bélyeghiánya miatt mellékleti bélyegként 1 frt j 50 kr. egyszeres és 4 frt 20 kr. felemelt illetéket. Az illetékdíjjegyzék 73. tételére, mely szerint a beadványok j vagy jkönyvekhez csatolt mellékletek ivenként 15 s illetve 10 kr. bélyegilleték alá esnek s mert a megleletezett melléklet 15 kros bélyeggel el van látva s az egy ivet in e g nem haladja, állapított felebbezésemre ezen reám rótt, összesen 5 frt 25 kr. a budai m. kir. pénzügyigazgatóság 54,611/VI. 886. sz. végzésével egészben töröltetett. De itt is kérelmem dacára, a csupán a 1 e 1 e t j u t a 1 é k r a i kapzsiságbóli leletfelvevö a felebbezés költségében marasztaltatni elhallgattatott. 4. Ugy a régibb, mint az újabb s most érvényben levő illetékdíjjegyzék határozottan kimondja s rendeli, hogy az állandó bélyegilleték alá eső birói határozatokért járó bél végösszeg fele