A Jog, 1887 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1887 / 10. szám - Az örökösödési osztály a közjegyző előtt - A budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék új elnöke

40 A J O G. tett. Tekintve továbbá, miként nevezett vádlott ama további védekezése is, hogy H. Ferenc ügyvédet büntetendő cselekménynyel sohasem vádolta, nem csupán az 1880. július 30-án, 2,568. sz. a. beadott feljelentésének szövege szerint valótlanmik bizonyult, hanem még utóbb a munkácsi kir. járásbíróság által 1880. évi augusztus 19-én eszközölt kihallgatása alkalmával ezen alaptalan vádat ismételve fentartotta és H. Ferenc ügyvédet a miatt még •>szigoruan megfenyíttetni is kérte«, söt ezen panaszát még 1884. évi április 18-án eszközlött kihallgatása alkalmával is újból és konokul még akkor is fentartotta, midőn a lefolyt polgári, valamint a büntető eljárás fejleményeihez képest azon viszonyokai már kétségtelenül és részletesen ismernie kellett, melyek köz! ezen váltó nevezett ügyvédnek F .... által beperesités végetl átadatott, és ekként azt is, hogy a hamisítást 11. Ferenc ügyvéd a fen forgó körülmények között el sem követhette, tekintve végre tehát, hogy vádlott nevezett ügyvédet akkor, midőn vádlott lelebbezésében önmaga kinyilatkoztatja, hogy H. Ferenc ügyvéd köztudomásúlag oly általánosságban tisztelt és becsült szeméi}' j ezen a vidéken, hogy nevezettet az ellene emelt vád gyanújának még csak színezete sem terhelheti, mégis roszhiszemííleg ugyancsak az ekkép ismert ügyvédet ezen jobb tudomása dacára a biróság előtt ismételve és konokul a btk. 401. és 403 §. 1. pontja szerint meghatározott magánokirat hamisítás bűntette miatt, tudva hamisan bevádolta és fenyíttetni kérte, mely cselekménye vádlottnak a korábbi jogszolgáltatás gyakorlata szerint is a hamis vád I bűntettét képezte és hasonszigorral fenyíttetett; az eljárt) kir. törvényszék neheztelt Ítéletét a kir. ítélő tábla azon változtatással, hogy vádlottat a korábbi jogszolgáltatás gyakorlata szerint nem alkalmazott hivatalvesztés mellékbüntetésének súlya alól a btk. 2. §. szerint felmenti, egyebekben ugyanezen ítéletet ezen és felhozott indokainál fogva, azonban a büntetés kiszabása tekintetében még ] a btk. 227. §. 2. bekezdésére, valamint az életbeléptetési törvény j 16. §-ára, nemkülönben a btk. 2. §-ra hivatkozások pótlásaival j indokainál fogva helybenhagyja. A m. kir. Curia (1887. febr. 10. 4,623. sz. a.): Az alsóbb ! bírósági Ítéletek részben megváltoztattatnak s vádlott a hamis i vád miatt emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik, azonban a btk. 260. §. szerint minősülő rágalmazás vétségében vétkesnek kimondatik s ezért 6 havi fogházra Ítéltetik ; egyebekben, stb. Indokok : Vádlott vádfeljelentésében nem vádolta azzal H. Ferenc ügyvédet, hogy a kérdéses 500 frtos váltót 8 hamisította volna, ellenkezőleg épen annak kibocsátója ellen fejezte ki gyanúját, vádlott egyszerűen azt állította, hogy azon váltó, mely miatt őt nevezett ügyvéd beperelte, hamis, inert azt ő soha alá nem irta s nevezett ügyvédet azzal gyanúsítja, hogy ő a hamis váltó alapján ellene árverezést kérvén, ezen nyomás alatt akarja hamis követelését behajtani, tehát hamis váltón alapuló s igy hamis követeléssel vádolja nevezett ügyvédet. Való ugyan, hogy ezen 500 frtos váltó felett folytatott polgári perben vádlott pervesztes lett, mert a váltó valódisága szakértői bizonyíték alapján bíróilag meg lett állapítva s ezen ítélet jogerőre jutván, a miatt, mert vádlott az ellen jogmenedékkel nem élt, a váltó valódisága ugy bírói Ítélettel jogérvényesen megállapittatott. Azonban vádlott mindvégig tagadta a váltón levő aláírásának valódiságát s miután egészen hasonló aláirásu 475 frtos váltója, melyet a szakértők szintén valódinak állítottak, vádlottnak letett főesküje alapján hamisnak lett megállapítva, vádlott hasonló bizonyítékkal kívánta a kérdéses 500 frtos váltót is érvényteleníteni s a polgári perben a jogmenedéktől elesvén, bűnvádi uton azt akarta kieszközölni, hogy újabb szakértők hallgattassanak ki s nevezett ügyvéd s a korábbi szakértők a hamis váltó használata, illetőleg a hamis vélemény adásáért büntettessenek. A végtárgyaláson pedig határozottan nyilvánítja vádlott, hogy ő panaszost büntetendő cselekménynyel nem vádolta, csak azt állitá és állítja, hogy azon váltó hamis, mert vádlott azt soha alá nem irta. Tekintve, hogy vádlott saját meggyőződését kívánta védelmezni az általa még felhasználható jogvédelem utján s miután a váltó valódisága egyedül a szakértők véleménye alapján, habár jogérvényesen lett megállapítva, nincs kizárva, hogy vádlott őszintén volt ellenkező meggyőződésben s jóhiszeműleg akarta jogait a bűnvádi uton kideríthető bizonyítékok utján érvényesíteni; annálfogva az, hogy ő tudva és teljesleg meggyőződve az ellenkezőről vádolta volna a panaszos ügyvédet a hamis váltó használatával, ezt a fenforgó körülmények közt megállapítani nem lehet. Tekintve azonban, hogy midőn a váltó hamisítatlan volta megállapításának dacára vádlott mégis azon hamisnak állított váltó használata miatt nevezett ügyvéd ellen bűnvádi feljelentést tett, kétségtelen, hogy ez által öt, habár nem tudva, hamisan, de mindenesetre konokul oly cselekménynyel vádolta, mely a büntetőtörvény megtorlása alá esik s igy cselekménye a btk. 260. §-nak megfelelő ismérveit magában foglalja; minélfogva vádlottat a rágalmazás vétségében vétkesnek kellett kimondani. Ih'intetése megállapításánál tekintetbe vétetett orvosilag is igazolt beteges állapota, melylvel a büntetés enyhébb kiszabása indokoltatik. A hamis taunzás vádját illetőleg az esküvel erősített hamis tanii vallomás büntethetőségének megállapításához nem kívántatik, hogy az az ügydöntő körülményre nézve tétetett, mert a hamis eskü fogalmat meghatározó 215. §. rendelkezése szerint büntetésnek van helye, ha az az ügy lényeges körülményeire nézve tétételt. A ni. kir. Curia (1886. december 31. 3,762. sz. alatt): (inagáuokiratliamisitás és hamis tanuzással vádolt K. Sámuel és társai elleni, az egri kir. tvszék előtt lefolyt bűnvádi ügyben.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. A bíróságilag kirendelt gondnoknak érvényesítés végett átadóit okmányok miatt indítandó eljárás ki nem szolgáltatása a fegyelmi bíróság vagy a törvényszék elé tartozik-e? A in. kir. Cuiia kisebb fegyelmi bírósága f 1887. febr. hó 19, 68. sz.) J. Endre szinérváraljai ügyvéd elleni fegyelmi ügyben a szathmárnémeti ügyvédi kamara fegyelmi bírósága és a szatmárnémeti kir. törvényszék közt felmerült illetékességi összeütközés folytán az eljárásra a szatmárnémeti kir. törvényszéket jelöli ki illetékesnek. Mert nevezett ügyvéd ellen, a szatmárnémeti kir. járásbíróságnak 1,932/86. sz. végzéséből kitetszőleg első sorban azon panasz merült fel, hogy a neki mint biróságilag kinevezett gondnoknak behajtás végett átadott eredeti okiratokat a nevezett járásbíróságtól 5,239/1885. sz. a. végzésben nyert utasítás dacára visszaadni vonakodik ; már pedig az 1874 : XXXIV. t.-c. 44. §.-ba ütköző ezen kötelességszegés miatti panasz megvizsgálása s elintézése az idézett törvény 66. §.-a szerint, a fenforgó esetben a szatmárnémeti kir. törvényszék, mint a panaszlott ügyvéd lakhelye szerint illetékes biróság illetékességéhez tartozik; ennek feladatához tartozandván másodsorban az idézett 66. §. utolsó bekezdése értelmében súlyosabb beszámítás alá eső kötelességszegés esetében a szükségesnek mutatkozandó további lépések megtétele iránt intézkedni. A magyar királyi pénzügyi közigazgatási biróság határozatai. /. Az 18J5 : XXIV. t.-c. értelmébeni üzleti adóval a nyilvános számadásra kötelezeti vállalatok és egyleteknek csal az a más adóval nem érintett jövedelme rovandó meg, a melyik jövedelem szorosan véve abból az üzletszerű ténykedésből származik, a mely haszonhajtó üzletre a vállalat vagy egylet alakult. 2. A nyilvános számadásra kötelezeti vállalatok vagy egyletek ama jövedelme tehát, mely a vállalat vagy egylet tulajdonát képezett és kisorsolt úrbéri állampapírok bevásárlási és beváltási ára között mutatkozó különbözetből származik: üzlet-, adó tárgyát nem képezi. (1886. évi szeptember 13-án, ii,iy2/8j. szám alatt.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bó'l. Csődök: Stefany fi. István e. n.-kikindai tszék, bej. márc. 4, félsz. márc. 7, csb Schorsch Ferenc, tmg. Miskovits Belizár. — Özv. Heltinger Simonná szül. Earpelesz Sarolta e. budapesti tszék, bej. márc. 31, félsz, ápril. 22, csb. Chira Elek, tmg. Rohier Viktor. — Kerék József e. szabadkai tszék, bej. márc. 28, félsz, ápril. 19, csb. Buday János, tmg. Bodroghy Gyuln. — Weidler Ferenc e. pestvidéki tszék, bej. ápril. 25, félsz máj. 25, csb. Végh József, tmg. dr. Csáiiyi János. — Löwy rs Seszler e. budapesti ker. és váltó tszék, bej. ápril. 19, félsz. máj. 10* csb. Sárváry Gusztáv, tmg. dr. Gyurkovits Gyula. — Balázs János e. szolnoki tszék, bej. ápril. 10, félsz, ápril. 25, csb. Jámbory Lajos, tmg. dr. Heller Dávid. — Oblatt József e. budapesti keresk. és váltó tszék. bej. márc. 21, félsz, ápril. 2. csb. Antos Károly, tmg. Neumann Ármin Pályázatok: Zombori tszéknél birói áll. márc. 10-ig. — Belényesi jbiróságnál alb írói áll. márc. 10-ig. -- Brassói tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 11-ig — S. A. Újhelyi ügyészségnél ügyészi áll. márc. 11-ig. •- Zombori ügyészségnél al ügyészi áll. márc. 12-ig. — Nagy-Kikindai jbiróságnál albirói áll. márc. 13-ig. r'- Szelistyei jbiróságnál j birói áll. márc. ln-ig. — Újbányái jbiróságnál dijjas jog gyakornoki áll. márc. 29-ig. — Lugosi tzséknél aljegyzői áll. márc. 15-ig- — Szolnoki tszéknél II. oszt. jegyzői áll. márc. 15. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál. (Hold-utca 7. szám.J